Évente mintegy 10 ezer ember szembesül vastagbélrákkal és végbélrákkal, és a statisztikai adatok szerint minden évben nagyjából 5000 ember hal meg a betegség következtében. Ezeken az adatokon csak odafigyeléssel, és a megfelelő információk átadásával lehet változtatni. Akik nem jutnak el idejében vastagbéltükrözésre, meg fognak halni a betegségben.
A legbiztosabb módszer a vastagbéltükrözés
Vastagbélszűrésre számos típusú - kisebb-nagyobb megbízhatóságú - székletteszt érhető el idehaza, a legbiztosabb módszer viszont a vastagbéltükrözés, amely során rögtön el is tudják távolítani a gyanús elváltozásokat . A kolonoszkópia érzéstelenítéssel, bódításban, sőt altatásban is elvégezhető. 50 év felett mindenkinek indokolt megcsináltatnia a vizsgálatot.
Megelőzhető halálesetek
A rákbetegség kialakulása pedig körülbelül 10 év alatt megy végbe, azaz él közöttünk mintegy 100 ezer ember, akikben már ma is ott lehet az a polip, ami rákot fog okozni. Aki tünetmentes állapotban elmegy vastagbéltükrözésre, s ott rögtön eltávolítják a gyanús polipjait, az ezzel megelőzheti a rák kialakulását, illetve egy már elfajulásnak indult elváltozástól is még azelőtt megszabadulhat, hogy az beszűrhetné a bélfal mélyebb rétegeit és áttétet adva szétterjedne a szervezetben – fogalmaz Lakos István, a daganatos betegeket képviselő Gyógyulj Velünk Egyesület – vastagbélrákon ugyancsak átesett – elnöke.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Jelenleg Magyarországon minden gyógyszer elérhető, ami ma Európában egy vastagbélrákos beteg életkilátásait javítani képes. A klasszikus kemoterápiák mellett a betegtársaink megkaphatják a legkorszerűbb célzott terápiás gyógyszereket, infúzióban a daganatok érfejlődését gátló kezelést éppúgy, mint a ráksejtek szaporodását gátolni képes úgynevezett EGFR-gátló gyógyszereket, sőt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tavaly arra is rugalmas megoldást talált, hogy azok az előrehaladott állapotú betegek, akiknél már más nem segíthet, egy Európában is újnak számító tablettához is hozzájussanak.
Az orvosok és az egészségügyi döntéshozók erőfeszítései révén a hazai előrehaladott áttétes vastagbélrákos betegeknek számottevően javultak az életkilátásai: míg régen csak hónapokat élhettek, ma már évekkel meghosszabbítható az elfogadható életminőségben megélhető évek száma – ad képet a hazai onkológiai helyzetről Lakost István.
A korszerű gyógyszerek életéveket adnak a betegeknek, de teljes gyógyulás csak akkor várható, ha a daganatot minél korábbi stádiumban, sebészileg teljesen el lehet távolítani. Nem elég tehát azt a kérdést feltenni, hogy milyen gyógyszerekkel kezelik a betegeket, a gyógyulási esélyeket az is meghatározza, hogy mikor kezdik el kezelni a betegséget. Minél korábban, annál nagyobb lesz a gyógyultak aránya.
Lakos István hangsúlyozza: a kolonoszkópia érzéstelenítéssel, bódításban, sőt altatásban is elvégezhető, 50 év felett mindenkinek indokolt megcsináltatnia a vizsgálatot.
A vastagbélrákos betegek jelentős része ma azt kívánja: bárcsak korábban ment volna el a vastagbélvizsgálatra! Azt kérjük mindenkitől, hallgassanak ránk: ne várják meg, amíg már az onkológiára szól a beutaló – fogalmaz Lakos István, a Gyógyulj Velünk Egyesület elnöke.
A vastagbélrákszűrés a családorvosnál kezdődik Megjegyzendő, hogy ha a székletvér tesztnél pontosabb eredményt szeretnénk, vastagbél tükrözéses - kolonoszkópiás - vizsgálatra is elmehetünk. Erre egyrészt fizetős formában van lehetőségünk, másrészt - indokoltnak tartott esetben - a háziorvosunk írhat beutalót a vizsgálatra. Ilyen indokolt eset lehet, ha a vastagbélrák valamely kockázati csoportjába tartozunk (például a betegség családi halmozódása vagy bizonyos tünetek jelenléte esetén). Ilyenkor nem a kevésbé megbízható székletvér tesztet, hanem egyből a vastagbél tükrözéses vizsgálatát javasolják a szakemberek.
A háziorvosnak rá kell kérdeznie, hogy az adott személy családjában fordult-e már elő vastagbélrák vagy más daganatos betegség. Ha igen, az természetesen nem azt jelenti, hogy valakinek biztosan vastagbélrákja lesz, de a családban egyszer már megjelent daganat mindenképpen egy kockázatnövelő tényező. Ha pedig egy családban halmozottan fordult elő a vastagbélrák, akkor még nagyobb lesz a kockázat.
A kockázati tényezők másik csoportját a különféle tünetek jelentik: ilyen például a testsúlycsökkenés, az emésztési zavarok vagy a vérszegénység. Ezek úgynevezett figyelemfelkeltő tünetek, amelyek alapján szintén javasolt a vastagbél alaposabb vizsgálata.
Hazánkban egyelőre nincs szervezett, meghívóleveles vastagbélszűrés . Modellvizsgálatokat az úgynevezett kétlépcsős szűréssel kapcsolatban végeztek, amit arra alapoznak, hogy a vastagbélben növő polip és rák is gyakran vérzik. Ez a kis mennyiségű vér szabad szemmel nem látható, laboratóriumi vizsgálattal azonban a székletből kimutatható. A székletvizsgálatot széles népesség bevonásával lehet elvégezni, és csak azoknak javasolnák a végbéltükrözést, akiknél a teszt polipra vagy rosszindulatú elváltozásra utaló mikrovérzés nyomait igazolja.
Legjobban: