Egy elmaradott ország, amely élen jár az átoltottságban

Noha Bhután a világ legkevésbé fejlett országai közé tartozik, július végéig felnőtt lakosságának 90 százalékát sikerült teljesen beoltani a koronavírus ellen. A sikerhez nemzetközi segítségre és belső összefogásra is szükség volt.

A legfrissebb statisztikai adatok szerint a világ lakosságának csaknem fele már legalább az első adagot megkapta valamelyik koronavírus elleni vakcinából. Ám az átoltottság aránya országonként hatalmas eltérést mutat: míg az alacsony jövedelmű, elmaradott országokban, például Tanzániában, Nigériában vagy Etiópiában az egy százalékot sem éri el a teljesen beoltottak száma, és azok sincsenek sokkal többen, akik egy részoltáson vannak túl, addig az Egyesült Arab Emírségekben például már a lakosság 82 százaléka teljesen oltott.

elmaradott országok Covax
Az elmaradott országokban számos tényező gátolja az oltási kampány sikerét.Fotó: Getty Images

A bhutáni sikertörténet

A körülbelül 750-800 ezres lakosú Bhután annak ellenére élen jár az átoltottságot illetően, hogy a világ legkevésbé fejlett országai közé tartozik, ráadásul elszigetelt, nehezen megközelíthető, és az országban nagyon kevés, mindössze 376 orvos van. Július végéig mégis sikerült a felnőttek 90 százalékát teljesen beoltani, ami figyelemreméltó teljesítmény. Hogy ehhez milyen erőfeszítésekre volt szükség, arról részletesen ír témával foglalkozó cikkében a Conversation.

Bhután - amely államformáját tekintve alkotmányos monarchia - egészségügyi minisztere, Dechen Wangmo az oltási kampány sikerét a szolidaritásnak, az ország kis alapterületének - feleakkora, mint Magyarország - és a tudományos alapokon nyugvó politikai döntéshozatalnak tulajdonítja. Ám ennél azért jóval több tényezőnek kellett passzolnia: Bhutánban a tömeges immunizáció nem valósulhatott volna meg nemzetközi és belföldi együttműködés nélkül.

Az első vakcinaszállítmányt India adományozta: márciusban 450 ezer adag Covishield, vagyis az AstraZeneca-vakcina Indiában gyártott változata érkezett Bhutánba. Ez nagyjából arra volt elég, hogy minden oltásra jogosult felnőtt megkapja az első dózist. A második részoltások beszerzése már nehézkesebb volt, mert Indiában a delta variánsnak köszönhetően berobbant a járvány második hulláma, ezért a vakcinaexport helyett India saját lakosságának beoltását tekintette prioritásnak. Végül az oltóanyagok igazságos elosztását végző Covax-program segítségével 500 ezer adag Moderna-vakcina érkezett az Egyesült Államokból, Dániától pedig 250 ezer adag AstraZenecát kaptak, de Pfizer- és Sinopharm-oltóanyag is került az országba.

Az Egészségügyi Világszervezet arra kérte a gazdag országokat, hogy gondolják át a gyermekek koronavírus elleni oltására vonatkozó terveiket, és az ő immunizálásuk helyett inkább adományozzák a COVID-19 elleni vakcinákat a Covax-programnak, hogy a szegény országok lakosai is hozzájuthassanak legalább az első részoltáshoz.

A logisztikai és ellátási problémák leküzdése

Bhután elszigetelt ország, szárazföldi megközelítése nehézkes, ezért a vakcinaszállítmányok légi úton érkeztek (az 5 ezer méteres hegycsúcsok miatt a parói nemzetközi repülőtéren van a világ egyik legnehezebb leszállópályája). Mivel a belföldi közlekedés is problémás - közúton ugyanis nem minden terület érhető el -, az egészségügyi minisztériumnak gondosan meg kellett terveznie az oltási kampány minden egyes állomását. Az iskolákat, kolostorokat és más középületeket használták oltóközpontként, a vakcinák megfelelő tárolására és az elosztás koordinálására pedig körzeti központokat hoztak létre. Kialakítottak egy jól működő digitális platformot is, amelynek segítségével az oltásra jogosultak előzetesen, online regisztrálhattak. Mivel az országban csak 376 orvos dolgozik, tengerentúlon tanuló, regisztrált orvosokat is visszahívtak.

A korrekt, tudományos tájékoztatás elengedhetetlen

Azonban még ez sem nem lett volna elég a sikerhez. Arra is szükség volt, hogy az ország politikai vezetése kellően informálja és támogassa a lakosságot. Bhutánban eleve nagy a bizalom az ország demokratikusan választott politikai vezetői iránt. Az oltási kampány előtt felmérés készült a lakosság aggályairól, és ezekre a bhutáni kormány válaszolt is, főképp a tudományos ismeretek közlésére összpontosítva. A lakosság támogatásában kulcsfontosságúnak bizonyult a kulturális érzékenység: mivel az itt élők többsége buddhista, buddhista szerzetesek tanácsolták a vakcina bevezetésének legmegfelelőbb időpontját.

Bhután helyzete rávilágít arra, hogy az alacsony jövedelmű országokban is lehetséges az oltóanyagok gyors és méltányos bevezetése, a vakcinákkal kapcsolatos ellenérzések eloszlatása, valamint a szállítással, elosztással és beadással járó logisztikai és egyéb kihívások leküzdése. A történet emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy az adományok mennyire fontosak egy kevésbé fejlett gazdaságú és infrastruktúrájú ország számára.

)
Tiszta levegő (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +31, +37 °C
Minimum: +14, +21 °C

A napsütés mellett gomolyfelhők is képződnek, de ezekből csapadék nem alakul ki. Igazi hőség várható, az időnként megélénkülő délies szél mellett 31, 37 fok között tetőzik a hőmérséklet. Hétfőn ismét a kánikula terheli meg a szervezetet. A szívbetegek különösen veszélyeztetettek, de még az egészségesek körében is előfordulhat rosszullét, szédülés és vérnyomáspanaszok is. A déli órákban kerülendő a tűző napon tartózkodás! Gyakoriak a fejfájásos tünetek is, sokan alvásproblémáktól szenvednek. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)