Öt éven belül minden második beteg meghal

A szívelégtelenség előfordulási gyakorisága világszerte növekszik, jelenleg a felnőtt lakosság 3%-át érinti. A betegségben várható magas halálozási arány kiemelten fontossá teszik ezt a kórképet.

Hogyan alakul ki a szívelégtelenség?

Ha szívünk nem tudja kellő hatékonysággal ellátni vérkeringésünkben pumpa funkcióját, szívelégtelenségről beszélünk. Ezzel párhuzamosan azonban az egész szervezetben komplex kórélettani változások jönnek létre, melyek elsősorban az idegi-hormonális, illetve érrendszeri szinten mutatkoznak meg. Így a szívelégtelenség tüneteit a szív konkrét működési elégtelenségén kívül a szimpatikus idegrendszer, egy komplex hormonális szabályozási rendszer, a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer, további hormonok, a vese, az érrendszer és a vázizomzat anyagcseréjének változásai hozzák létre.
Cukorbetegek esetében elsősorban a felgyorsult érelmeszesedés talaján kialakuló koszorúér-szűkületet követő szívizom károsodás, magas vérnyomás okozta szívizom-károsodás, illetve a cukoranyagcsere felborulása kapcsán kialakult szívizom-károsodás lehet az oka szívelégtelenség kialakulásának.

Tünetek, diagnózis

Legelső tünet a fáradékonyság. Korai jel a fizikai terhelésre jelentkező szapora szívdobogásérzés, vagy egy-egy ütés kihagyásának észlelése. Ritkán lehet az első tünet szédülés vagy a ritmuszavarok kapcsán fellépő eszméletvesztés is. A betegség súlyosbodásával nyugalomban is szaporább pulzust lehet észlelni. A kiserek ér-összehúzódási hajlama kapcsán a végtagok hűvösek. Legjellemzőbb panasz a nehézlégzés, légszomj, mely kezdetben csak fizikai terhelésre, később nyugalomban is jelentkezik. A nehézlégzést gyakran kísérheti száraz köhögés is. Az előrehaladott stádiumban észlelt végtaggyengeség a végtagi izomzat vérellátási zavarából adódik, azonban ilyenkor mindig gondolni kell a vizelethajtók okozta túlzott kálium-ürítésre is. Ezért a vér káliumszintjét ellenőrizni kell, és ha szükséges, pótolni az elveszített káliumot. A gyakori éjszakai vizeletürítés, a fekvő helyzetben lévő vesék jobb vérellátásából adódik. A túlzottan kevés vizelet a szívelégtelenség előrehaladott tünete, annak a jele, hogy a csökkent szívteljesítmény miatt a veséken nem áramlik már át kellő mennyiségű vér. Gyakori az étvágytalanság, émelygés, puffadás, székrekedés, melyek főleg az emésztőrendszer rossz vérellátásából fakadnak, de gyógyszerek mellékhatásai fokozhatják a panaszokat.
A műszeres vizsgáló módszerek közül kiemelt jelentősége van a szívultrahangos vizsgálatnak. A radioizotópos vizsgálatok kissé költségesek, de szintén megbízható eredményeket adnak a kamra funkciójáról nyugalomban és terhelés alatt egyaránt. Terheléses vizsgálatok közül a legegyszerűbb és bármikor rekonstruálható az ún. 6 perces járási teszt, amikor a páciens 6 percig sétál fel-alá egy ismert hosszúságú folyosón. Röntgen-vizsgálattal a társuló tüdővizenyő meglétét lehet kimutatni.
Nem specifikus, de hasznos vizsgálat a különböző ritmuszavarok kiszűrése szempontjából az EKG-, ill. Holter-vizsgálat, amikor több órán keresztül gyűjtött EKG minta összegzése történik. A rutin laboratóriumi vizsgálatok közül szívelégtelenségben a legfontosabbak a vér kálium-, magnézium-, nátrium-szintje, illetve a vesefunkciós értékek (karbamid, kreatinin) cukorbetegek esetében ezeket még a vér hemoglobin A1c értékével is érdemes kiegészíteni. Az utóbbi paraméter a cukoranyagcseréről szolgáltat információt. Azt mutatja, hogy az eltelt egy hónapban milyen volt a vér átlagos vércukorértéke.

A szívelégtelenség kezelése

A szívelégtelenség kezelése során alapvető célok közé tartozik a panaszok, tünetek megszüntetése, az életminőség javítása, illetve az élettartam meghosszabbítása. A szívelégtelenség 60-70 %-ban felderíthető okok állnak a betegség kialakulásának hátterében, ezek leggyakrabban a magas vérnyomás és a szívkoszorúér-szűkület. Ezen betegségek megfelelő kezelése, gondozása egyben a szívelégtelenség megelőzésének is fontos lépése.
A nem gyógyszeres kezelés elsősorban a szív terhelését hivatott csökkenteni. Ide tartozik az ideális testsúly elérése, súlytöbblet leadása. A fokozott só bevitele és a túlzásba vitt ivás szintén nem kedvező. A betegek legfeljebb napi 1-1,5 liter folyadékot ihatnak. Természetesen a dohányzás és az alkoholfogyasztás szigorúan tilos.

Gyógyszerek

Gyógyszeres kezeléskor először is az ún. angiotenzin konvertáz enzim (ACE)-gátló hatóanyagok jönnek szóba. Ha valami oknál fogva ezek adása nem lehetséges (túlérzékenység, száraz köhögés stb.), angiotenzinreceptor-blokkolók (ARB) alkalmazására kerülhet sor. Béta-adrenerg receptor blokkolók szintén javasoltak szívelégtelenségben szenvedő stabil állapotú betegeknél.
A szívelégtelenségben gyakori vízfelszaporodást (ödémát) vizelethajtók segítségével lehet orvosolni. Az aldoszteron-hatást ellensúlyozó szerek bizonyítottan javítják a túlélést szívelégtelenségben. Újabban a verospiron helyett inkább az eplerenon adását javasolják. Szívglikozidok (digoxin) szedése a korábbi gyakorlattal ellentétben csak akkor javasolt szívelégtelenségben, ha egyúttal pitvarfibrilláció is jelentkezik a betegnél, ilyenkor a kamrák összehúzódási frekvenciája kedvezőbben alakul. Direkt értágító szerek csak ún. másodvonalas kezelésként javasoltak. Újabban ígéretesnek bizonyulnak a szívizom-sejteken belüli kalcium ionokra érzékenyítő szerek (levosimendan), melyek végső soron a szívizom összehúzódásának erősségét fokozzák. Ezeket azonban szintén csak igen súlyos esetben indokolt alkalmazni. Ha szívelégtelenségben ritmuszavar is fennáll, elsősorban amiodaron adása javasolt, mely ellentétben más ritmuszavar ellenes szerekkel nem csökkenti a szívizom összehúzódásának erősségét.

Műszeres segítség és átültetés

Műszeres kezelések közül a manapság egyre gyakrabban alkalmazott ún. reszinkronizációs eljárás említendő. Ennek az a lényege, hogy a kamrai szívizomba ültetett elektródák segítségével összhangba hozzák a kamrák összehúzódását, ezáltal a szív munkájának hatékonysága jelentősen megnövekszik.
A betegség igen előrehaladott állapotában előfordulhat, hogy külső eszközök segítségével mechanikusan is kell segíteni a keringést. Ez hazánkban igen gyerekcipőben járó technika, csak speciális helyeken (elsősorban kardiológiai intenzív osztályokon), speciális szakképzettséggel rendelkező egészségügyi személyzet használja.
Végül, mint utolsó terápiás mentsvárat meg kell említeni a szívtranszplantáció lehetőségét. Hazánkban az 56 év alattiak részesülhetnek ilyen beavatkozásban, illetve 56-65 éves kor között lehetőség van egyéni elbírálásra. A transzplantáció két legnehezebb kérdése a beteg immunrendszerével leginkább azonos donorszervek kiválasztása, illetve a beteg immunrendszerének az eljárás előtt, alatt és után történő mesterséges legyengítésének (a szervkilökődés elkerülésére), az immunszupressziónak a következményei és ezek kezelése.

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+13, +21 °C
Minimum:
+5, +10 °C

Hazánkban pénteken délelőtt több helyen párás marad az idő és erősen felhős lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag

Cukorbetegek közössége
Cukorbetegek közössége

A Cukorbetegek közösségébe szeretettel várunk minden cukorbeteget, családtagot és a téma iránt érdeklődőt.