Kockázati tényezők a rák kialakulásában

Tehetünk-e sejtjeink egészségéért? Az egészséges életmód - bármennyire elcsépelt szófordulattá kezd válni - élet-halál kérdés lehet a sejtek szintjén.

A sejtek genetikai anyagának megváltozását és rákos elfajulását sok szervezeten belüli és kívüli hatás kiválthatja. Közvetetten minden olyan hatás elősegíti a rák kialakulását, amely az immunrendszert gyengítve megakadályozza annak hatékony működését, a rendellenes szaporodású sejtek kiszűrését. Örökletes genetikai hibák is hajlamosíthatnak, illetve felerősíthetik a külső hatást.

Külső veszélyek

A külső hatások között említendők a radioaktív és a különböző elektromágneses sugárzások, melyek közül egyes hullámhossz-tartományúak karcinogén (rákkeltő) hatásáról sok bizonyíték áll rendelkezésünkre, mások eddigi tudásunk szerint ártalmatlanok.
Az ultraibolya sugárzás közvetlenül a bőrt éri, és a bőrrákok kialakulásában játszik szerepet, a röntgen-sugár a mélyebb szöveti rétegekbe is behatol. A ritkán végzett röntgenvizsgálattól nem kell tartani, de e képalkotó eljárás túl gyakori alkalmazásával igyekeznek spórolni az orvosok, helyettük, - ha csak lehet -, ma már az ultrahang és MRI is számításba jönnek, melyek nem járnak egészségkárosító sugárterheléssel.
A szervezetet kívülről érő egyszerű mechanikai hatások is megváltoztathatják a sejtek működését, nagy erejű ütés vagy huzamosabb ideig ható dörzsölés, bőrirritáció is hajlamosíthat rákra.
A környezetünkben lévő vegyi anyagok, mérgek kívülről vagy a testbe bejutva okozhatnak bajt. Civilizált életünk során a vegyi anyagok egy részét nagyon nehéz elkerülni; a minket körülvevő rákkeltő anyagok közül a legfontosabbak az arzén, az azbeszt, bizonyos aromás vegyületek, a benzol, festékek és lakkok alkotórészei, a nikkel és a vinil-klorid.
Másik részükkel való érintkezésünket viszont befolyásolhatjuk tudatosan, sőt, felelős is lehet az ember betegsége kialakulásában, ha önpusztító módon él, ami elsősorban az alkoholfogyasztással és dohányzással kapcsolatban említendő.

A két fő bűnös?

Becslések szerint a rákos megbetegedések 43 százalékáért csupán két fő ok, elsősorban a dohányzás és a helytelen táplálkozás a felelős.
A dohányzás minden rákfajta kialakulásának valószínűségét növeli, de különösen a tüdő-, száj-, gége- és húgyhólyagrákét, az emésztőrendszeri rákok kialakulásában pedig a helytelen táplálkozás játszik szerepet.
A dohányzás káros hatását pont a rák kialakulásában nagy hiba bagatellizálni, hiszen számtalan bizonyíték áll rendelkezésünkre.
A dohányzás a 20 században közelítőleg 100 millió halálos áldozatot szedett, jelentős részük rákban halt meg. A tüdőrák relatív kockázata rendszeres dohányzóknál az egészségesekének 20-30-szorosa. A dohányzó nemzeteknél, és ahol a felnőtt nők dohányzása is jelentős, a tüdőrákok 90%-a hozható összefüggésbe a dohányzással. Itt meg kell jegyezni, hogy a passzív dohányosok időarányos kockázata nem kisebb, mint az aktívaké. Nemcsak a dohányzásban közvetlenül érintett szervek rákját befolyásolja a füstölés kedvezőtlenül, az összes többi rák esetében is többszörös a relatív kockázat a nem dohányzókhoz képes.
A leszokás után 10 évvel viszont a rákkockázat már annyira lecsökken, hogy majdnem megegyezik a soha nem dohányzókéval.

A táplálkozás

Aggasztóan hangozhat, hogy mindennapi táplálkozásunk, a közönséges evés is számtalan veszélyt rejthet magában a rákkialakulás szempontjából.
Kimutatták, hogy a magas zsírtartalmú táplálkozás fokozza az emlő-, a vastag- és végbélrák kialakulásának kockázatát. Egyes tanulmányok szerint különösen a telített zsírok fogyasztásának volna különösen kockázatnövelő szerepe. Egyébként valószínű, hogy nem elsősorban a zsír önmagában, hanem a túlhevült, odaégett származékok rákkeltők.
A húsok esetében arra vannak bizonyítékok, hogy az erősen sózott, szárított, pácolt és füstölt húsok rendszeres fogyasztása növeli a gyomorrák kialakulásának kockázatát. Így elsősorban a sóval ízesített és konzervált hal- és húsételeket kedvelő nemzeteknél magas a gyomorrákos megbetegedések aránya, így pl. Japánban és Koreában, de ahogy a tendencia a mélyhűtés elterjedésével szerte a világon, így itt is csökkenő.
Az élelmiszeradalékok, tartósítószerek között, ha nagyon keresünk, lehet olyan anyagokat találni, amelyek állatkísérletekben nagy dózisban adva rákkeltőnek bizonyultak, de ezeket az élelmiszerek rendkívül kis mennyiségben tartalmazzák. Veszélyt ezért nem igazán jelentenek. Az ilyen anyagok élelmiszeriparban való felhasználását azonban rendszerint nem is engedélyezik.
E szabály alól csak a szacharin esetében tettek kivételt. Bár kiderült róla, hogy nagy adagokban és az állatok egész életén át adva a húgyhólyagrákok gyakoribb előfordulását eredményezi, lakossági vizsgálatokban viszont egyértelmű, hogy nem tudunk belőle annyit fogyasztani, hogy fokozott kockázatot jelentősen.
A gazdag országok táplálkozással összefüggésbe hozható ráktípusai a mell- és a kolorektális rákok - érdekes módon e kettő előfordulási gyakorisága mindig párhuzamosan alakul -, az epehólyag, vesét megtámadó rák, és nyelőcső adenokarcinómája.
Az emésztőrendszeri krónikus szöveti károsodások mind növelik a rákos elfajulás esélyét. Szöveti károsodásokkal jár egyébként a forró italok rendszeres fogyasztása, a reflux, krónikus gyulladások, a Crohn-betegség, a krónikus gyomorfekély, a bélgyulladások.

Alkohol

A túlzott alkoholfogyasztás is kedvez a ráknak. Szakmai körökben bizonyítottnak tekintik, hogy az alkoholizálás a gége-, szájüreg-, garat-, nyelőcső- és májrák vonatkozásában oki tényezőként szerepel, vagyis azon szervekre fejti ki károsító hatását, amelyek a fogyasztás során közvetlen érintkezésbe kerülnek az alkohollal, a májban pedig alkohol lebontása történik. Az erős italozás és dohányzás együttesen a szájüregi és nyelvrák kialakulásának kockázatát 15-szörösére, a nyelőcsőrákét pedig 25-szörösére növeli. Minden jel szerint nőknél az emlőrák előfordulási gyakoriságát is jelentősen növeli.

Fertőzések

A fejlődő országokban a malignus elváltozások 23%-át okozza valamilyen fertőzés. A legismertebbek a hepatitis B és C vírusfertőzés nyomán az esetek egy részében már rák, a humán papilloma vírus (HPV) fertőzés nyomán kialakuló méhnyak- és ano-genitális (végbél- és nemi szervi) rákok, a Helicobacter pylori baktériumnak pedig a gyomorrák kialakulásában van szerepe. A fejlődő országokban csak 8% százalék a fertőzéshez kötődő rákok kialakulása. A különbség abból adódik, hogy a nemi szervi rákok jól szűrhetők.
A fertőzések következményeként kialakuló daganatos megbetegedéseket oltással lehet megelőzni. A Hepatitis B vírus esetében máris jelentős eredményeket könyvelhetünk el, a HPV esetében a vakcinára még várni kell.

Életmódbeli és egyéb tényezők

Régóta ismert az orvostudományban, hogy az elhízás - amellett, hogy számos más megbetegedés (cukorbetegség, magas vérnyomás, koszorúér-elmeszesedés stb.) gyakoribb előfordulását eredményezi - fokozott kockázati tényező egyes rákféleségek kialakulásában is. Elhízott nők körében a méhtest-, epehólyag- és emlőrák, elhízott férfiakban pedig a vastagbél- és prosztatarák gyakoribb előfordulását észlelték. A prosztatarák az ülőéletmóddal is összefüggést mutat. Jó példa egyébként a genetikai alapokon nyugvó etnikai különbségekre is; a fehéreknél ugyanis sokkal hajlamosabbak a feketék, leginkább pedig az ázsiai rasszokat fenyegeti.
Több más rák, főképpen olyan rákféleségek vonatkozásában is kimutatták a rendszeres testmozgás, fizikai aktivitás védő szerepét, amelyek kialakulásában a belső hormonszint kóros változásainak tulajdonítanak oki szerepet. A rendszeres testmozgás - úgy tűnik - jótékonyan befolyásolja a szervezetben a hormonszinteket is. Arra is vannak adatok, hogy a magas zsír- és fehérjetartalmú étrend rákkockázat-növelő hatását a fizikai aktivitás semlegesíteni tudja.
Mindent összevetve a fejlett országokat több mint kétszer annyi rosszindulatú daganatos eset sújtja a rák - táplálkozás, környezeti hatások, dohányzás -, mint a fejlődőeket, ugyanakkor a megfelelő gyógymódok alkalmazásának köszönhetően csak az esetek fele végződik halállal, míg a világ többi részében ez nyolcvan százalék.

Értékelje a cikket!

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+27, +32 °C
Minimum:
+14, +19 °C

Hazánkban szombaton délelőtt erősen vagy közepesen felhős lesz az ég, a Dunántúlon többfelé várható zápor, zivatar.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag