A civilizációs betegségek közül talán a diabétesz mutatja meg legtökéletesebben, hogy az eltávolodás szervezetünk természetes igényeitől mekkora károkat okoz egyes embereknél és a közösség minden szintjén is. Egy társadalom értékeit aligha lehet kifejezni szimpla pénzügyi mutatókkal. Az egyes jelenségek, például a betegségek, köztük a diabétesz jelenlétének gazdasági hatásai (amelyek pénzzel jól mérhetőek) mégis segítenek tájékozódni a hatás mértékéről. Úgy tűnhet, hogy a diabétesz magánügy, de tekintve hatalmas költségeit, amelyek nemcsak a betegeket, családjukat és közvetlen környezetüket érintik, hanem az egész társadalmat, jobb, ha mindenki megismerkedik azzal, hogy ez a kór mennyit húz ki a zsebünkből.
Ehhez először ismerkedjünk meg a diabéteszesek számának változásával! Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 1980-ban 108 millió cukorbeteg élt a Földön, 2014-ben már 422 millió, 2040-ben pedig 642 millió lesz a számuk. Ha az EU-27 adatait nézzük, akkor sincs okunk örülni, mert a 2010-es 33 millióról 2030-ra 38 millióra emelkedik a cukorbetegek száma , amely eléri a 9 százalékot a 20-79 éves korosztályban. Magyarországon 800 ezerre teszik a cukorbetegek számát, de további 400 ezren szintén betegek, csak nem tudnak róla, hiszen a diabétesz kezdetben nem produkál könnyen felfedezhető tüneteket. Ha az alábbi térképet megnézzük, látszik, hogy benne vagyunk a sűrűjében, a betegséggel kapcsolatos költségeink pedig hatalmasak.
Egy 2016-os, Zala megyei betegek körében készült tanulmány megmutatja, hogy a betegség négy szakaszában az összes közvetett és közvetlen nem orvosi költség mintegy 900 ezer forint, amely olyan tételeket tartalmaz, mint az orvoshoz utazások költségei, az életmódváltásból eredő költségek, a gyógyszerköltség, a segédanyagok költségei, a paraszolvencia, a prevenciós költségek vagy a családtagok igénybevételének költségei. Egy négy évvel korábbi becslés pedig a kezelési költségekre ad rátekintést. Eszerint a teljes egészségügyi büdzsé egyhetedét viszi el a diabétesz gyógyítása. A tablettával kezelt szövődménymentes cukorbetegre évente 242 ezer forintot fordítanak, az inzulinnal kezelt szövődménymentes beteg már 449 ezer forintjában van a költségvetésnek, ha pedig szövődmények is megjelennek, akkor a kiadás 633 ezer forint évente.
Más becslések szerint - a nemzetközi trendekből kiindulva - évente mintegy 700-900 milliárd forintot költhet Magyarország diabéteszre, amely nagyságrendileg annyi, mint a költségvetés nettó egészségügyi kiadása. Ebben az összegben azonban benne vannak azok a költségek is, amelyek a halálozás, a munkaképtelenné válás és a munkahelyi hiányzások miatt jelennek meg. Nyilvánvaló, hogy a diabétesz térnyerésének csak úgy lehetne elejét venni, ha az egészségügy kiadásait ezen a területen növelnék, de évek óta nem költünk többet egy beteg ellátására .
A Nemzetközi Diabétesz Egyesület (IDF) adatai szerint 2003 és 2013 között megháromszorozódott a világon a diabéteszre költött összeg, ami a betegek számának emelkedéséből és az egy betegre fordított költségek növekedéséből fakad. A közvetlen orvosi költségek értéke (amelybe olyan tételek tartoznak, mint a járóbeteg- és a sürgősségi ellátás, a fekvőbeteg-ellátás, a gyógyszerek és orvosi eszközök, például injekciós eszközök és önellenőrző fogyóeszközök és a hosszú távú gondozás költségei) 827 milliárd dollárra emelkedtek. De az összes költség 2015-ben mintegy 1310 milliárd dollár lehetett.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Ezek jó nagy számok, és nehéz is velük mit kezdeni. De mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon minden egyes percben 1,3-1,7 millió forintot költünk diabéteszre. Így ha azt mondjuk, hogy ez a betegség szegényebbé tesz mindnyájunkat, akkor egyáltalán nem túloztunk.
E költségek miatt is fontos, hogy megnöveljük a felelősségérzetünket. Az élvezet miatt lehet, hogy jól esik éveken keresztül mindennap megenni egy felesleges fasírtot, szendvicset vagy zsíros hússzeletet és leöblíteni egy cukros itallal még akkor is, ha tudjuk, hogy egészségtelen. De a helytelen táplálkozás, illetve életmód sokáig egyáltalán nem kellemetlen - mi is tántoríthatna el tőle? Az önmagában biztosan nem, hogy majd hosszú évek múltán betegek lehetünk, a diabéteszes esetek 70 százaléka pedig éppen a megfelelő életmóddal volna elkerülhető. A betegségtől való félelem majd akkor jelenik meg, amikor már kész a baj vagy nagyon közel van. Sokkal egyszerűbb tehát gyakran felidézni - és nem csak a Diabétesz Világnapon -, hogy mindenkinek sokba kerül a cukorbetegség, így senki sem tekintheti saját magánügyének, és nem is lehet közömbös fenyegetésével vagy jelenlétével szemben.
Legjobban: