Lélegzetelállító étkezés?

Vajon akkor is irigylésre méltó-e a karcsúság, ha ez nem a zsírlerakódás megfékezésének köszönhető, hanem az izmok lassú leépülésének? Okozhat-e tüdőbetegséget a füstölt sonka vagy sem? Megvéd-e a COPD-től a citrom?

Amióta az orvostudomány feltérképezte a COPD természetét, azóta kutatja azt is, hogy a dohányzáson kívül mi játszhat szerepet kialakulásában. Örökletes tényezők, életmód, mérgező anyagok, netán az, amit megeszünk?

Sonkaevők a pácban - avagy a gyanús sonkapác

A nitrát a természetben, természetes vizeinkben, zöldségekben is előfordul, nem mérgező. Főzéskor vagy az étel elfogyasztása után a bélben baktériumok közreműködésével az ebből képződő nitrit, illetve egyéb származékai, a hidroxil-amin és a nitrozo-vegyületek azonban károsak lehetnek, mert a vörösvérsejtek hemoglobinjának szerkezetét megváltoztatják, és az így alkalmatlanná válik az oxigén felvételére és szállítására. A nitrátok bekerülése a szervezetbe a három hónaposnál fiatalabb csecsemők esetében veszélyes, mert szervezetük nem képes elpusztítani a nitritgyártó baktériumokat, és a mérgezés olyan gyorsan zajlik le, hogy az oxigénszállítás defektje miatt nagyon hamar vészes oxigénhiány léphet fel. Ha az ivóvíz nitrát-tartalma 20 mg/l alatt van, csecsemők is ihatják. Nagyobb gyermekek és felnőttek számára a környezetünkben fellelhető átlagos nitrát-tartalom már nem veszélyes. A nitriteket az élelmiszeripar is előszeretettel használja. A nátrium- és kálium-nitrit (NaNO2, KNO2) sonkapácként, szalámi és kolbászfélék tartósítószereként nap mint nap asztalunkra kerül. Nemrég állatkísérletes eredmények arra hívták fel a figyelmet, hogy nitritek fogyasztása a tüdő szövetének rugalmasságát biztosító kollagén és elasztin fehérjék számát csökkenti, s ezzel a tüdőtágulás egyik kiváltója lehet. (Nitritek egyébként a dohányfüstben is találhatók.)
A New yorki Columbia Egyetem professzora, Graham Barr arra volt kíváncsi, hogy a nitrites pácsóval érlelt húskészítményeket előszeretettel fogyasztók körében is kimutatható-e valamilyen tüdőártalom. 7352 negyvenöt éves vagy annál idősebb ember vizsgálata egyértelmű összefüggést eredményezett a nitritfogyasztás és a tüdő teljesítménye között. A sonka- és szalámievők mintegy 2%-kal kevesebb levegőt tudtak kifújni a vitálkapacitás-mérés során. A kutatók szerint a nitrit fogyasztása rizikófaktora lehet a COPD kialakulásának. Bár ilyen kismértékű vitálkapacitás-csökkenés messze nem jelent igazi veszélyt, jó példa lehet arra, hogy táplálkozásunkkal igenis befolyásolhatjuk tüdőnk állapotát is.

Egészséges vékonyság vagy kóros soványság?

A dohányosok egy része halogatja a leszokást, mert nem akar kigömbölyödni. Köztudott, hogy a tüdőbetegek inkább vékonydongájú, szikár, sokszor alultáplált emberek. A dohányzás és soványság, illetve a tüdőbetegség és soványság közötti összefüggés régóta ismert, csupán a mögöttes magyarázat hiányzott. Ezt kutatva kiderült, hogy a COPD-s betegek alacsony testtömegindexe, tüdőkapacitás-csökkenése és halálozása között is szoros az összefüggés. Na, így már nem tűnik a karcsúság olyan kívánatosnak!
Az alultápláltság és a rossz szociális helyzet egyértelműen a tüdőbetegségek és a COPD rizikófaktora, és az is ismert tény volt, hogy a COPD-s betegek 20-60 százalékánál - a betegség súlyosságának függvényében - egyértelműen kimutatható az alultápláltság.

Vajon ez ok vagy okozat?

A vészes alultápláltság egyik következménye, hogy az anyagcsere-folyamatok megváltoznak, és a szervezet igyekszik elhárítani a táplálékhiány veszélyeit. Az alultápláltság jele és a táplálékhiány kiküszöbölésének egyik módja, hogy a szervezet saját izmainak lebontásából igyekszik fedezni a hiányzó anyagokat. Emiatt a korábbi gyakorlattal ellentétben a tüdőbetegek esetében sem elegendő a testsúlyt vagy a testtömeg-indexet nézni. Fontos, hogy a testtömeg mekkora hányadát teszik ki az aktív anyagcserét folytató szövetek, amit úgy kaphatunk meg, ha a testtömeget csökkentjük a zsírszövet tömegével, és kiszámítjuk az izmok tömegét. Ezt figyelembe véve kiderült, hogy a COPD-s betegek izomtömege már a betegség kezdetétől fogva kórosan csökkenni kezd, nem csupán a betegség előrehaladott stádiumában. Ez igaz az amúgy túlsúlyos betegekre is, ahol a zsírtartalék egy ideig elrejti az izomfogyást. A vizsgálatok egyértelműen megmutatták, hogy a COPD betegek izomvesztesége elsősorban nem a légúti obstrukció súlyosságával arányos, hanem a tüdő diffúziós kapacitásával, azaz gázcsere hatékonyságával mutat szoros összefüggést. Ennek megfelelően az izomtömeg csökkenése a tüdőtágulásos betegek 37, a krónikus bronchitisben szenvedők 12 százalékára volt jellemző. Ez magyarázatot ad arra is, miért panaszkodnak a COPD-s páciensek fáradékonyságra, izomgyengeségre. A COPD-s izomveszteség okai, azon túl, hogy valamilyen alultápláltsággal vannak összefüggésben, egyelőre nem ismertek pontosan, de azért vannak sejtéseink. Lehet ok és okozat is.

Kattintson ide, és egy oldalon elolvashat mindent, ami fontos a CO­PD-vel kapcsolatban!

Kevesebb táplálék, nagyobb energiaigény

Arra ugyanis van magyarázat, miért jut a tüdőbetegek szervezetének kevesebb táplálék. Kevesebbet esznek, ha szájon át is lélegezve tudnak csak elegendő oxigénhez jutni. Nincs kedvük falatozni akkor sem, ha a nehézlégzés elveszi az erejüket, fáradtak, depressziósak, nem tudnak főzni, ellátni magukat. A lélegeztető maszk is akadályozza őket az evésben, a szedett gyógyszerek étvágytalanságot, emésztési zavarokat okozhatnak mellékhatásként, és még sorolhatnánk. Ebben az esetben az éhezés a tüdőbetegség következménye, nem pedig oka. Tudjuk azonban azt is, hogy dohányosok esetében a dohányfüsttel bejutott számos méreganyag csökkenti a bevitt táplálékok felszívódását, megváltoztatja az anyagcserét, tehát normális táplálkozás mellett is hasonló állapotot teremt, mint mondjuk a rossz szociális helyzetből adódó éhezés. Így nézve az alultápláltság lehet indító oka az anyagcsere megváltozásának.



Ha a tüdő működése bármilyen okból akadályozott, a levegővétel energiaigénye nagyobb. Az egészséges ember össz-energiafelvételének 2-3 százalékát használja föl a légzési munkához, COPD esetében azonban a tüdő tágulékonysága híján erőltetett kilégzést végez a beteg, ami többletenergiát emészt fel. Az is kimutatható, hogy a COPD-s betegek izomrostjainak összetétele is megváltozik. Megemelkedik azon rostok aránya, amelyek kevesebb oxigént igényelnek ugyan, de a rendelkezésükre álló energiát is rosszabb hatásfokkal tudják munkára fordítani. Mindent összevetve úgy tűnik, hogy a COPD-s betegek alapanyagcseréjének szintje megemelkedik, energiaigényük nagyobb. Ha ráadásul közben kevesebb táplálékhoz jut a szervezet, az anyagcsere az alultápláltságra jellemző irányba változik meg.

Az alultápláltság rontja a légzést

Ahogy már említettük, az alultápláltsággal az anyagcsere lebontó folyamatai kerülnek túlsúlyba, s az izmok is leépülnek. Az izomveszteség a légzőizmokat sem kerüli el, sőt úgy tűnik, a légzőizmok leépülése alultápláltság okán még fokozottabb, mint a többi izomé, így egyértelműen visszahat a légzésre, aminek csökken a teljesítőképessége. Az alultápláltság csökkenti az immunrendszer és a tüdő védekező rendszerének működését is a bakteriális fertőzésekkel szemben, ami tovább rontja a gyulladásos tüdő állapotát.
Az obstruktív tüdőbetegség tehát alultápláltságot okoz, az alultápláltság pedig rontja a légzésfunkciót, a kör bezárult.

Hol a kezdete, s van-e kiút az ördögi körből?

Felmerül a kérdés, hogy megfelelő, energiadús táplálékkal, táplálék-kiegészítőkkel ellensúlyozni lehet-e az alultápláltságot, helyre lehet-e állítani az izomtömeget, javítható-e a légzés hatásfoka. Az eddigi eredmények elmaradtak a várakozástól abban a tekintetben, hogy a légzésben résztvevő izmok mennyisége és minősége lényegében a jobb táplálék-ellátottság mellett sem változott meg. Elképzelhető tehát, hogy valamilyen visszafordíthatatlan ördögi körhöz hasonló folyamatot indított meg a betegség, de az is lehet, hogy az éhezés a kiindulópont. A szervezet anyagcsere-sajátosságai is hajlamosíthatnak a COPD-re - ahogy esetleg a dohányzás is az általa kiváltott "éhezéssel." Ennek kiderítésére tovább kutatások volnának szükségesek.
Mindenesetre ennek fényében nyilván kevésbé vonzó a vékony dohányos, illetve COPD-s testalkat. Ezt a vékonyságot ugyanis nem sorolhatjuk a kívánatos és egészséges kategóriába. Valójában alultápláltságot jelent, ami idővel az ördögi kör beindításával halálos kimenetelű lehet.

Mielőtt savanyú képet vágna...




Valami biztatót is sikerült azért találni a COPD-betegek számára. Jó hatással van a tüdő légzési funkciójára a citrusfélék - citrom, narancs, mandarin -, a gyümölcsök, a sötétzöld levelű és az erős sárga vagy narancssárga - azaz sok karotinoid és flavonoid színanyagot tartalmazó - zöldségek fogyasztása. Ugyancsak jótékony, sőt megelőző hatással volt a COPD kialakulására és romlására az almaevés. A zöldségekben és gyümölcsökben található antioxidánsok védhetik valamennyire a tüdőt nem csak a dohányfüsttel bekerülő, de a szervezetben keletkező egyéb oxidatív anyagoktól, szabadgyököktől is. Bizonyára megfordítva is igaz; a gyümölcsökben és zöldségekben szegény táplálkozás rizikófaktora lehet a krónikus obstruktív tüdőbetegség kialakulásának. Nem szabad azonban elfelednünk, hogy a belélegzett dohányfüst tüdőkárosító hatásait sem gyógyszerrel, sem speciális étkezésel, sem sportolással nem lehet ellensúlyozni. A legfontosabb tehát a dohányzás teljes mellőzése.

Biztos a tudásában? Tegye próbára magát CO­PD-kvízünkkel!

Forrás:
http://www.lungenemphysem.de/daten/malnutrition.php
http://www.medscape.com/viewarticle/555227



Lektorálta: Dr. Mucsi János

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
0, +5 °C
Minimum:
-4, +1 °C

Hazánkban pénteken délelőtt ködös, borult, nyirkos idő várható, szitálással.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag