Ellenőrizzük fejhallgatónkat, mielőtt megsüketít!

Kézenfekvőnek tűnik, hogy a fejhallgatókat azért használjuk, mert zavartalanul akarjuk élvezni a zenét, de legalább is szórakozást keresünk mindenféle körülmények között. Ehhez olykor fel kell tolni a hangerőt.

Ha ki akarjuk rekeszteni a forgalom zaját, a kollégák hangját vagy a szomszéd szobában működő tévé átszűrődő hangjait, feltesszük a fejhallgatót, és hallgatunk valami tevékenységünkhöz passzoló zenét, amely lehetővé teszi, hogy egy szűkebbre vett világban maradjunk, ahol hatékonyabban koncentrálhatunk vagy relaxálhatunk. De ha túl nagy a külső zaj, és azt akarjuk elnyomni, olyan hangosra állíthatjuk a zenét, ami akár véglegesen károsíthatja a hallásunkat. Ráadásul a károsodás nem egyetlen pillanat műve, hanem a rendszeres behatás következménye - írja a Popular Science magazin.

hang
A hanghullámok komolyan károsíthatják a fület, hatásuk pedig napról-napra összeadódik

A halláskárosodás amiatt következik be, hogy a hanghatásra a belső fülben lévő folyadék túl sokat mozog, ami viszont árt azoknak a szőrsejteknek, amelyek az agyba küldik a hangról szóló jeleket. Ez a hatás halmozódik, vagyis minél gyakrabban éri a fület nagy hangerő, annál nagyobb hatást gyakorol a hallásra. Egy hangos koncert után mindenki megtapasztalta már, hogy hallásküszöbünk megváltozik, fülünk nehezebben érzékel olyan hangokat, amelyekkel korábban könnyedén elboldogult. Ez az átmeneti küszöbérték-eltolódás állandóvá szilárdulhat az ismétlődő zaj hatására. Ezért olyan fontos a fül védelme, ha zajos helyen tartózkodunk. Nem csak egy zajos üzemcsarnokban, motoros fűkaszáláshoz vagy Forma 1-es versenyre kell füldugó, azaz védelem. A fülhallgatóval, zenével futás is veszélyes lehet.

Milyen hangos a túl hangos?

A fejhallgatók alapvetően nem veszélyesek. Évtizedek óta használjuk őket kiterjedten, és a statisztikák nem mutattak ki ilyen eszközökkel összefüggő komoly halláskárosodást, sőt a hallásromlás összességében csökkent az évek során. A veszély azonban nem múlt el. Ezért többek között az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is figyelmeztet, hogy a fül- és fejhallgatók hozzájárulhatnak a fiatalok körében a halláskárosodás növekedéséhez.


Az amerikai beszéd és hallástársaság (ASHA) szerint a 85 decibel (dB) erősségű hang (amely megfelel az erős forgalom vagy egy elhaladó motorkerékpár zajának) káros lehet, ha több mint 8 órán át éri a fület. Ez nem tűnik túl veszélyesnek, de ha figyelembe vesszük, hogy a zaj hangerejének növekedése exponenciálisan csökkenti a biztonságos hallgatás idejét, akkor láthatjuk, hogy a hanghatások nem is olyan veszélytelenek. A 91 dB-t elérő hangerőnek már csak 2 óra kell, hogy hallgatója a halláskárosodás határára jusson. Egy rockkoncert például sokszor e fölött jár. Persze, fülhallgatón ritkán toljuk fel úgy a potmétert, ahogy az élő előadások során szokás, de a lehetősége megvan. És különösen hajlamosakká válunk erre, ha a külső hatásokat akarjuk kizárni. Ha a zenével a forgalom zaját akarjuk túlüvöltetni, könnyen a veszélyes zónába csúszhatunk anélkül, hogy észlelnénk.

A közhiedelem a halláskárosodást hajlamos pusztán a túl nagy hangerővel összekapcsolni, valójában azonban más behatások is hozzájárulnak, hogy maradandó kár alakuljon ki a hallószervünkben. Mire érdemes odafigyelni? Részletek!

Szerencsére ma már képesek vagyunk az eszközeinken biztosítékokat beállítani, hogy megvédjük magunkat. Például a korszerű mobiltelefonok jelentős részén van hangerőlimitáló funkció. Azaz előre beállíthatjuk, hogy akkor se tudjuk feljebb tekerni a zenét, ha a külső hatások miatt hirtelen ez tűnne jó megoldásnak.

Hogyan szűrhető ki a túl hangos?

Könnyedén elvégezhetünk egy tesztet, ami segít megállapítani, hogy kifutottunk-e a biztonságos sávból. Csak pár kérdésre kell megfelelünk:

- Fel kell-e emelnem a hangom, hogy halljam magam?

- Hallom-e, amit nekem mondanak 1 méter távolságról?

- Ha leveszem a fejhallgatót nem vagy csak tompán hallom-e a körülöttem folyó beszélgetést?

- Hallok-e csengést, érzek-e fájdalmat a fülemben?

Ha sorrendben "igen, nem, igen, igen" válaszokat adunk, akkor jobban tesszük, ha csendesebb vizekre evezünk, és hagyjuk hallószervünket regenerálódni. Aki rendszeresen a fenti kérdésekkel behatárolható inzultusnak teszi ki a fülét,veszélyezteti, hogy fokozatosan elveszíti hallásának érzékenységét.

A halláscsökkenés nemcsak azért probléma, mert nem leszünk képesek érzékelni a zene finom részleteit, árnyalatait, de egyre jobban el is szigeteljük magunkat a körülöttünk lévő emberektől, ami nehézségeket okoz mind a munkában, mind a magánéletben. Azok a halláskárosodásban szenvedő emberek, akiket kezeltek, sokkal jobb kognitív eredményeket és kommunikációs képességet mutatnak azokhoz képest, akik nem kaptak kezelést. Ez is arra utal, hogy a hallás romlása nemcsak egy érzékszerv károsodását jelenti, hanem hozzájárulhat a szellemi teljesítmény romlásához is. Azaz bánjunk óvatosan a hangerővel!

Értékelje a cikket!

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+1, +6 °C
Minimum:
-10, -5 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt általában kissé felhős lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag

Influenzahíradó

február 11. - február 17.
Influenzás tünetekkel
orvoshoz fordulók száma:
52 200
  • 0-14 évesek
  • 15-34 évesek
  • 35-59 évesek
  • 60 év felettiek