+17° - +39°
Nincs front

Ön tudja, mi a különbség a melanoma és az anyajegy között?

HáziPatika

A betegek 32 százaléka a melanoma észlelése után több mint egy évet vár azzal, hogy orvoshoz forduljon - a többi között ez derült ki a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikáján végzett hiánypótló kutatásból, amelynek eredményeit egy online sajtótájékoztatón ismertették. Az eseményen több érintett is megosztotta személyes történetét.

A melanoma egy agresszív rákos megbetegedés, kockázata az életkorral együtt nő, de 30 évnél fiatalabbaknál is előfordul - sőt ma már ez a fiatal nők és férfiak egyik leggyakoribb daganatos betegsége. Ha korai stádiumában fedezik fel, a megfelelő terápiával az érintettek 99 százaléka 5 év elteltével is életben van, míg a szervi áttéteket okozó melanomával diagnosztizált páciensek esetében ugyanez a szám a fentinek csupán a töredéke. Bár világszerte, így hazánkban is egyre gyakoribb az előfordulása (az újonnan diagnosztizált hazai esetek száma ma már meghaladja az évi 3 ezret), szakemberek szerint a bőrrákkal kapcsolatos ismereteink - az évről évre ismétlődő ismeretterjesztő kampányok ellenére - továbbra is hiányosak, ráadásul sokan nem értik, miért veszélyes ez a betegség.

Háromból egy beteg sohasem ellenőrzi a bőrét

Ez az első és ez idáig egyetlen átfogó hazai kutatás a témában, amelyet a hasonló amerikai és görög vizsgálatokkal is összevetettek.

A fentieket támasztja alá a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának bőrgyógyász-onkológus szakértői által elkészített átfogó vizsgálat is, amelybe 139, 18 év feletti, melanomával diagnosztizált beteget vontak be. A kutatás célja és lényege az volt, hogy megvizsgálják a melanoma korai felismerését befolyásoló tényezőket a betegattitűdtől kezdve a prevenciós szokásokig.

A kutatásból kiderült, hogy a hétköznapi értelemben vett preventív vagy egészségtudatos életmódnak nincs érdemi hatása a melanomatudatosságra. A melanomás betegek több mint kétharmada úgy gondolja ugyanis, hogy a betegséget megelőző egy évben odafigyelt az egészségére, de valójában csupán 15 százalékuk érdeklődött a bőrrák felismerésének lehetőségeiről. 13 százalékuk hitte azt a diagnózis előtt, hogy másokhoz képest több az esélye a bőrrákra, 38 százalékuk pedig a diagnózis felállítása előtt nem is tudott arról, hogy a melanoma egy rosszindulatú bőrdaganat. "A kutatásból adódó egyik fontos felismerés, hogy még azok az egyébként egészségtudatos emberek sem ismerik a bőrrák kockázatait és nem járnak bőrgyógyászati szűrésre, akik egyébként rendszeresen részt vesznek más, ajánlott korspecifikus prevenciós szűrővizsgálatokon" - mutatott rá Dr. Baltás Eszter PhD, a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának egyetemi docense, a tanulmány egyik szerzője. 

A melanoma felfedezése jellemzően a beteg által történik, és Dr. Baltás Eszter szerint ezt támasztják alá a kutatás eredményei is. 54 százalékban a beteg saját maga vette észre a bőrelváltozást, 21 százalékban partner, családtag vagy barát, 25 százalékban pedig az egészségügy észlelte a bajt (bőrgyógyászati szűrővizsgálat vagy egyéb orvosi vizsgálat során derült fény az elváltozásra).

Mint azt a szakember hangsúlyozta: a kutatás adatai alapján a melanomával diagnosztizált nők 71, illetve 77 százaléka járt mellrák- és méhnyakrákszűrésen, a páciensek 94 százaléka pedig rendszeresen ellenőrzi a vérnyomását, többségük a koleszterinszintjével is tisztában van. Ehhez képest háromból egy beteg sohasem ellenőrzi a bőrét, és csak a betegek fele ellenőriz egynél több testtájat is. A melanoma felismerését elősegítő képeket 4 százalékuk látott korábban, és mindössze 30 százalékuk tudta azt, hogy mi a különbség a melanoma és az anyagjegy között. "A melanoma korai felismeréséhez elengedhetetlen, hogy előzetesen képekről és informatív leírásokból is megismerjük a gyanúra okot adó elváltozásokat. A rendszeres önvizsgálatnak akkor van értelme, ha tudjuk, hogy mit kell észrevennünk, és mi az, amivel azonnal orvoshoz kell fordulni. Mivel a kutatásban részt vevő páciensek kétharmada korábban végzett valamiféle önvizsgálatot, joggal feltételezhetjük, hogy ezek az ismereteik jórészt hiányoztak. Ezen pedig változtatni szükséges" - fogalmazott Dr. Baltás Eszter, aki arról is beszélt: a betegek 32 százaléka a melanoma észlelése után több mint egy évet vár azzal, hogy orvoshoz forduljon.

Az évenkénti melanomaszűrés legyen rutin

Dr. Baltás Eszter néhány tanácsot is adott a melanoma megelőzésével és korai felismerésével kapcsolatban. Fontos szerinte az ismeretek gazdagítása, hogy meg- és felismerjük a bőrrák és a melanoma jeleit, de ugyanolyan lényeges a rendszeres és alapos önvizsgálat is. Sokat segíthet, ha a családtagok fokozottan figyelnek egymásra, különösen azokra, akiknek nehézséget jelent az önvizsgálatot önállóan elvégezniük. A doktornő hangsúlyozta: az évenkénti melanomaszűrés legyen rutin, ne csak egyéb egészségügyi szűréseken vegyünk részt. A gyerekek edukációjával is foglalkozzunk, hiszen már kiskorban érdemes elkezdeni a bőrrákkal kapcsolatos felvilágosítást és ismeretterjesztést. Végül, de nem utolsósorban pedig, ha valamilyen gyanús jelet észlelünk, ne késlekedjünk szakember felkeresésével.

Nem csak meglévő anyagjegyből indulhat ki a melanoma

Dr. Lengyel Zsuzsanna PhD egyetemi adjunktus, a pécsi Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika klinikaigazgató-helyettese is felszólalt a sajtótájékoztatón. A szakember kiemelte: nemcsak a már meglévő bőrelváltozásokat kell figyelnünk a bőrünkön, hanem minden olyan elváltozást is, amely újonnan keletkezik. A melanoma ugyanis nem feltétlenül meglévő anyajegyből indulhat ki, hanem újonnan is keletkezhet a bőrön, sőt, többségében, az esetek 70 százalékban újonnan keletkezik. "Figyelemfelkeltő lehet a páciensnek, ha újonnan keletkező bőrelváltozást észlel, ha gyorsan nő a bőrelváltozás, vagy ha idővel kifekélyesedik, vérzik, vagy egy nem gyógyuló seb formájában jelenik meg. Ilyen esetben feltétlenül orvoshoz kell fordulni" - szögezte le Dr. Lengyel Zsuzsanna.

A melanoma időben felismerve jól kezelhető.
A melanoma időben felismerve jól kezelhető. Fotó: Getty Images

A melanoma klinikai gyanúját a bőrelváltozás sebészi eltávolítása és szövettani vizsgálata követi, illetve annak meghatározása, hogy a betegség mennyire előrehaladott. Ha a szövettani vizsgálat alapján magas kockázatú melanoma igazolódik, akkor az úgynevezett őrszemnyirokcsomó-mintavételt (orvosi szóval biopsziát) alkalmazzák: ezzel megállapítható, hogy a daganatos betegség továbbterjedt-e a nyirokrendszerben. Az esetleges távoli áttétek kimutatására részletes radiológiai CT-, MR-, Pet CT- vagy UH-vizsgálatot végeznek. A vizsgálati információk alapján a betegséget az I-től IV-ig stádiumokba sorolják: ha a melanoma már megjelent a nyirokcsomókban, akkor a betegség automatikusan a III-as stádiumba kerül, és ilyenkor a bőronkológus szakorvosok a melanoma kimetszése után kiegészítő gyógyszeres terápiát javasolhatnak.

Ha a fel nem fedezett daganat eléri a bőr mélyebb rétegeit, onnan testünk nyirok- vagy véráramába - ezáltal a belső szervekbe - kerülhet, és elkezdődhet az áttétek kialakulása. A betegek többsége a melanoma eltávolítása után egészségesnek érzi magát, nincs betegségtudata, holott kiemelten fontos lenne, hogy ilyenkor bőronkológushoz forduljanak, hogy tájékoztassák őket a további teendőkről. Ha a sebészi beavatkozás után elhanyagoljuk a betegséget, az akár évekkel, évtizedekkel később sokkal súlyosabb formában ismét jelentkezhet.


"A rák az életünk része"

Az eseményen több érintett is elmesélte személyes történetét, így például Dr. Némethné Kulisics Adél, a Stop Melanoma Alapítvány alapító-elnöke, akinél 2012-ben diagnosztizáltak melanomát. "A puszta véletlen folytán kerültem bőrgyógyászatra, és fogalmam sem volt róla, hogy mi a melanoma. Álmatlan éjszakák követték a diagnózist, majd a szövettan után beigazolódott, hogy a melanomám viszonylag korai stádiumú, ami hatalmas szerencse volt. Ezután megfogadtam, hogy mindenképpen szeretnék minél több emberhez eljuttatni egy fontos üzenetet: azt, hogy mit tudunk tenni a melanoma kialakulása ellen. Ezért is jött létre 2016-ban az alapítvány" - magyarázza Dr. Némethné Kulisics Adél, aki hozzátette: a korai felismerés életet menthet, és saját példáján keresztül tapasztalhatta meg, hogy "az időtényező igenis nagyon számít".

Míg a Stop Melanoma Alapítvány a korai prevencióval foglakozik, addig a Magyar Melanoma Alapítvány leginkább az előrehaladott stádiumban lévő betegeknek kíván támogatást nyújtani. Nem véletlenül: a szervezet alapító-elnöke, Szókovács-Vajda Szilvia 2018-ban, várandósan kapta meg a diagnózist, a melanomája ráadásul akkor már III/C stádiumú volt, vagyis eljutott a nyirokcsomókig. "Amikor elkezdtem megosztani másokkal a történetemet, vegyes érzéseim voltak. Nem akartam, hogy sajnáljanak, azt szerettem volna, ha megértik, hogy erről lehet és kell is beszélni. Hiszen sajnos a rák az életünk része, nem sok olyan embert ismerek, akinek nincs a hozzátartozói, baráti körében rákos beteg. Miután először leírtam a történetemet - amivel egyébként egy hatalmas kő esett le a lelkemről - nagyon sokan megkerestek, és megosztották velem a saját történetüket is. Sokaknak tudtam segíteni csak azzal, hogy nem titkoltam a betegségemet."

"Ha fáj a fogunk, elmegyünk fogorvoshoz, vagy ha bármiféle betegség felmerül, akkor felkeressük az orvosunkat, de valahogy a bőrünk egy harmadlagosnak hitt dolog. Azt gondoljuk, nem lehet ebből baj, a bőrgyógyász megnézi, kimetszi, és éljük tovább az életünket. Sőt, sokan még erre sem szeretnének időt szakítani" - ezt már Sziráki Dorina modell, blogger, melanomaprevenciós aktivista mondja, aki hónapokat várt azzal, hogy a lábán lévő gyanús elváltozással bejelentkezzen egy szakemberhez. Az elváltozást ugyan kimetszették, de a szövettan alapján kiderült, hogy a lány melanomás. Az érintetteknek azt üzeni: tudatosítsák magukban, hogy nem szabad feladni, tovább kell menni. Felejtkezzenek el arról, mit ír az internet, és igyekezzenek mindent megtenni a gyógyulásukért. "Mondják el a családtagjaiknak, a párjuknak, a kollégáiknak - én legalábbis ezt tettem -, hogy nem szeretnék azt hallani, hogy sajnálom, semmi baj. Csak azt, hogy menjünk tovább, előre."

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+34, +39 °C
Minimum:
+17, +22 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt általában derült, gyengén felhős lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag