+14° - +30°
Nincs front

Születéstől kifulladásig az okok nyomában

Évente-kétévente elvégzett tüdőkapacitás-méréssel megjósolható a COPD-s megbetegedés. Arra is vannak támpontjaink, mi az oka a légzés romlásának.

Veszélyek kívül, belül

Ma már tudjuk, hogy a COPD a krónikus obstruktív bronchitis és a tüdőtágulat együttes jelenlétét jelenti. Hogy melyik betegség a meghatározó, egyénileg eltérő lehet. Általában a tüdőtágulat (emphysema) a jellemzőbb. Minden olyan tényező, ami az egyik vagy másik betegséget kiváltja vagy arra hajlamosít, egyben a COPD egyik oka vagy rizikótényezője is lehet.

A főként idős, fehérbőrű férfiakat sújtó betegség legfőbb jellemzője a folyamatos légzésfunkció-csökkenés. Légző szervrendszerünk hatékonysága 25-30 éves kor fölött az életkorral fokozatosan romlani kezd, ez azonban normálisan csupán évi 20-30 ml légzési térfogat-csökkenést jelent. Ha ennél nagyobb mértékű a romlás, az bizony hajlamot jelent tüdőtágulásra vagy COPD-re, ami évenkénti ellenőrzéssel felderíthető.
A COPD létrejöttének okai alapvetően két csoportra oszthatók. A szervezeten kívüli (exogén) és a szervezeten belüli (endogén) okokra.

Kétségtelen, a COPD kiváltásában a dohányzásnak van elsődleges szerepe, pontosabban a dohányfüstnek, amely külső, környezeti tényező aktív és passzív dohányosoknál egyaránt. A dohányzás nem független az egyéntől, de tüdőbe kerülő szennyezett levegő, a dohányfüst a szervezeten kívüli dolog. Az összes COPD-beteg legalább 80 százalékánál kiváltó oka a betegségnek, de a dohányosoknak csak 15-20%-a lesz COPD-beteg. Léteznie kell tehát más okoknak is. Hogy végül egy adott személyben megjelenik-e a betegség, ezt az okok és hajlamosító tényezők együtt határozzák meg. A következőkben az endogén okoknak és rizikótényezőknek szentelnénk figyelmet, különös tekintettel a betegség légzőszervi okaira.

Veleszületett enzimhiány

A COPD dohányzástól független családi előfordulása és ikerkutatások arra utalnak, hogy a COPD-nek genetikai okai is vannak. Egyértelműen bizonyított a vérben található alpha-1-antitripszin enzim veleszületett hiánya, mely a COPD-s megbetegedések 1-3 százalékában a betegség elsődleges oka. A dohányzás rontja a kilátásokat, 10-15 évvel előre hozza az örökletes COPD kifejlődését.



Az alfa-1-antitripszin (ATT) génje 14. kromoszómánk hosszabbik karján helyezkedik el. A betegség akkor alakul ki, ha valaki mindkét szülőjétől hibás géneket örököl. A csupán egyik szülőtől hibás gént öröklő, részleges ATT-hiánnyal született utódok is veszélyeztetettebbek az átlagnál. A veleszületett alfa-1-antitripszin-hiányos COPD szerencsére ritka. Az európai fehér lakosságnál viszonylag gyakorinak számít, de itt is csak minden kettő-, hatezredik embert érinti.

Az ATT egy májban termelődő glükoprotein, innen a vér szállítja a tüdőbe, ahol az tüdőhólyagocskákat és hörgőket borító nyálka védőrétegében található. A tüdő legfontosabb proteázgátló enzime, alfa-l-proteáz inhibítornak is nevezik. A tüdőben megtalálható összes proteáz (fehérjebontó enzim) 80 százalékát, köztük az elasztáz enzimet is képes gátolni.

A proteázokat a tüdőben lévő immunrendszeri sejtek bocsátják ki azzal a feladattal, hogy emésszék meg a betolakodó kórokozók fehérjéit: szabdalják fel fehérjeláncaikat. Az ATT feladata, hogy "kordában tartsa" a fehérjeemésztő enzimeket. Ha ugyanis kórokozó kerül a tüdőbe, és ott gyulladást vált ki, az eredetileg kórokozó-irtásra kirendelt proteázok akár a tüdőhólyagocskák szövetében található fehérjéknek, többek között a léghólyagok rugalmasságát adó elasztin-rostoknak is nekieshetnének. Az ATT az elasztáz enzim gátlásával megvédi a tüdőfalban lévő elasztint.

Ha ATT hiányában a léghólyagocskák rugalmas fala megsérül, kilégzéskor nem tud összehúzódni, így nem képes a hörgőkön át kijuttatni a levegőt. Ilyenkor a beteg erőltetett kilégzéssel, fokozott mellkasi kilégző-mozgással, igyekszik megszabadulni a tüdőben lévő elhasznált levegőtől. Csakhogy, ha a hörgők beszűkültek, akkor a léghólyagokban rekedt levegő ettől nem tud jobban távozni, sőt a bennrekedt levegő összenyomása csak kipukkasztja a tüdőhólyagocskákat.

Mitől szűkülnek be a hörgők?

A COPD-ben kilégzés nehezítettsége kicsit másképp jön létre, mint a COPD-től független tüdőtágulás vagy hörghurut esetében. A bronchitisnél a kis átmérőjű hörgők szűkületét tipikusan a hörgőben történő (endobronchiális), a gyulladás következményeként kialakuló elváltozások - nyálkahártyafal-megvastagodás, a hörgők simaizomgörcse, sok, megváltozott állagú váladék - hozzák létre. Tüdőtágulásnál a hörgőket az erőltetett kilégzéskor jelentkező külső mellkasi mozgás nyomása nyomja össze, s ez akadályozza a levegő kiáramlását (exobronchiális obstrukció). COPD-ben a hörgők simaizomgörcse kevésbé jellemző, de egyébként mindkét hörgőszűkítő hatás érvényesül, melyek közül az endobronchiális elváltozások - egyébként az asztmához hasonlóan - kezelhetők, a tüdőhólyagocskák falának sérülései viszont maradandók, ahogy a krónikus hörghurut nyomán kialakuló hörgőelváltozások (pl. hegesedések) is lehetnek azok.

A COPD-s tüdőtágulás kialakulásának kedvezhetnek a mellkasi légzőmozgásokat korlátozó, a kilégzést nehezítő elváltozások; többek között a gerincferdülés súlyos formái, a mellhártya sérülései, a rekeszizom-bénulás.

Vírusos és bakteriális fertőzések, allergia

Fokozott veszélyt rejt minden légúti fertőzés, hiszen ilyenkor sok proteáz szabadul fel védekezésképpen, de nincs, ami megvédené tőlük a saját szöveteket. A különböző fertőzések az ATT-hiány kapcsán részletezett mechanizmus miatt veszélyeztethetik a tüdő épségét, nem csak a védőenzim hiányában. A dohányzók és a tüdőtágulásra egyéb okokból hajlamosak óvakodjanak a légúti fertőzésektől, influenzától és tüdőgyulladástól, lehetőleg idejében oltassák be magukat. A légúti fertőzések és makacs hörghurutok, a gyermekkorban elszenvedettek is a hajlamosító tényezők közé tartoznak.

A tüdőben leggyakrabban előforduló kórokozók a Haemophilus influenzae és a Streptocoocus pneumoniae, de Staphilococcus, Pseudomonas és más fajok is nagy kárt okozhatnak. A különböző szájüregi fertőzések baktériumai, az ínygyulladások kórokozói a légutakon levándorolva szintén hozzájárulhatnak a COPD kiváltásához, illetve súlyosbíthatják azt.



A fertőzések hatása a tüdőkapacitás csökkenésében azonnal érezhető, a védekezés hatékonysága minden további felülfertőzéssel csökken; a gyulladás egyre súlyosabb lesz.

A légúti allergiák szintén úgy járulnak hozzá a COPD-s tüdőtágulat kialakulásához, hogy a tüdőben lévő immunrendszeri sejtek a bejutott allergéneket kórokozóknak tekintik. A fellobbanó gyulladás proteáz-felszabadulást, hörgőgörcsöt, fokozott nyálkatermelést okozhat.

A nagy mennyiségű vagy a normálisnál sűrűbb nyálka a hörgőket szűkítve erősen hozzájárul a tüdőtágulás kifejlődéséhez. A mucoviscidózis a jellemzően sűrű nyálkatermelődés révén sorolódik a COPD-re hajlamosító állapotok közé.

Csillós hengerhám károsodása

A nyálkahártyát tisztító csillók nélkülözhetetlen munkát végeznek. A túl sűrű nyálka károsíthatja a csillók működését, de vírus- és bakteriális fertőzések, a nyálkahártya kiszáradása, különböző gyógyszerhatások (lidocain, bétablokkolók), szélsőséges nyomásviszonyok, kórosan magas vagy alacsony oxigénkoncentrációk is kárt tehetnek bennük. A csillók bármely okbóli sérülése, a tisztítófunkció kiesése hosszú távon kedvező feltételeket teremt a COPD kialakulásához.

És az asztma?

Jóllehet az asztma és a COPD jól elkülöníthetők egymástól, vannak közös vonásaik. A két betegségre egyaránt jellemző, hogy a hörgőnyálkahártya az átlagosnál érzékenyebb. Ez a túlérzékenység (BHR=bronchial hyperresponisveness) nem feltétlenül okoz panaszokat, de bizonyos anyagokkal (pl. hisztaminnal) vizsgálat során kiváltható, és a tüdőkapacitás-csökkenés mérhető. Oka nem pontosan ismert, de tény, hogy hajlamosít mind asztmára, mind COPD-re. A két betegségnek közös vonása a hörgők gyulladása, bár maga a gyulladás eltérő. A krónikus asztma is hozhat létre maradandó elváltozásokat a hörgőkben, és ha az asztmás beteg hörgőit belégzett mérgekkel is terheli, a gyulladásos folyamatok nagyon hasonlóak lehetnek a COPD-hez. A felmérések adatai azt mutatják, hogy az asztmabetegeknek tízszer nagyobb az esélye a COPD-re, mint az egészségeseknek.


Kattintson ide, és tudja meg, mi a különbség az aszt­ma és a CO­PD között!

További okok után kutatva

Nem egyértelműen bizonyított, de állnak rendelkezésre adatok bizonyos immunglobulin-eltérésekről, illetve a magas IgE-szint hajlamosító szerepére, ami a különböző légúti és bőrallergiákkal, az atópiás tünetekkel is kapcsolatban áll. Feltételezik, hogy az "A" vércsoportúak hajlamosabbak a COPD-re.

Az egyéni belső tényezők között az alkoholfogyasztás negatív, a vitaminok (C-vitamin) és antioxidánsok pozitív hatása, és egyáltalán a táplálkozás jelentősége, egyre jobban körvonalazódik, ezért erről következő cikkünkben részletesen olvashatnak.

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+25, +30 °C
Minimum:
+14, +19 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt szinte felhő sem lesz az égen, csapadék nem várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag