"Már nem a betegség tüneteit, hanem az okait kezeljük"

A leggyakoribb daganattípusoknak már feltérképezték a genetikai hátterét, aminek köszönhetően az eddigieknél jóval hatásosabb, célzott terápiás kezelést kaphatnak a betegek. Dr. Peták István rákkutatóval beszélgettünk.

Magyarországon és egész Kelet-Európában komplex programokat kínál az Oncompass Medicine, amely magában foglalja a diagnosztikát, a döntéstámogató algoritmust és a betegút-koordinációt. A cég olyan diagnosztikai eljárásokon dolgozik, amelyek segítségével a betegségek személyre szabottan gyógyíthatók. Ezek a személyre szabott terápiák forradalmasítják a rákgyógyítást, és akár súlyos betegek életét is hosszú, minőségi évekkel hosszabbíthatják meg. Dr. Peták István rákkutató, az Oncompass Medicine tudományos igazgatója szerint a gyógyszerfejlesztésben és a gyógyításban is óriási áttörést hozott az újgenerációs szekvenálás, melynek segítségével a betegségek mögött álló molekuláris okok is feltérképezhetők.

rákkutatás

Miben különböznek a többi kezelési módoktól a személyre szabott terápiák, és miért lehet fontos szerepük a későbbiekben?

Napjainkban már egyre több diagnosztikai markert, paramétert használunk arra, hogy kiderítsük: az adott betegcsoportnak mely kezelések lehetnek a leghatékonyabbak. Ezen belül kialakult egy új orvoslási módszer is, amelyet precíziós orvoslásnak hívunk. Ennek az eljárásnak az alapja, hogy olyan molekuláris markereket keressünk, amelyek ok-okozati kapcsolatban vannak a daganatos betegség kialakulásával. Azonosítjuk tehát azt a hibás gént, amely miatt a daganat kialakulhat, majd megnézzük, hogy erre a génhibára van-e megfelelő gyógyszerünk. Így tehát célzott csapást mérhetünk a betegséget kiváltó okra, ami a kezelés sikerességét jelentősen megnöveli.

Korábban egy adott daganattípus esetében azt a gyógyszert ajánlottuk, ami a betegek legnagyobb százalékánál hatásos. Ehhez képest nagyon nagy paradigmaváltás történt, és már nem feltétlenül azt a gyógyszert használjuk, amely az adott daganattípus esetén a legnagyobb százalékban hatásos, hanem amely az adott molekuláris genetikai eltérés esetében a leghatásosabb. Kimutatjuk, hogy mi az oka annak, hogy a betegben az a daganat létrejött, vagy hogy azimmunrendszermiért nem képes elpusztítani. Ha megértjük az okokat, ennek figyelembe vételével adhatunk gyógyszert.

Ehhez azonban hosszú kutatási folyamat vezet, ami rengeteg pénz, és rengeteg feldolgozandó adat. Ha apró léptekben is, de haladnak a cél, vagyis az összes ráktípus teljes kiismerése felé?

Természetesen, de ez valóban hosszú út. A mostani ismereteink szerint a daganatokat 600 gén 4,5 millió mutációja okozza, egy betegben pedig több génhiba is előfordulhat egyszerre - tipikusan 2-8 között van ez a szám. Minden egyes betegnél külön meg kell vizsgálni, hogy a daganatban található génhibák közül melyik tehető elsődlegesen felelőssé annak kialakulásáért, és erre melyik a megfelelő gyógyszer.

Sikerülhet valaha hatékony gyógymódot találni mind a 4,5 millió génhibára?

A feladat nagy, de nem megoldhatatlan! A jó hír, hogy az emberi genom véges, tehát a gének, a daganatgének és azok a mutációk is számszerűsíthetőek, amelyek növekedési előnyt biztosítanak a ráknak. Tehát egyszer a végére érünk a feldolgozásuknak, és bár a 4,5 millió egy óriási számnak tűnik, nem is mindegyiket kell feltétlenül külön-külön gyógyszerrel kezelni, bizonyos készítmények többfajta hiba esetén is hatásosak lehetnek. Mivel a génhibák gyakorisága jelentősen eltér, a leggyakoribb daganattípusok esetén - vastagbélrák, tüdőrák ésemlőrák- már kiválasztottuk azt az 58-60 gént, amely az esetek 80 százalékában már beazonosít legalább egy génhibát.

A másik jó hír pedig, hogy az emberiség történelmében eddig soha nem látott fejlődés indult meg a gyógyszerelőállítás tekintetében. Míg korábban egy évtized alatt 10-20 új gyógyszer került forgalomba, 2010-2015 között már 47 került a piacra, 2020-ig pedig elérheti a százat is.
Bizonyos daganattípusok esetén a fejlődés nagyon látványos. Míg 2008-ban a nem kissejtes tüdőrákban szenvedők 5 százalékának tudtunk célzott terápiás készítményt adni, addig 10 évre rá, 2018-ban a tüdődaganatos betegek fele kaphat ilyen terápiát a már forgalomba lévő gyógyszerek közül.

Elképzelhető, hogy a jövőben ezek a célzott terápiák teljes egészében leválthatják például a kemo- és sugárterápiát?

Bár a laikusok körében van egyfajtafélelemés tartózkodás ezekkel a kezelésekkel szemben, igazság szerint a kemo- és sugárterápia bizonyos daganattípusok esetében nagyon hatékony. Jól behatárolható, helyi daganatok gyógyítására is alkalmasak, és a kiújulást is segíthetnek megelőzni, többszörösen áttétes daganatok esetében viszont már nem gyógyítanak olyan jó arányban. A célzott terápiák kidolgozásakor nyilván azokra a daganattípusokra koncentrálunk, amelyek esetében a jelenlegi terápiák nem olyan hatásosak. Ezért volt például fantasztikus az a fejlődés, amelyet a tüdőrákok esetében láthattunk. Ma már van két olyan készítmény, amelyet egymás után alkalmazva a betegek 97 százalékánál biztosítható a hároméves túlélés bizonyos génhibák jelenlétében.

Bár egyre több készítmény elérhető, ezek jellemzően egyre drágábbak is. Milyen mértékig tudja az egészségbiztosító finanszírozni, és mikor lehet szükség egyfajta szemléletváltásra?

Kifejlesztettünk egy speciális döntéstámogató szoftvert, amely nemcsak gén-, de mutációspecifikusan megpróbálja előrejelezni, hogy melyik gyógyszer lehet az adott betegnél hatékony vagy hatástalan. A betegnek létfontosságú, hogy csak hatásos terápiát kapjon, de az egészségbiztosító oldaláról is nagyon fontos ez, hiszen a hatástalan terápia kidobott pénz. Mi megpróbáljuk objektivizálni ezt a döntést, így kiszámíthatóvá tenni a finanszírozást. Annyi azonban biztos, hogy a gyógyszerfinanszírozás a későbbiekben óriási terhet fog róni nemcsak a magyar társadalomra, de a világ más országaira is.


Magyarországon mennyire jó ezeknek a személyre szabott terápiáknak az elérhetősége? Hátrányban van-e egy magyar beteg például egy angolhoz vagy némethez képest?

A célzott terápiás gyógyszerek finanszírozásának tekintetében óriási különbségek figyelhetőek meg egyes országok között. Magyarország Ilyen tekintetben nem áll rosszul, az utóbbi időszakban elég sok ilyen készítmény került befogadásra. Persze, a leggazdagabb országok sem tudnak minden egyes új gyógyszert befogadni, és ez nem is minden esetben a gazdasági fejlettség arányában történik meg. Angliában például kevesebb célzott gyógyszert finanszíroznak, mint nálunk, mert az ottani kritériumrendszer szigorúbb a hazainál.

Az olyan hagyományos módszerekkel ellentétben, mint a kemo- vagy sugárterápia, a célzott terápia kifejezetten a daganatsejtek növekedésére és osztódására hat. A célzott terápiák pedig ezeket a meghibásodott géneket korlátozzák le. Személyre szabott onkológiai kezelések hozzáférhetősége Magyarországon.

A Magyarországon folyó tudományos munkát mindenesetre nemzetközi szinten is ismerik és elismerik. Most tavasszal meghívtak minket Hágába, ahol egy uniós szintű megbeszélést tartottak arról, hogyan lehetne egységesen eldönteni, hogy melyik új gyógyszert támogassák EU-s szinten a biztosítók. Ehhez az egyetlen kézzelfogható eszközt, technológiát mi tudtuk csak felmutatni ezzel a bizonyos orvosi döntéstámogató szoftverrel, amire nagyon büszke vagyok. Nagy rá az érdeklődés már például Hollandiában is, hiszen már ott sem fognak tudni minden új gyógyszert automatikusan befogadni.

Szintén nagyon modern, előremutató dolog az is, hogy Európában gyakorlatilag egyedülálló módon van arra lehetőség itt Magyarországon arra, hogy egyedi méltányossági kérelem keretében a betegek finanszírozottan juthassanak olyan gyógyszerekhez, amelyek az adott daganattípusban ugyan nem törzskönyvezettek, de molekuláris evidencia van arra, hogy alkalmazni kellene. A személyre szabott terápiák tekintetében tehát alapvetően jó helyen állunk. 

Több mint egy éve nemzeti onkogenomikai program is indult Magyarországon. Hogyan változtathat ez a hazai ellátáson? 

Korábban még Franciaországban indítottak el egy nagyon érdekes nemzeti programot, amely az onkogenomikát igyekezett központilag bevezetni a betegellátásba - ehhez nagyon hasonló projekt indult el itthon is, melyben konzorciumi tagként mi, az Oncompass Medicine is részt veszünk. A Nemzeti innovációs onkogenomikai és precíziós onkoterápiás program célja, hogy minden olyan daganatos beteg, akinek precíziós onkológiai ellátásra lenne szüksége, hozzáférhessen a megfelelő terápiához. Ideális esetben ezeknél a betegeknél rögtön elvégeznék a molekuláris profilvizsgálatot, az onkoteamek pedig ezt figyelembe véve hozhatnák meg a döntésüket. Addig viszont, amíg ez nincs így, mi próbálunk meg egy teljes precíziós onkológiai programot nyújtani a betegek számára, amelyben ezeket a lépéseket mind mi szervezzük meg a diagnosztikától a döntéstámogatáson át a kezelésig.

A közeljövőben mely területeken hozhatnak áttörést ezek a terápiák?

Az újgenerációs szekvenálásnak - amely olyan fontos mérföldkő az emberiség történetében, mint a mikroszkóp felfedezése - köszönhetően egyre több betegség esetén fel tudjuk tárni a molekuláris szintű okokat, ez pedig egy új fejezetet nyit a gyógyszerfejlesztésben és a gyógyításban. Tehát már molekuláris szinten is megérthetünk olyan betegségeket, melyeket eddig csak tünetek alapján definiáltunk. Az úgynevezett NGS (next-generation sequencing) technológiával már a gének szintjére le tudunk menni, ahol egy új világ nyílik meg előttünk.

Az egyik legizgalmasabb fejlődő terület a mikrobiom, vagyis a bélrendszerben élő baktériumok, vírusok, gombák összességének kutatása. Most már nem kell külön tenyészteni a baktériumokat, hanem egyszerre tudjuk diagnosztizálni az összes baktériumtörzset a DNS vagy RNS alapú szekvenálásnak köszönhetően. Összefüggéseket fedezhetők így fel bizonyos baktériumtörzsek és betegségek között, ami újabb gyógymódok kifejlesztése előtt nyithat utat. Ugyanígy komoly áttörést hozhat bizonyos neurológiai megbetegedések esetén, ha tudjuk, hogy pontosan mely gének hozhatók összefüggésben például az epilepsziával, vagy más idegrendszeri betegséggel. Mindez lehetőséget nyújt arra, hogy ne csak a tüneteket próbáljuk kezelni, hanem a betegségeket kiváltó okokat gyógyítsuk. (X)

A cikk megjelenését az Oncompass Medicine támogatta.

hirdetés
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+14, +19 °C
Minimum:
+2, +8 °C

Hazánkban hétfon délelőtt a pára, köd fokozatosan feloszlik, de helyenként még maradnak tartósan ködös tájak.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag