A járvány, amely Európa közel felét elpusztította

Az emberiség története egyben a járványok története is. Láthatjuk, hogy még ma sem vagyunk képesek magunkat teljesen megvédeni a mikrobák támadásai ellen, a középkorban pedig a társadalom szinte teljesen ki volt szolgáltatva a pandémiáknak, a pestisnek különösen. Bár kevés eszközük volt, de kezelték a helyzetet.

A történelem során a pestis három nagy hullámban támadott.  Az első járvány Egyiptomból indult, és a Justinianus-kori Bizáncban jutott tetőpontjára a VI. században. A második, és legkegyetlenebb hullám a XIV. századi Európa lakosságának közel felét elpusztító "fekete halál" volt. A harmadik hullám elsősorban Ázsiát érintette, ahol 1896-ban ütötte fel a fejét a betegség. A nagy fellángolások közötti időben sem tűnt el a betegség, csak bágyadtabban támadott. Sőt ma is itt van velünk, hiszen évente mintegy 2500 embert fertőz meg, s 2017-ben Madagaszkáron a Yersinia pestis baktériumnak egy olyan törzse okozott kisebb járványt, amely genetikailag nagyon közel áll a fekete halálhoz.

Sopron szentháromság
A soroni Szentháromság-szobrot Thököly Katalin és férje, Löwenburg Jakab emeltette annak emlékére, hogy túlélték az 1695-1701 közötti nagy pestisjárványt - Fotó: Getty Images

Ez a pandémia az Arany Horda által ostromolt Kaffa (ma Feodoszija) nevű városból indult, ahonnan a menekülő kereskedők hurcolták be Itáliába. Ez az 1347-49. évi nagy pestisjárvány volt Európa népesedéstörténetének máig legnagyobb katasztrófája. Magyarországot is érintette, bár kevésbé, mint Nyugat-Európát. Meglehet, még mérsékeltebb lett volna a hatása, ha Nagy Lajos nem folytat hadjáratot nápolyi uralmának fenntartása érdekében. A király a nápolyi pestis elől menekülve tért haza 1348 májusában. Bonfinitől azt írta, hogy a járvány a legnagyobb erővel 1348-49-ben pusztított, majd alábbhagyott.

A járvány eltérő erővel, de nagyjából tízévente visszatért a XVIII. század közepéig. Nem nagyon ismert, hogy a Rákóczi-féle szabadságharc utolsó éveiben, 1708-tól hatalmas pestisjárvány sepert végig az országon. Az egész szabadságharc emberveszteségét 80 ezerre becsülik, de a kór közel ötször ennyi, azaz négyszázezer embert ragadott el. Afertőzéskésőbb is fel-fellobbant, de a Habsburg-birodalom határmenti vesztegzárállomásai elég hatékonyan akadályozták meg, hogy a kórt behurcolják az országba. A járványok emlékét ma már csak a sokfelé, de főleg az egykori Habsburg-birodalom határain belül (például Budapesten, Olomucban, Bécsben, Sopronban, Krakkóban) de Rómában is megtalálható emlékoszlopok, fogadalmi szobrok jelzik. (Nemrég a Los Angeles Times cikke pedig azt vetette fel, hogy a koronavírus áldozatainak az USA-ban kellene hasonlót állítani.)

A fekete halál hatásai

A pestisjárvány (1347-51) tönkretette az európai társadalmat. A pusztító esemény után négy évtizeddel az angol szerzetes és krónikás, Thomas Walsingham megjegyezte, hogy "annyi nyomorúság követi ezeket a betegségeket, hogy utánuk a világ soha nem térhet vissza korábbi állapotába". Ez a középkori kommentár a fertőzéstől és a haláltól való általános rettegés miatt fenekestől felfordult világról tudósít. A közösségek mégis magukhoz tértek. Az élet a bizonytalanság ellenére folytatódott, de nem a megszokott módon, hiszen a pestis veszélye továbbra is fennállt - írja a The Conversation magazinban megjelent cikkében Kriston R. Rennie, a Queenslandi Egyetem kutatója.

A francia szerzetes, Guillaume de Nangis arról panaszkodott, hogy a fekete halál utáni világot "nem tette jobbá a megújulás", mert a férfiak "fösvényebbek és kapzsibbak", valamint irigyek és civakodóak lettek, jobban belekeveredtek "verekedésekbe, vitákba és perekbe". A munkások akut hiánya is éreztette a hatását. Az 1320 és 1350 közötti Anglia állapotait bemutató Historia Roffensis (Rochester története) megjegyzi, hogy a termőföld "megműveletlenül maradt" egy olyan világban, ahol az emberek a mezőgazdasági termeléstől függtek. Az áruhiány is hamarosan megjelent, és néhány földtulajdonost arra kényszerített, hogy a művelés fenntartása érdekében a bérleti díjakat csökkentse vagy elengedje. "Ha a munkások nem dolgoznak, akkor a papoknak és a lovagoknak kell földművelőkké és pásztorokká válniuk, vagy pedig odavesznek a táplálék hiánya miatt." A segítség a hatalomtól érkezett. Az angol kormány 1349-ben kiadta azt a munkásokról szóló rendeletet, amely jogszabályban hagyta meg, hogy a férfiakat és nőket a pestis előtti 1346-as mérték szerint fizessék meg a munkájukért.


Más esetekben a gyógyulás gyorsabban történt. A francia karmelita apát, Jean de Venette szerint "a nők mindenhol könnyebben fogantak, mint általában", egyik sem volt terméketlen, és bőven voltak terhes nők. Sokan ikret és hármasikret szültek, a nagy halandóság következményeként megnyíló új korszakot jelezve. Aztán 1361-ben Angliába visszatért a pestis, a harmadik hullám pedig 1369-ben számos más országot is érintett. A negyedik és az ötödik hullám 1374-79-ben, illetve 1390-93-ban következett be. A pestis végül állandó elemévé vált a késő középkornak és a korai modern életnek, hiszen 1348 és 1670 között újra és újra felütötte a fejét néha hatalmas régiókban, néha csak néhány településen, de folytonosan jelezte, hogy a veszély nem múlt el.

A betegség semmilyen települést nem kímélt. Megjelent a falvakban és a városokban is, persze a legkíméletlenebbül azokon a településeken, ahol az emberek leginkább össze voltak zsúfolva. Londonban például szinte nem volt év, hogy ne találkoztak volna a kórral. De 1603-ban, 1625-ben és 1636-ban is jelentősek voltak a kitörések, majd az 1665-ös "nagy pestisjárvány" a város lakóinak 15 százalékát elragadta.

A katasztrófa kontrollálása

Habár hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy akkoriban az emberek a tudatlanságuk miatt nem voltak képesek fellépni a járvány ellen. De ez nem igaz. Hasonlóan alkalmazták a távolságtartó intézkedéseket, mint amilyeneknek most vagyunk a részesei, elszenvedői. Sőt a kormányok akkoriban brutális szigorral tartatták be az intézkedéseket.  I. Erzsébet királynő pestisorvosa például az 1578-as járvány idején folyamatosan támogatólag ellenőrizte a fertőzötteket és családtagjaikat, de Anglia egész területén kormányzati kezdeményezés gondoskodott róla, hogy a fertőzötteknek ne kelljen elhagyni az otthonukat élelemszerzés vagy munka miatt.

Pestisházakat is építettek, ahol elhelyezhették a betegeket és családjukat, hogy megvédjék az egészségeket. II. Károly angol király pedig 1666-ban elrendelte a városoknak, hogy "készen álljanak arra az esetre, ha bármilyen fertőzés felmerülne". Ha fertőzöttet találtak, akkor kivezették a városból, s a házát 40 napra bezárták, egy piros kereszttel és az "Urunk, könyörülj rajtunk!" felirattal jelezték a lezárás okát. Egyes esetekben akadályokat vagy egészségügyi kordonokat építettek, hogy elszigeteljék a fertőzött közösségeket.

Hiába hoztak azonban szigorú rendeleteket, ha azokat kijátszották. Ez történt 1720-22-ben Marseille-ben, ahol a pestis 100 ezer halottat hagyott maga után. Egy rendkívül fertőző betegség esetén elég, ha egy kis góc kialakul, és a ragály terjedése már nem biztos, hogy megállítható. A dél-francia nagyvárosban a kapzsiság miatt lett ilyen sok ember a betegség áldozata. A Grand Saint-Antoine kereskedelmi hajó Lévantból való megérkezése után a betegség halálos következményeinek elkerülése érdekében "megfelelő ellátást és gyógykezeléseket" késleltették és figyelmen kívül hagyták. A kór a város minden részén elterjedt, s pár héten belül már dühöngött a ragály. Kiderült, hogy ehhez elég volt a hajón hozott áru kirakodása érdekében kifejtett politikai és gazdasági nyomás, valamint egy korrupt orvos, néhány hamis egészségügyi számla, a betegség kezdeti terjedését vizsgáló tisztviselők korruptsága. A járvány tovaterjedését Dél-Franciaországból csak óriási erőfeszítésekkel tudták megakadályozni. Ez az eset is hozzájárult, hogy a pestis idejére hozott rendszabályok áthágóit súlyos büntetéssel fenyegették sok országban.

Ma is komoly fenyegetést jelent egy pusztító globális járvány. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, meg kell értenünk a kórokozók fejlődését, átalakulását, működését. A paleogenetika egy friss tudományág, amely az ősi kórokozók DNS-ének elemzésével forradalmasíthatja a fertőző betegségekről szóló ismereteinket. Részletek!

De nem csak a szigor létezett. Edmund Gibson, a londoni püspök kifogásolta a kormány intézkedéseit arra hivatkozva, hogy ott nem lehet élni, ahol a pestis kísért. Ahol a betegség "elszánt" ott a gyógymódnak is ilyennek kell lenni - vélekedett. Franciaországban például az utcákon, de olykor a városokon kívül is sátorkórházakat létesítettek, ahol a lehető legtöbb szalmazsákot helyezték el, hogy az emberek a gyógyulásukig vagy a halálukig ott tudjanak maradni.

Az élet újraindulása azonban nem volt könnyű ott, ahol a járvány komolyan lecsapott. Nagy Lajos például 1381-ben általános perhalasztást hirdetett az egész ország területére a pestisre hivatkozva. Zsigmond király pedig 1410-ben, amiatt, hogy Sopron csaknem teljesen elnéptelenedett az előző évi járványban, kiváltságokat adott a városba újonnan betelepülők számára. 

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+14, +20 °C
Minimum:
+9, +14 °C

Hazánkban hétfon délelőtt napos és felhős időszakok váltakoznak, egy-egy zápor előfordulhat.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge, közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag