Az iskolázottság nem lassítja a demenciát

A kutatók még mindig nem értik, milyen módon kezd visszaesni az agy működése idős korban. Eddig egy dolog tűnt biztosnak: aki több oktatásban vesz részt élete folyamán, annak elég bőséges agyi tartaléka képződhet. Egy friss kutatás szerint ez nem igaz.

A Neurology című folyóirat tette közzé a tanulmányt, amelynek szerzői megállapították, hogy az oktatás nem annyira fontos a kognitív hanyatlás és a demencia elleni küzdelemben, ahogy eddig gondolták. Összesen közel 3000, idősebb embert vontak be a vizsgálatokba, akinek életét átlagosan nyolc éven át követték.

agytorna
Az agytorna csak addig hatásos, amíg el nem kezdődik a demencia - Fotó: 123rf

A tudósok megállapították, hogy a több oktatás nem akadályozza meg a gondolkodási képességek károsodását, ha már egyszer megkezdődött a kognitív hanyatlás. A vizsgálat kezdetén a magasabb iskolai végzettségű emberek gazdagabb gondolkodási készségeket mutattak a különböző tesztek során, de végül az oktatás szintje nem befolyásolta, hogy a kognitív hanyatlás és bizonyos esetekben a demencia milyen gyorsan fejlődött ki, ha beindult a folyamat.

A romlás üteme ellen védtelenek maradunk

"Az oktatás némi védelmet nyújt a demencia kivédéséhez, de semmit sem jelent a kognitív hanyatlás mértéke szempontjából. Meglehetősen következetes választ találtunk arra, hogy az oktatás nem módosítja az időskori kognitív változás pályáját" - idézi a Time magazin Robert Wilson professzort, a Rush Egyetem neurológiai és viselkedéstudományi kutatóját.

A kutatók úgy gondolták, hogy az oktatás segíthet lassítani a demenciára jellemző kognitív hanyatlás ütemét. Főként olyan adatok alapján következtettek erre, amelyek azt mutatták, hogy nem minden embernél jelent meg a memóriakárosodás és a gondolkodási képességek csökkenése, akinél fizikai bizonyíték volt például az Alzheimer-kórral összefüggésbe hozott mérgező plakkok és fehérjecsomók kialakulására az agyban. Feltételezték, hogy ez a jelenség az agysejtek nagyobb kognitív tartalékaival áll kapcsolatban, amelyet ezek az emberek életük során, az évekig tartó tanulás révén felépítettek. Minél nagyobb a tartalék, annál kisebb azoknak az agysejteknek a mennyisége, amelyeket a demenssé váló agysejtek magukkal rántanak.

Wilson mélyebben fel akarta tárni a kognitív tartalék elméletét, hogy jobban megértse a működését. Ennek érdekében tovább ment, mint a korábbi tanulmányok, amelyek pusztán a különböző szintű oktatásban részesült emberek agyi funkcióinak egy időpontban való összehasonlítását végezték el. Az új tanulmány azonban nyomon követte, hogy az emberek kognitív hanyatlásának üteme változott-e az iskolázottság szintjétől függően - és megállapította, hogy nem. A részvétel a magasabb szintű oktatásban nem vezetett lassabb visszaeséshez. Amikor Wilson halottak agyát tanulmányozta, azt is megállapította, hogy a több oktatás nem eredményezett kevesebb demenciára jellemző fizikai jelet, például nem volt kevesebb az agyi idegsejtek sérüléseinek száma, ahogy a plakkoké vagy a fehérjecsomóké sem.

Erősebb agyi sejthálózatok

"Megvizsgáltuk, hogy az oktatás vagy a kognitív tartalék bármely aspektusa nyújt-e valamilyen védelmet. Megpróbáltuk végigjárni az oktatás minden elemét, hogy lássuk, hol és milyen módon kínál védelmet. És nagyon kevés bizonyítékot találtunk rá" - mondta el a professzor. Az eredmények arra utalnak, hogy a magasabb szintű oktatás segíthet a sejtek erőteljesebb hálózatainak kiépítésében, ami, úgy tűnik, védelmet nyújt az öregedéssel megjelenő rosszabb minőségű sejtek felszaporodása ellen, de ha a kognitív hanyatlás megkezdődik, úgy tűnik, hogy ez az előny törlődik.

Egy nemzetközi kutatócsoport 2002-ben több mint háromezer ember nyaki véráramlását vizsgálta meg ultrahanggal, majd a következő 15 évben figyelte állapotukat: tesztelték a memóriájukat és a problémamegoldó képességüket. Az eredmények szerint a többi résztvevőhöz képest azoknál következett be a legnagyobb mértékű kognitív hanyatlás a következő tíz évben, akiknél az ultrahangos vizsgálattal a legintenzívebb érverést tapasztalták. Részletek!

Wilson gyanítja, hogy mivel az oktatás hatása viszonylag korai életkorban jelentkezik, hatásai a kognitív hanyatlás kezdetének idejére lecsökkennek. Ezért fontosabbak lehetnek más ismeretszerzési és viselkedési formák, beleértve a társadalmi elfoglaltságokat, illetve az agy aktívan tartását új nyelvek tanulásával , új ismeretek olvasásával és befogadásával. A lényeg a kognitív problémák sebességének csökkentése, ha már megjelentek. Idősebb korban pedig fontos a céltudatosság is, mert az agyunkat támogató tevékenységek szükség szerint mind megváltoztathatók.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +21 °C
Minimum: +6 °C

A fátyol- és átmenetileg megnövekvő gomolyfelhőzet mellett legalább több órára kisüt a nap. Csapadék nem valószínű. A délnyugati, déli szelet élénk, a nyugati országrészben erős, főként az Északnyugat-Dunántúlon helyenként viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 18 és 24 fok között várható. Késő estére általában 12 és 17 fok közé hűl le a levegő. Az időjárás most a hidegfrontra érzékenyeket érinti különösképpen rosszul.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra