A COVID-járvány egyik legjobb mellékhatása

A koronavírusjárványnak egy kevésbé ismert mellékhatása is van. A kutatók rengeteg kísérleti állatot nem tudtak gondozni, így azokat elaltatták. Ez sokaknál morális meghasonlást eredményezett, ami sajátos módon sietteti, hogy az orvostudomány új szakaszába lépjünk, ahol mindenki jobban hozzáférhet az életetet jelentő kezelésekhez.

Az állatokkal folytatott kísérletek megrendítő látványt jelenthetnek azoknak, akik még nem jártak ilyen laboratóriumokban. Ha végignéznénk például a négy végtagjuknál kifeszített, felnyitott mellkasú állatokon, bizonyára kényelmetlenül éreznénk magunkat - még akkor is is, ha éppenséggel patkányokról van szó. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a kísérleti állatok vizsgálata értékes betekintést enged a tudósoknak az emberi betegségek mögötti folyamatokba. Ezek a kísérletek fontos szerepet játszottak a gyógyszerfejlesztésekben is. De segítettek például az anyagcsere, az éhség és az öregedés alapvető biokémiájának feltárásában. Mivel például az egerek bizonyos mértékig az emberi anatómia és genetika miniatűr másolatai, a tudománynak számos eszköze van a testfolyamataik megfigyelésére, szigorúan ellenőrzött körülmények között.

kísérleti egér
A laboratóriumi egerek sokat segítettek nekünk, de a jövőben kevesebb feladatuk lesz. Fotó: Getty Images

A COVID-19-járvány azonban rávilágított, hogy a tudománynak nem mindig vannak eszközei az állatok életének megóvására, a veszteség minimalizálására. A pandémia miatt bezáró kutatólaboratóriumok váratlan és példátlan állatgondozási dilemmával szembesültek. Vagy megpróbálják hosszú távon "tárolni" a kutatásokban fontos szerepet betöltő egereket, vagy felszámolják az állatállományt. Sokhelyen az utóbbi mellett döntöttek, kemény kritikát kiváltva ezzel a lépéssel. Habár országonként és intézményenként is eltérőek lehetnek az előírások, a kísérleti állatokat használó kutatások mindenhol szigorúan szabályozottak. Közös elvek köré épülnek, amelyek "három R" néven ismertek. Ha lehetséges, helyettesítsék (replace) az állatok használatát mással, csökkentsék (reduce) a kísérletenként felhasznált állatok számát, és finomítsák (refine) a módszereket az állatok szenvedésének minimalizála és a jóllétük javítása érdekében.

Bizonytalan állati reakciók

A helyzetet tapasztalatból jól ismerő Lindsay Gray, a Kaliforniai Egyetem (UCSF) San Francisco-i labormenedzsere az Undark magazinban megjelent cikkében azt írja, hogy mindinkább meg van róla győződve, hogy "a jövő kísérleti állata nem ketrecben, hanem számítógépes chipben fog élni". Szerinte a biológiai rendszerek szimulálásával - ahelyett, hogy kísérleteznénk velük - biztonságosabbá, gyorsabbá és hatékonyabbá tehető a gyógyszerfejlesztés, illetve az orvosbiológiai kutatás.

A kutatók annak érdekében, hogy a kísérleti állatok könnyebben átvészeljék az elszigetelés miatt jelentkező stresszt, vagy hamarabb felépüljenek egy beavatkozásból, gyakran a környzetgazdagítás módszerét alkalmazzák. Olyan játékokat, anyagokat helyeznek el a ketrecükben, amelyek lehetővé teszik az egerek számára, hogy az eredeti környezetükhöz hasonló közegben legyenek. A tanulmányok arra utalnak, hogy a környezetgazdagítás igenis működik ezeknél az állatoknál.


De az ilyenféle stratégiák sikere Gray szerint rávilágít az állatkísérletek eredendő gyengeségére. Az állatok gyakran rendkívül érzékenyen reagálnak a környezetük változásaira, amit nem tudnak ellenőrzésük alatt tartani a kutatók. Ez felveti, hogy az egereken végzett vizsgálatokból levont következtetéseket mennyire lehet megbízhatónak tekinteni az emberi betegségek kezelése során. A rágcsálókat például rendszerint csoportokban tartják, de bizonyos kísérletek és kezelések megkövetelik, hogy elkülönítsék őket, ami stresszt okoz nekik. Vizsgálatok kimutatták, hogy a társaikkal együtt élő egerek és patkányok jobban felveszik a harcot a sérüléssel, agyvérzéssel, sőt a daganat növekedésével szemben, mint a magányos egyedek. Ezért, amikor az egérkutatásoktól válaszokat várnak az emberi betegségekkel kapcsolatban, az egerek tartási körülményei gyakran zavaró tényezőt jelenthetnek. Egereknél a lakhelyük enyhe hőmérsékletváltozása is stresszreakciókat okozhatnak, befolyásolva a kísérleti eredményeket. Ez az egyik oka annak, hogy az egereknél ígéretesnek tűnő kezelések humán klinikai vizsgálatok során gyakran lesújtó eredményeket hoznak.

Jönnek az in silico modellek

Az állatkísérletek egyik fontos kiegészítője (amely orvosolhatja ezeket a hiányosságokat), az in silico vagy "chipen lévő" medicina. Az in silico modellekben számítógéppel elemzik a genetikai adatokra, hogy megjósolják a gyógyszerekre vagy más ingerekre adott reakciókat. Az amerikai élelmiszer és gyógyszerészeti hivatal (FDA) már elkezdte az ilyen megoldások vizsgálatát, hogy ezekkel frissítsék vagy helyettesítsék a költséges klinikai vizsgálatokat. Az in vitro modellekkel végzett kutatások, amelyek megpróbálják reprodukálni az állatok fiziológiáját szintén ígéretesek. Például az átfogó in vitro "proaritmia próba" kezdeményezés azt értékeli, hogy az új gyógyszerek milyen mértékben képesek szívritmuszavarokat okozni.

Az Európai Unió (EU) tagországaiban 10,7 millió állatot használtak fel állatkísérletekhez 2017-ben, és további 12,6 millió állatot neveltek és öltek meg tudományos célból anélkül, hogy végül felhasználták volna őket állatkísérletekben - derült ki a jelentésből, amelyben először összegezték a kutatási célra használt állatok számát. Az engedélyezett állatkísérletek számát tekintve az EU-n belül Nagy-Britanniában használták a legtöbb állatot a kísérletek során, több mint 2 és fél milliót. A második helyen Németország áll 2,03 millió állattal, a harmadik pedig Franciaország 1,87 millió állattal. A jelentés szerint Magyarországon mintegy 140 ezer állatot használtak fel állatkísérletekhez 2017-ben. Részletek!

Az Európai Bizottság 2013-ban életre hívta az Avicenna Szövetség néven ismert kutatócsoportokból álló konzorciumot, hogy egyesítse az egyetemek és az ipar segítségével az orvostudományi számítógépes modellezés szabványait. A belgiumi székhelyű, de az egész világot átfogó független szervezetekből álló szövetség célja virtuális klinikai vizsgálatok lehetővé tétele, amelyek eredményeit csak ugyanolyan szigorú előírások betartása mellett lehet érvényesíteni, mint amelyeket a hagyományos klinikai vizsgálatok során alkalmaznak.

Az Avicenna Szövetség úgy képzeli, hogy a virtuális klinikai vizsgálatok az egyes betegek genetikai modelljein alapulnának, nem pedig nagy, genetikailag változó mintacsoportokon. Ez azt jelenti, hogy képesek lesznek szimulálni az adott páciens egyedi reakcióját az alkalmazott kezelésre. Figyelembe veszik például a kinduláskor mért anyagcsere, testtömeg vagy egyéb egészségi jellemzőket, amelyek befolyásolhatják a kezelési eredményeket.  Így az orvosoknak minden esélyük megvan arra, hogy a legjobb kezelést válasszák ki a páciensük számára.  Jelentősen egyszerűsíthetik az új gyógyszerek vagy orvostechnikai eszközök bevezetését is, a laboratóriumokból a klinikákra. Mivel kevesebb idő- és költségráfordítással számolhatnak, adott esetben azok is hozzájuthatnak az olykor csillagászati költségű (de esetenként életmentő) gyógyszerekhez, akik eddig nem engedhették meg maguknak.

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Hidegfront

Maximum:
+14, +19 °C
Minimum:
+9, +17 °C

Hazánkban szombaton délelőtt egyre többfelé megszűnik a csapadék, legtovább északkeleten marad esős az idő.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag