Levegőt!

Légzőgyakorlatok

Félszáz évvel ezelőtt dolgozta ki két orvos, A. Barrach és W. F. Miller azt a három alapvető légzőgyakorlatot, amelyet a mai napig általánosan használnak COPD, krónikus asztma és más, nehézlégzéssel, hörgőszűkülettel járó betegségek esetén. A légzőtorna célja a fulladás (és az ahhoz kapcsolódó szorongás) csökkentése a rekeszizom helyzetének és működésének javításával, a légzésszám redukálásával, a légzési munka csökkentésével.

Kilégzés ajakfékkel

A gyakorlat nagyon egyszerű: orron át történő belégzés után lassú, 4-6 másodpercig tartó kilégzés következik, csücsörített ajakkal. Bármely, légszomjjal járó betegség esetén jól alkalmazható. Ilyenkor a lágy szájpad megemelkedése elzárja az utat az orron át történő kilégzés elől. A gyakorlat kedvező hatása a lassúbb, mélyebb légzéssel és a megnövekedett kilégzési légúti nyomással magyarázható. Csökken a percventilláció, a kilégzési áramlási ellenállás és a dinamikus légúti kollapszus. Az ajakfékes légzés során a rekeszizom tehermentesül, munkáját a bordaközi izmok veszik át, javul a gázcsere.

Légzés előredőlve

Ülő és álló helyzetben vagy séta közben a felsőtest előredől 20-45 fokkal a függőleges tengelytől. Ebben a helyzetben javul a rekeszizom mechanikája, mivel a lelapult helyzetből feljebb kerül. A hátsó izomrostok nyugalmi hossza megnő, ezáltal nagyobb erőt képesek kifejteni. E légzési mód során a percventilláció húsz százalékkal csökken, a vérgáz-értékek stabilizálódnak. Ha séta vagy ülés közben a karokat a mell előtt összefonják, néhány, a belégzésnél szerepet játszó izom munkája ezáltal is hatékonyabb lesz.

Diafragmatikus légzés

A rekeszizom működési rendellenességére utal, ha a beteg a légzéshez a nyaki segédizmokat használja, illetve ha a mellkas felső része kitágult, miközben a mellkas alsó része és a has felső része behúzódik. Ilyen esetben hatásos lehet a rekeszi légzés, amely azonban mindig tudatos (automatizmus nem alakul ki.) A gyakorlat előtt ajánlott hörgőtágító (nyákoldó) belégzése és a felgyűlt váladék ürítése ("hörgőtoalett"). A rekeszizom működését elősegítő, kontrolláló gyakorlat háton fekvő helyzetben történik (esetleg enyhe, 15-20 fokos Trendelenburg helyzetben, ami azt jelenti, hogy a test a fej felé enyhén döntött, a fejrész valamivel alacsonyabban van a csípőrésznél). A beteg a domináns kezét a has felső, a másikat a mellkas felső részére helyezi, így ellenőrzi belégzéskor a has megemelkedését, minimalizálja a mellkasi kitérést. A gyakorlat lényege:

1. lassú belégzés orron át, tudatosan koncentrálva a rekeszizom összehúzódására és a hasfal emelkedésére belégzéskor (ez utóbbi segíti az alsó bordák emelkedését is),
2. majd lassú kilégzés ajakfékkel, kilégzéskor a beteg segíti a hasfali kontrakciót a tenyerével, ezáltal a rekesz a fej irányába tolódik. Három-négy kg súly hasra helyezése segíti a folyamatot (ez legegyszerűbben néhány könyvvel oldható meg). A gyakorlat egy idő után ülve, majd később állva is végezhető, előrehajolva.

További légzésjavító technikák

Elsősorban asztmás betegek számára dolgozták ki az alábbi légzésjavító technikákat, de COPD-sek számára is sikerrel alkalmazhatók állapotuk könnyítésére, légzőszerveik edzésére. Szakember, gyógytornász irányításával sajátíthatók el, majd a gyakorlatok egy része otthon is végezhető. Ezek egyrészt a légzőizmok erősítését segítik elő, másrészt hozzájárulnak a normális légzésritmus és légzéstípus kialakításához. Ilyenek például a jógaszerű légzési gyakorlatok: a ritmikus légzés, a váltott orrlyukakon át történő légzés, a mellkasi és hasi légzés váltogatása, a mélylégzés. A légzésben résztvevő izmok fejlesztése, lazítása, nyújtása, a merev mellkas mobilizálása, a helyes testtartás kialakítása nem kevésbé fontos. Tudatos hangképző gyakorlatok is segíthetnek, hiszen a hangképzés erősíti a rekeszizmot, a légzőizmokat, a mássalhangzók közül a réshangok (pl. s, sz, f, z) hangoztatása a kilégzés lassítását, a zárhangoké a (b, p, k) a lökésszerű kilégzést segítik elő. Különböző relaxációs technikák jó szolgálatot tehetnek, elsősorban a nehézlégzés okozta légszomj enyhítésében, az emiatti szorongás oldásában. Ilyen például a Schultz-féle autogén tréning, amelynek lényege a "koncentratív önellazítás", vagy a Jacobson-féle progresszív izomrelaxáció.

Maradtak még kérdései? forduljon szakértőnkhöz !

Ez is érdekelheti

ritka betegség

Intersticiális tüdőbetegség: rengeteg diagnosztizálatlan eset lehet

kórházi haláleset

20 beteg halt meg az intenzíven, mert csökkentették a gyógyszeradagjukat

Katalin hercegné

Újra üzent Katalin hercegné és Vilmos herceg

pisilés

Indulás előtt ha kell, ha nem, pisilsz? Nem jó ötlet

Forrás:Pulmonológiai Útmutató, 2003, dr. Somfay Attila