Amikor nem édes a cukor

Ma már bizonyított tény, hogy a pszichés stressz a cukorbetegség létrejöttét eredményezheti. Hogyan történik mindez? Vajon elkerülhetjük? A stressz-reakció válasza: harcolj, vagy menekülj!

Ha a test kommunikál

A családterapeuta, Salvador Minuchin hosszú időn át vizsgálta a családi környezet szerepét gyermekek pszichoszomatikus zavaraiban. Egyik vizsgálatában kimutatta, milyen élettani reakciókat mutattak a gyerekek a családi feszültségekkel kapcsolatban. A vizsgálat során minden családtagtól vért vettek, és később vizsgálták a plazma szabad zsírsav-szintjét. Ez az érzelmi feszültség egyik biokémiai mutatója, 5-15 perc feszültség után ugyanis koncentrációja nő. A különböző időkben mért zsírsav-szintek összehasonlításával kimutatható az egyén reakciója a családi feszültségekre.
A történet a következő: Egy olasz családban mindkét lány cukorbeteg. A 17 éves Dede három éve, húga, a 12 éves Violet kicsi kora óta cukorbetegen él. A két lány azonban meglehetősen különböző klinikai problémát mutat, annak ellenére, hogy ugyanazzal az anyagcserezavarral küszködnek, ugyanazokat a géneket hordozzák, és ugyanabban a családban élnek. Dede "szuperlabilis cukorbeteg", vagyis cukorbaját pszichoszomatikus problémák befolyásolják. Sorozatos ketoacidózisban (magas vércukorértékekkel járó, eszméletlenségbe torkolló állapot; oka a teljes inzulinhiány) szenvedett, amin nem segített az otthon beadott inzulin. Három év alatt 23-szor került kórházba sürgős kezelésre. Violet cukorbaja orvosilag jól ellenőrizhető volt. A kísérlet célja az volt, hogy mérjék a lányok "válaszát" a feszültségre.
A szüleikkel egy egyórás, igencsak feszültségkeltő interjú zajlott, közben a gyerekek egyirányú tükrön át figyelték őket. Annak ellenére, hogy ők nem vettek részt a konfliktusos helyzetben, szabad zsírsav szintjük emelkedett, miközben feszültségnek kitett szüleiket nézték. A pszichológiai feszültség hatása olyan erős volt, hogy jelentős fiziológiai változásokat okozott még a csak közvetetten résztvevő gyerekekben is. Egy óra elteltével a gyerekeket beengedték a szülőkhöz. Ekkor derült ki, hogy különböző szerepük van a családban. Dede szülei között csapdába esett. Mindkét szülő meg akarta szerezni a segítségét a másik elleni harchoz, így Dede egyikük elvárásának sem tudott megfelelni anélkül, hogy látszólag a másik ellen fordult volna. Violettel senki sem akart szövetségre lépni, így ő a szülők konfliktusait anélkül is feldolgozhatta, hogy ő maga belekeveredett volna.

Titokzatos pszichoszomatika

A szabad zsírsav-szint vizsgálat eredményei ennek a két szerepnek a hatását jelzik. Mindkét kislánynak jelentősen nőtt ez a szintje az interjú alatt, és még nagyobb növekedést mutatott, amikor együtt voltak szüleikkel. A kísérlet végén Violet szabad zsírsav-szintje hamarosan visszatért a normális szintre, Dedéjé viszont még másfél órán át magas maradt. A szülők szabad zsírsav-szintje szintén nőtt, de csökkent, amikor a gyerekek beléptek a szobába. A gyerekek tehát konfliktus-enyhítőként működtek a szülők között, ennek árát azonban szabad zsírsav-szintjük növekedésével fizették meg.
Mi a történet legfontosabb olvasata? Egy tünet sokszor azért érthetetlen -, s ezáltal gyakran kezelhetetlen -, mert hiányoznak a megfejtéséhez szükséges információk, jelen esetben a család belső működése. A pszichoszomatikus tünet egy kommunikációs magatartás, mert illeszkedik a családi kommunikációhoz és erősíti azt. Az ilyen környezetben a beteg teste a szó szoros értelmében kommunikál: a test üzenete, a tünet közvetít. A biológiai elváltozás tehát önmagában nem igazolja teljes valójában a jelenséget: Dede cukorbetegségének ellenállását az orvosi kezelésre. A teljes valóságra akkor bukkanhatunk, ha a megfigyelést kiterjesztjük a családi környezetből érkező hatásokra. A pszichoszomatikus zavarok segíthetik az alkalmazkodást, ha egy adott rendszeren - jelen esetben családon - belül nézzük. Ha tehát figyelünk a családra - a beteg környezetére - a pszichoszomatikus tünet jócskán veszít titokzatos megfejthetetlenségéből, és teljesebb értelmet nyer.
Nézzük azonban, milyen hosszú út vezet a pszichoszomatikus tünet megértéséhez?
Milyen hatása van a stressznek a cukorbetegség kialakulásában?
A stressz miatt is kialakulhat a cukorbetegség

A stressz miatt is kialakulhat a cukorbetegség

A stressz szerepe a diabéteszben

"Bizonyított, hogy a stressz a cukorbetegség idő előtti kifejődéséhez vezethet. A pszichés stressz inzulin-rezisztencia felléptét és csökkent glukóz tolerancia létrejöttét eredményezheti, mely a cukorbetegség előállapota". Ez persze nem azt jelenti, hogy akit sok stressz ér, mindenképpen cukorbeteg lesz, mert akkor mérhetetlenül sok cukorbeteg lenne körülöttünk. Inkább arról van szó, hogy a stressz a meglévő genetikai hajlam esetén hozzájárulhat a cukorbetegség kialakulásához, más rizikófaktorokkal együtt. Egy vizsgálat kimutatta, hogy már az első két életévben megjelenő stresszorok - veszélyeztető környezeti hatások, súlyos életesemények, kontrollálhatatlan helyzetek - csökkenthetik a megküzdő képesség kialakulását, és cukorbetegséghez vezethetnek.
"Régóta ismerjük a stressz kedvezőtlen hatását a már fennálló cukorbetegségre is: terápiásan alig vagy nehezen ellensúlyozhatóan emelkedik a vércukor szintje, míg a stressz csökkenésekor, a stressz helyes menedzselését követően az anyagcsere-állapot javul, a helyzet normalizálódik" - fogalmaz Fövényi a stressz és a cukorbetegség kapcsolatáról írott cikkében.

Harcolj vagy menekülj

A stressz-reakció fizikailag felkészít, hogy gyorsan tenni tudjunk valamit, ez az ún. "harcolj vagy menekülj" reakció. (Ez a reakció egy ősi reflex, ami a veszélyhelyzetekben való túlélést szolgálta.) Eközben több hormon szintje is megemelkedik. Ennek következtében energia (glukóz és zsír) tárolódik, ami vészhelyzet esetén elérhetővé válik, és "segít" menekülni. A cukorbeteg embereknél ez a "harcolj vagy menekülj" reakció nem működik, mert az inzulin nem mindig képes a tárolt energiát eljuttatni a sejteknek, így a glükóz felszaporodik a vérben. Cukorbetegeknél tehát a stressz megváltoztathatja a vércukorszintet, méghozzá kétféleképpen. Egyrészt stressz esetén nem igazán törődünk magunkkal. Esetleg több alkoholt fogyasztunk, nem ügyelünk a mozgásra, elfelejtjük megmérni a vércukorszintünket, vagy nem figyelünk a helyes táplálkozásra. Másrészt viszont a stresszhormonok közvetlenül is képesek megváltoztatni a vércukorszintet.

Változások sorozata

Klinikai megfigyelések igazolják a stressz kiemelkedő szerepét a 2-es típusú cukorbetegség és társbetegségei (magas vérnyomás, zsíranyagcsere zavarok) kifejlődésében. Hogyan történik mindez? A pszichológiai, társadalmi és anyagi problémák a stressz-állapot fenntartása révén a szervezet folyamatos izgalmi állapotát váltják ki. Ezek együttesen - persze genetikai hajlam esetén - egyrészt fokozzák az úgynevezett hipofízis-mellékvese-kéreg tengely aktivitását, vagyis ezen szervek együttesen szabályozott működését, továbbá emelik a kortizol-szintet, végül jelentősen fokozzák a központi idegrendszer aktivitását.
Mindez azanyagcsereváltozások egész sorozatát indítja el: fokozódik a szabad zsírsavak felszabadulása és bejutása a keringésbe, folyamatosan szaporodik a hasfalon belüli zsírszövet mennyisége, lépésről-lépésre kialakul az inzulin-rezisztencia, a cukor- és zsíranyagcsere-zavarok, továbbá amagas vérnyomás(együttesen metabolikus szindróma) melegágya. A helyzetet súlyosbítja a folyamatosan magasabb mellékvesekéreg-szteroidok által "keletkező" fokozott étvágy, aminek révén - a többnyire rendszertelen étkezési móddal társulva - gyorsan és könnyen testsúly-gyarapodás jöhet létre (Fövényi).
A mindennapi életben folyamatos stressz-szituációknak vagyunk kitéve. A rendszertelen, feszült légkörű evések esetében az étkezés hátulütői fokozottabban érvényesülnek, főleg, ha nappal alig, este annál többet eszünk. "Így a fentebb leírt élettani folyamatok hamar beindulnak, és az emberek genetikailag arra hajlamos 30-40 százalékánál - szintén genetikailag meghatározott sorrendben - egymás után fejlődnek ki ametabolikus szindrómajellemzői. Egyeseknél először a vérzsír-rendellenességek (alacsonyabb HDL-, emelkedett LDL-koleszterinszint) mutathatók ki, másoknál a magas vérnyomás, ismét másoknál a csökkent glukóz-tolerancia, majd ennek folytatásaként a 2-es típusú cukorbetegség (Fövényi).

Ettől felmegy a cukra

Nagyon egyszerű kideríteni, hogy hatással van-e a stressz vércukorszintjére. Vércukorszint mérése előtt írja le egy 1-től 10-ig terjedő skálán az adott pillanatban szubjektíven megélt stressz-szintjét, azaz, hogy mennyire érzi magát feszültnek, idegesnek, hajszoltnak, aztán írja mellé a mért vércukor-szintet. Egy-két hét elteltével nézze meg az összefüggéseket, rajzoljon egy grafikont, hogy jobban látható legyen, hogy a magas stressz-szint magas vércukorszinttel jár-e. Ha igen, a stressz nyilvánvalóan hatással van a vércukorszintjére.
Hogyan változtathatunk ezen? A fent leírtaknak megfelelően úgy, ha kontrolláljuk a stressz-reakciókat. Tehetjük ezt relaxációs technikák elsajátításával (légzőtechnikák, progresszív relaxáció stb.), rendszeres mozgással, sporttal, negatív gondolataink pozitívvá alakításával, és megküzdő képességünk erősítésével. Hiszen a stressz testi tünetei ezekkel a módszerekkel szinten tarthatók.
Az egyik legnagyobb stressz-forrás azonban éppen az lehet, hogy cukorbeteg. Ez nyilvánvalóan nem szűntethető meg. Ha egyedül nem megy, segítséget nyújthat ebben egy támogató csoport. Hiszen, ha tudja, hogy nincs egyedül a problémájával, már az is sokat segíthet. Segítségére lehet akár a pszichoterápia is.

Elkerülhető stressz ártalmak

Mit lehet tenni, hogy a metabolikus szindróma ne, vagy minél később következzék be? Törekedni kell az egészséges életvitelre, a helyes táplálkozási ritmusra, vagyis a napi három-négyszeri étkezésre. Ügyelni kell a kiegyensúlyozott táplálkozásra, mely sok zöldséget, főzelékfélét, salátát és gyümölcsöt tartalmaz, és persze zsír- és cukorszegény. Ami pedig legalább ilyen fontos, az a rendszeres, minimum napi 40 perces fizikai aktivitás, a sport, amely akár gyaloglás is lehet. Ezen kívül persze a dohányzást kerülni kell, alkoholt pedig csak kis mennyiségben lehet fogyasztani. Érdemes relaxációs technikákat elsajátítani, és rendszeresen alkalmazni őket. Csak mindezek együttes megléte esetén kerülhetők el a stressz ártalmai, beleértve a hasi elhízást, a cukorbetegséget, a hipertóniát és mindezek együttes eredményeként a szív-érrendszeri betegségek korai jelentkezését.
Forrás: Onnis, L. (1993) A pszichoszomatikus zavarok rendszerszemlélete. Budapest: Animula Kiadó.
Fövényi J. (2006) A stressz szerepe a diabéteszben

Értékelje a cikket!

Hogy érzed magad? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapotod?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzed most magad fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzed magad?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Influenzatérkép

november 25. - december 01.
Influenzás tünetekkel
orvoshoz fordulók száma:
6 190
  • 0-14 évesek
  • 15-34 évesek
  • 35-59 évesek
  • 60 év felettiek

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Hidegfront

Maximum:
+3, +8 °C
Minimum:
-1, +4 °C

Hazánkban kedden délelőtt a csapadék egyre inkább kelet felé helyeződik át, mögötte megkezdődik a felhőzet felszakadozása és hideg levegő beáramlása.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag

Cukorbetegek közössége
Cukorbetegek közössége

A Cukorbetegek közösségébe szeretettel várunk minden cukorbeteget, családtagot és a téma iránt érdeklődőt.