COVID-19: mit kell elkerülni, ha nem akarunk megbetegedni?

Számos modell készült arról, hogy a COVID-19 hogyan terjed egyik emberről a másikra, hiszen az utóbbi évtizedek legnagyobb világjárványának megfékezéséhez meg kell érteni ezeket a folyamatokat. Nemrégiben készült el egy olyan tanulmány, amely nagyobb perspektívából nézte meg rengeteg ember mozgása és a járvány terjedése közötti összefüggéseket.

Annak bemutatására, hogy a mobilitás hogyan befolyásolja a COVID-19 terjedését, amerikai kutatók nemrégiben a Nature Immunology folyóiratban tettek közzé egy igen széleskörű adatokon nyugvó dinamikus modellt. Az adatok feltérképezik, hogy az Egyesült Államok tíz legnagyobb agglomerációjában mintegy 98 millió ember hogyan mozgott különböző létesítményekben, a kis üzletektől kezdve a borozókon át a bevásárlóközpontokig. Az adatok valós képet festenek arról, mi történhet, ha az emberek felhagynak a társadalmi távolságtartással és folytatják a normális életet még azelőtt, hogy a járvány teljesen véget érne. De egy olyan jövőt is előrevetít, amelyben nem áll le teljesen a gazdaság, de a fertőzések minimalizálását célzó utat választjuk.

bolt COVID-járvány
A boltok a valóságban sokkal zsúfoltabbak.  Sürgősségi élelmiszerelosztó központokat javasolnak - Fotó: Getty Images

A kutatás adatai alapján kirajzolódott négyféle szuperterjesztő hely - ezeket elkerülve jelentősen csökkenthetjük a megfertőződés veszélyét, vagy akár az életünket óvhatjuk meg, különösen késő ősszel és télen, amikor a magasabb páratartalom és a hűvösebb idő jobb feltételeket teremt a vírus terjedésének.

"A mobilitás csökkenése (az otthonmaradás) nélkül a vizsgált városok teljes lakosságának 30 százaléka megfertőződne" - idézte az Inverse magazin Jure Leskovecet, a Stanford Egyetem informatikusát, a tanulmány társszerzőjét. A kutató elmondta, hogy a fertőzések nagyon egyenetlenül fordulnak elő. A vizsgált helyek mintegy 10 százalékához az összesfertőzéstöbb mint 80 százaléka tartozik. Ezek a helyek átlagosan kisebbek, zsúfoltabbak és az emberek hosszabb ideig tartózkodnak bennük. A kutatók azt jósolják, hogy a gyalogos forgalom visszaszorítása ezeken a magas kockázatú helyeken kiemelkedően pozitív hatással lehet a fertőzések visszaszorítására. Leskovec úgy gondolja, hogy a gazdaság működtetése és a COVID-esetek számának minimalizálása között egy fontos kompromisszum van, azaz a járványhelyzetet nem egy mindent vagy semmit állapotként kell felfogni.

A mobilitási minták és a járvány terjedése

Annak megállapítására, hogy a mobilitási minták hogyan befolyásolják a koronavírus terjedését, a csapat hatalmas mennyiségű mobiltelefonokból származó névtelen helyadatot használt fel a SafeGraph nevű cég technikai segítségével. Ezek az adatok a járvány első hullámának idejéből, 2020. március 1-jétől május 2-ig terjedtek. Leskovec és munkatársai három tényezőt vizsgáltak: hová mennek az emberek egy nap folyamán, mennyi ideig tartózkodnak az egyes helyeken, és hány ember látogatja ugyanazt a helyet egyszerre.


Ezt követően elkészítettek egy számítógépes modellt, amely figyelembe veszi az emberek demográfiai hátterét, a környéket, ahol élnek, és azt is, hogy az egyes létesítmények mennyire zsúfoltak. Miután több paraméterrel lefuttatták a szimulációját, a csapat szembeállította előrejelzéseit a The New York Times által a 10 agglomeráció körzetéből gyűjtött valós idejű igazolt koronavírus-esetek számával. "A modell felrajzolja az igazi esetgörbét, annak ellenére, hogy csak a mobilitásban bekövetkezett változásokat rögzíti, ez arra utal, hogy a mobilitás valóban nagy szerepet játszott a fertőzési görbe meghatározásában" - nyilatkozta Serina Chang, a tanulmány társszerzője. Ennek a részletes modellnek a felhasználásával - a kutatók azt állítják -, hogy órákra lebontva meg tudják jósolni az új fertőzések valószínűségét bármely adott helyen vagy időpontban.

Szuperterjesztő helyek

A közfigyelem eddig az egyedülálló "szuperterjesztőkre" irányult, azokra, akik akaratlanul is átadják a vírust az emberek nagy csoportjainak. A mostani kutatás viszont azt nézte, hogy a nagyobb közösségben hogyan fertőződhet meg egy személy, amihez meg kellett határozniuk a "szuperterjesztő helyeket".  A csapat megerősítette, hogy a legtöbb fertőzés négy jellemző helyen történik: a teljes körű szolgáltatást nyújtó éttermekben, az edzőtermekben, a szállodákban és a kávézókban. Ezek a helyek különösen kockázatosak, mivel itt az emberek általában hosszabb ideig, másokkal szoros közelségben tartózkodnak. Az eredmények alapján a kutatócsapat nem állítja, hogy ezeket a helyeket hónapokra be kellene zárni, elég lenne korlátozni a jelenlévők számát.

Biztosan senki sem tudja, mit tartogat a jövő a koronavírus-világjárvány kapcsán, az egyéb fertőzésekkel kapcsolatos tapasztalatok alapján ugyanakkor úgy tűnik, aligha fog egyhamar eltűnni a kórokozó az életünkből. Sokkal valószínűbb, hogy bekerül azonfertőző betegségekhatalmas és egyre bővülő körébe, amelyeket endémiásként ismerünk. Lássuk, mit jelent ez a gyakorlatban! Részletek!

A csapat azt is kiderítette, hogy bizonyos helyek újbóli megnyitása kockázatosabb. Az összes vizsgált városban a teljes körű szolgáltatást nyújtó éttermek, edzőtermek, szállodák, kávézók, valamint a vallási szervezetek létesítményei és a korlátozott szolgáltatást nyújtó éttermek is a legnagyobb előrejelzett fertőzési növekedést produkálták az újranyitásukat követően.

Az éttermek messze a legkockázatosabbak. Körülbelül négyszer kockázatosabbak, mint a mögöttük következő kategóriák, az edzőtermek és kávézók, illetve a szállodák. Az éttermek teljes újranyitásával egy hónap elteltével a teljes lakosság mintegy hat százaléka fertőződhet meg Leskovec számításai szerint. 

Mit lehet tenni a járvány ellen a számok alapján?

A kutatók öt célzott intézkedést tartanának szükségesnek, amelyek érdemi változást hozhatnak a járvány terjedésében. Először is a már említett módon korlátoznák a létesítmények kapacitását. Sürgősségi élelmiszer-elosztó központokat állítanának fel, amelyek csökkenthetik a forgalmat a magas kockázatúnak minősített üzletekben. Ingyenes és széles körben elérhető tesztelést vezetnének be a nagy kockázatúnak számító környékeken (különösen a tesztekhez való hozzáférés különbségei miatt).

Úgy vélik, hogy a fizetett szabadságok kiadásának módszereit fejleszteni kell, illetve szükség van jövedelemtámogatások bevezetésére, amelyek lehetővé teszik a legegyszerűbb feladatokat ellátó munkavállalók számára, hogy korlátozzák a mobilitásukat és otthon maradjanak, ha betegek. Lépéseket kell tenni a munkahelyi fertőzések megelőzésére, többek között a nélkülözhetetlen munkavállalóknak jó minőségű egyéni védőeszközöket kell adni, és meg kell teremteni a jó szellőzést, illetve amennyire csak lehetséges a távolságtartás feltételeit. Leskovec és munkatársa szerint ezek az óvintézkedések korlátozhatják a további katasztrofális mértékű vírusfertőzést, és megakadályozhatják a városok lezárását.

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
0, +5 °C
Minimum:
-3, +3 °C

Hazánkban hétfon délelőtt szakadozik, csökken a felhőzet, egyre többfelé kisüt a nap.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag