A halálos mikroba és a zöldséghiány

Egészen az elmúlt napokig terjedtek a nyári listeriafertőzések utóhatásai, de a fagyasztott zöldségek már ismét kaphatók mindenütt. De a veszély szüntelenül és igen közelről leselkedik ránk.

Egyes élelmiszerüzletekből egy ideig hiányoztak bizonyos gyorsfagyasztott termékek, és felirat tájékoztatta a vásárlókat, hogy a szállítópartner problémái miatt az ellátás késedelmet szenved. Ha szeretnénk dekódolni az ilyen üzeneteket, érdemes egy pár hónappal ezelőtti esetre visszatekintenünk, amikor az egyik nagy élelmiszeripari üzemből olyan gyorsfagyasztott termékek kerültek ki, amelyekben a megengedett határérték felett volt a Listeria monocytogenes baktérium jelenléte. (Erre egy vizsgálat világított rá, amelyet azután indítottak, hogy több országban is halálos áldozatokat követelt a fertőzött élelmiszer.) Ez a kórokozó felelős a listeriózis nevű betegségért, amely súlyos esetben halálos is lehet - írja a Discovery tudományos magazin.

mirelit
A fagyasztott nyers zöldségek ártatlanul néznek ki, de halálosan veszélyesek is lehetnek

Honnan származik a neve?

Először is a listeriózisnak semmi köze a liszthez. Egy ismeretlen járvány jelent meg 1924-ben, amely a vizsgálatai során megölt hat laboratóriumi nyulat a Cambridge-i egyetemen. E.G.D. Murray bakteriológus azonban sikerrel izolálta a kórokozót, és Bacterium monocytogenesnek nevezte el. A mikrobát J.H.H. Pirie kutatóorvos 16 évvel később - Joseph Lister tiszteletére - átnevezte. Lister az a skót sebész, aki elsőként sterilizálta az eszközöket és fertőtlenítette a sebeket. Eredményei miatt hamar híressé vált, hiszen a 19-ik században szenzációs volt, hogy négy év alatt 45 százalékról 15 százalékra csökkentette a posztoperatív haláleseteket egy glasgowi traumatológiai osztályon.

A derék sebész neve a szakmai körökön kívül talán feledésbe merült volna, de a 20. század folyamán a Listeria monocytogenes okozta fertőzések híre sok emberhez eljutott. Hogy mennyire veszélyes kórokozóról van szó, egészen 1949-ig nem volt világos. Ekkor Németországban egy listeriajárvány csecsemőket ragadott el, és az áldozatok májában, lépében, tüdejében és agyában is kimutatták a kórokozót. A betegség azonban nemcsak fejletlen immunrendszerű kisdedeket támadott meg, hanem legyöngült ellenállóképességű várandós nőket és orvosilag törékeny felnőtteket is. Az 1970-es években már nem volt meglepő, ha listeriát találtak egy súlyosan beteg újszülöttben, transzplantáción átesett vagy kemoterápiával kezelt betegben. De senki sem tudta, hogy a megfertőzött betegek hogyan kapták el a ragályt.

A gyilkos elfogása

A rejtély megfejtésére 1981-ig kellett várni, amikor Walter Schlech, az amerikai járványügyi hivatal, a CDC epidemiológusa Nova Scotiába érkezett egy 18 életet követelő listerióziskitörés vizsgálatára. Érkezését követően egy idős, stroke miatt legyengült fertőzött körülményeit kezdte vizsgálni. Többek között az otthonában próbált nyomokat fellelni, és a hűtőszekrényben végül meg is találta, amit keresett. Egy nyitott zacskó káposztasalátában elcsípte a Listeria monocytogenest.

A salátát előállító Prince Edward szigeti gazdaságban a juhtrágyával feljavított földön termelt nyers káposztát hűvös helyen tárolták, hogy megóvják a rovarok károsításától. Ez persze nem akadályozta meg a listeria elszaporodását. A kép akkor állt össze, amikor kiderült, hogy ezen a helyen két évvel korábban már feljegyezték, hogy a közeli farmokon néhány juh elpusztult lisetriafertőzés következtében. Schlech 1983-ban publikált egy mérföldkőnek számító cikket, amely pontot tett a rejtély végére. Az írás kifejtette, hogy a listeria az embereket a szennyezett ételeken keresztül fertőzi meg.


Habár a listeria titokzatossága már a múlté, hiszen az orvosok és az élelmiszeripari szakemberek ismerik a trükkjeit, nem sikerült legyőzni vagy száműzni a környezetünkből. Ennek pedig az az oka, hogy széles körben előfordul a talajban, a természetes vizekben, a szennyvizekben, illetve az egészséges emberek és állatok bélcsatornájában. Képes alkalmazkodni a különböző szélsőséges környezeti tényezőkhöz, mint a 10 százalékos sókoncentráció vagy a széles pH- (4,5-9,6) és hőmérsékleti (1-45°C) intervallum. Az élelmiszerekben a fagyasztást és a szárítást is túléli. Megtalálható feldolgozatlan állati eredetű élelmiszerekben, nyers tejben, húsban, halban, zöldségeken, gyümölcsökön, de kimutatható feldolgozott és fogyasztásra kész élelmiszerekben csakúgy, mint sajtokban, jégkrémekben, húskészítményekben az utószennyeződés következményeként.

Gyakran hűtőhőmérsékleten tárolt nyers és fogyasztásra kész élelmiszerek a fertőződés forrásai. Ráadásul fogékony rá az ember, az összes házi- és vadon élő emlősállat, valamint a madarak is. Kérődzőkben tőgygyulladást idézhet elő, és a tejjel kiválasztódhat. Gyakoribb azonban, hogy a bélcsatornában tünetmentesen fordul elő, a különböző állati eredetű élelmiszerek pedig a bélsárral való érintkezés miatt fertőződnek meg a fejés, vágás vagy feldolgozás során.

A fertőző dózis

A fertőző dózis nagysága 103 cfu/ml. Megbetegedés főként gyerekekben, idősekben, csökkent ellenálló képességű személyekben és terhes nőkben alakulhat ki. Terhes nők esetében 10-12-szer nagyobb afertőzéskockázata az átlagosnál. A kórházi kezelések aránya közel 100%. Epidemiológiai adatok azt mutatják, hogy listeriosis esetében a legmagasabb a kórházi kezelési ráta és a legmagasabb a halálozási arány az élelmiszereredetű megbetegedések között az Egyesült Államokban és az Európai Unióban is.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) korábban azt közölte, hogy a magyar boltokból és a lakosságtól 29 ezer tonna fagyasztott zöldséget kell visszahívni, a valóságban azonban ennél jóval kisebb lehet a mennyiség, hiszen az értékesített zöldséget a vásárlók nagy része nem viszi vissza, vagy már fel is használta. (A fertőzés nem veszélyes, ha a zöldséget legalább 70 fokon és legalább két percig főzik tálalás előtt, ami általában meg szokott történni.) Részletek!

Az uniós szabályok szerint ha egy gramm élelmiszerben 100 egységnyi van a Listeria monocytogenes baktériumból, akkor ez még nem veszélyes mert hivatalosan akkor okozhat megbetegedést, ha ez az érték 1000 egységnél is több. A termékhiányhoz vezető folyamatot kiváltó mikroba azonban már a határérték alatt fertőzött, a szakértő szerint ezért változtatni kell az ellenőrzésen. És nem feltétlenül a biztonsági határértékek szigorításával kell elejét venni a megbetegedéseknek, hanem az élelmiszerek csomagolásán kell jól láthatóan feltüntetni, hogy nyers állapotban nem fogyasztható. A gyártó ugyanis ebben az esetben sem hibázott, hiszen a listeriabaktérium mindenütt jelen van körülöttünk: magukban a zöldségeken is. Egy nem közvetlen fogyasztásra szánt élelmiszereket gyártó üzemben jelenléte nem számít biztonsági problémának. Így megvédhetjük magunkat, ha tudjuk, hogy egyáltalán nem jó ötlet fagyasztott kukoricát szopogatni. Egy napokkal korábban felengedett zacskóból zöldséget enni pedig kész őrültség.

Értékelje a cikket!

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+20, +25 °C
Minimum:
+8, +13 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt napos időnek örülhetünk, csapadékra nem kell készülni.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag