Brutális az egészségügy CO2 lábnyoma

Az egészségügyről hajlamosak vagyunk úgy gondolni, hogy az egyik olyan szektor, amely kifejezetten az emberek szolgálatában áll. A helyzet azonban sokkal bonyolultabb, mint első ránézésre gondolnánk.

Eddig is világos volt, hogy az egészségügy veszélyes anyagokat bocsát ki, amelyek biológiai kockázatot hordoznak, mérgezőek, radioaktívak stb. Azzal azonban senki nem számolt, hogy az egészségügy hatalmas mértékben járul hozzá a klímaváltozáshoz a jelentős szén-dioxid kibocsátás miatt. Az erre vonatkozó tanulmányt Arunima Malik és munkatársai ugyan Ausztráliában készítették, ám tekintve, hogy a kórházak üzemelése nagyon hasonló szerte a világon, a probléma nyilvánvalóan itt Magyarországon is fennáll, nemcsak a földgolyó másik oldalán.

kórház
Egy modern kórház rengeteg energiát fogyaszt és nagy szénlábnyomot hagy

A kutatásról a Lancetben több cikk is megjelent, és az írások érthető módon nagy érdeklődést váltottak ki az orvostudományi folyóirat bolygónk egészségével foglalkozó, Planetary Health című kiadványában, amelynek idei első száma nemrégiben jelent meg.

Klímaváltozás és egészségügyi ellátás

Az éghajlatváltozás közegészségügyi hatásai elég nyilvánvalóak és kutatásokkal jól megtámasztottak. Ezek közé tartoznak a hő miatti megbetegedések és halálozás, valamint az emelkedő hőmérséklet hatása a kórokozók terjedésére és az élelmiszerekkel átadott betegségekre. Azok az emberek, akiknek az egészségét a megváltozó körülmények lerontják, valószínűleg találkoznak az egészségügyi ágazattal, amely azonban jelentős szén-dioxid-kibocsátóként maga is hozzájárul problémájuk létrejöttéhez.


Malik és csapata megállapította, hogy az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó szénlábnyom Ausztráliában a teljes kibocsátás 7 százalékát teszik ki. Ez pedig meglepően magas arány, hiszen nem a gyáriparról vagy az állattenyésztésről van szó. Jobban érthetővé válik a helyzet, ha azt nézzük, hogy a kórházak és a gyógyszeripar együttesen felelősek az ausztrál egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó szénlábnyom kétharmadáért. A szén-dioxid-kibocsátás 90 százaléka ugyanis indirekt módon jelenik meg az egészségügyben azáltal, hogy a kórházak és más egészségügyi szolgáltatók bevásárolnak a különféle gazdasági ágazatokba tartozó cégektől, amelyek sok szén-dioxidot bocsátanak ki. Ráadásul a folyamat nehezen visszaszorítható, mert Ausztráliában, ahogy a többi fejlett országban is, a népesség idősödik, az életük során igénybe vett összes egészségügyi szolgáltatás kétharmada pedig az emberek 60 év feletti életszakaszához kapcsolódik.

A tanulmány arra is kitér, hogy az egészségügyi ellátás a szén-dioxid-egyenértékben (CO2e) mért kibocsátás - amelybe minden üvegházhatású gázt beleszámítanak - 3-10 százalékáért felelős a világ különböző országaiban. 

Energiazabáló egészségügy

De a kórházak saját maguk is falják az energiát. Az összes épülettípus közül a kórházak a második legintenzívebb energiafelhasználók, mert rengeteg energiaigényes berendezést használnak, valamint jó megvilágításra, szellőzésre, illetve napi 24 órás hőmérséklet-szabályozásra (hűtésre, fűtésre) van szükségük. 

A legnagyobb és legfejlettebb egészségügyi intézmény Ausztráliában a Royal Adelaide Kórház, amely nemrég nyitotta meg kapuit. Az összesen több mint 2 milliárd US dollárért létrehozott 800 ágyas intézmény 50 százalékkal alacsonyabb üvegházhatást okozó gázkibocsátást kíván elérni, mint elődje. Ehhez nagymértékben támaszkodik az új energiahatékonysági technológiákra, a természetes napfény felhasználására, a kertek és a zöldterületek széleskörű használatára, illetve a hulladékhő-hasznosítására. Vannak nagyon hatékony vízhasznosító berendezései is, a felfogott vagy újrahasznosított vizet a vécék öblítésére és öntözéshez használják. A kórház ezeknek az erőfeszítéseknek az elismerésére díjat is kapott az ausztrál Zöld Épület Tanácstól.

A szén-dioxid növekvő szintje drasztikusan csökkenti az olyan kulcsfontosságú termények fehérjetartalmát, mint a búza vagy a rizs. Emiatt a szegényebb térségek lakói visszamaradhatnak a fejlődésben és korábban halhatnak meg. Részletek!

A Royal Adelaide Kórházban telemedicina-létesítmények is működnek, így a távoli területeken lévő betegekkel is folytatható konzultáció. A távorvoslás és az e-egészségügy módszereiről kimutatták, hogy csökkentik az egészségügyi ellátás szén-dioxid-lábnyomát és hasznosak a klímaváltozás-csökkentési stratégia támogatására. Egy svédországi tanulmány szerint például a távorvoslás többek között azzal gyakorol pozitív környezeti hatást, hogy a közlekedéssel kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátása 40-70-szer kisebb, mint az egészségügyi szakemberek által hagyományosan követett, a betegek meglátogatásán alapuló modell.

Kevesebb beteg, kisebb szénlábnyom

Az egészségügyi ágazat szénlábnyomának csökkentésére egy másik lehetőség a betegek számának minimalizálása. Malik és munkatársai rámutattak, hogy a közegészségügy fontos szerepet játszhat a kórházi kezelések megelőzésében. Ausztráliában a betegségteher legnagyobb részét a krónikus betegségek teszik ki, köztük a rák, a szív- és érrendszeri betegségek, a mentális rendellenességek, a drogokkal való visszaélés, valamint az izom- és csontrendszeri problémák és sérülések. Ezek legalább 31 százaléka megelőzhető lenne. A dohányzás és az alkoholfogyasztás, a túlsúly, illetve a fizikai inaktivitás tartoznak a legfontosabb kockázati tényezők közé. Az egészséges életmód ösztönzése segít csökkenteni az egészségügyi ellátás szükségességét, és ezen keresztül a gyógyszeripar igen magas CO2e kibocsátását. Úgy tűnik tehát, hogy a lakosság egészségének javítása csökkentheti a kórházi felvételeket és csökkentheti az egészségügyi ellátás szén-dioxid-lábnyomát. Ennek pedig az a következménye, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mérsékeli az éghajlatváltozás egész lakosságra nehezedő terheit.

Arunima Malik kutatócsoportjának eredményei végül világossá tették - habár a problémakör további vizsgálatokat kíván -, hogy az egészségesebb lakosság kisebb környezeti terhelést jelent. Aki törődik saját egészségével, a Föld egészségét is szolgálja. Az egészséges bolygón pedig könnyebb egészségesen élni.

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Hidegfront

Maximum:
+10, +15 °C
Minimum:
+5, +10 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt többnyire erősen felhős lesz az ég, a Dunántúlon lehet szakadozottabb a felhőzet.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag