Többezerszeres méreg a tüdőbe
A tüdőrák mellett a krónikus hörghurut, fulladás, tulajdonképpen a COPD gyakori előfordulása irányította rá a figyelmet a cigarettafüst összetételére, melyben több mint 4000 különböző káros anyagot, szilárd részecskéket és gázokat azonosítottak be. Ennélfogva a COPD fő komponenseinek, a krónikus obstruktív bronchitis és a tüdőtágulás kialakulásában is számos ponton tetten érhető romboló hatásuk.
Ízelítőnek csak néhány példa.
A belélegzett dohányfüstben található oxidáns anyagok elsőként a tüdőt bélelő csillós hengerhám csillóit bénítják meg. Ettől a tüdő öntisztító funkciója nagymértékben károsodik. Ellensúlyozására a tüdő a váladéktermelő kehelysejtek számának növelésével és fokozott váladéktermeléssel válaszol. A köhögés ezért erős köpetürítéssel társul. A cigarettafüst és egyéb légszennyező anyagok az érző idegvégződéseken keresztül reflexes úton is fokozzák a nyálkaképződést.
A dohányfüst hatására aktiválódnak az immunrendszer légutakban lévő küldöttei, a makrofágok, a T-limfociták, majd a neutrofil és kisebb részben az eozinofil granulocita sejtek.Ezek a krónikus bronchitisre jellemző gyulladásos folyamatokat indítanak be, illetve közvetlenül is fokozzák a nyálkatermelést. Később ez a gyulladás terjed rá a hörgők falára. A gyulladás idővel hegesedéseket hoz létre, így a kezdetben még visszafordítható hörgőszűkület véglegessé válik.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Az oxidáns anyagok közvetlenül is roncsolják a hörgők falát. A hörgők beszűkülnek, ami a kilégzés nehezítettségéhez, a gázcsere helyszínéül szolgáló léghólyagok sérüléséhez vezet. COPD esetén a tüdőtágulás fő kórfolyamatának, a léghólyagok falának jellegzetes sérülése részben annak köszönhető, hogy az alveólusfal szövetét emészteni képes proteáz enzimek és az őket megfékező (inaktiválni képes), ún. antiproteázok egyensúlya felborul. A dohányfüst hatására jelenlévő oxidáns anyagok gátolják az antiproteáz enzimek működését.
Összességében a dohányzók között a korral, vagyis az elszívott cigaretták számával jelentősen nő a COPD-s betegek aránya, sokkal inkább, mint a nem dohányzó népességben.
Fellélegzés? A dohányfüst káros hatását bizonyítja az is, hogy a dohányzás abbahagyása után két-három héttel csökken, esetleg megszűnik a gyulladás. A még el nem pusztult csillós hengerhámsejtek működése és a tüdő öntisztulása megindul, a tüdő légző funkciója a betegség előrehaladottságának függvényében részben vagy teljesen helyreáll. Ez mérhető is: a dohányzás abbahagyása után a tüdőkapacitás-romlás üteme a nem dohányosokra jellemző, nagyjából 20-30 ml/év értékre csökken. A már kialakult COPD esetében azonban a dohányzás abbahagyása általában nem jár együtt a gyulladás megszűnésével, legfeljebb annak csökkenésével. A dohányzás abbahagyása azonban jelentősen lassíthatja a légzésfunkció romlását.
Ez azt is jelenti, hogy a betegség megelőzése egyszerű: abba kell hagyni a dohányzást. S valóban, semmilyen kezelés nem tud eredményes lenni a dohányzás abbahagyása nélkül, hiába reménykednénk benne.
A COPD-s betegek 85-90%-a dohányos, fordítva azonban nem igaz a statisztika, nem minden dohányos lesz COPD-s, csupán 15-20 százalékuk. Nem jó azonban erre hivatkozni, amikor a dohányos kifogásokat keres a leszokás ellen, mondván; ez csak a kisebb hányad. Összességében a dohányosok fele szenvedélye következtében kialakuló betegségnek köszönheti halálát.
A dohányzással kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet, hogy nem csak maga a szokás döntő, hanem főleg az, hogy milyen töményen jut be a tüdőbe a káros dohányfüst. Ezért a tömény füstöt csupán elszenvedő, passzív dohányosok éppúgy veszélyeztetettek.
Kedvcsináló és segítség! Azt mondják, a különböző dohányos ártalmak felemlegetése nem feltétlen hozza meg azonnal az elhatározást, de előbb-utóbb csak eléri célját. Különben nem élne hazánkban csaknem 1 millió ember, akik valaha dohányoztak, de végül sikerült felhagyniuk vele.
A COPD nagyjából ugyanolyan eséllyel alakul ki a dohányosoknál, mint a tüdőrák. Húszévi napi egy doboz cigaretta ennek esélyét akár tízszeresére is emelheti. Hogy némi segítséggel is szolgáljunk mindjárt, íme néhány jó tanács, amit a már leszokott, volt dohányostársak tarsolyából merítettünk:
Itt a fokozatosság nem segít, erős akarat és teljes elszánás szükséges, de csak egyik-napról a másikra lehet és érdemes abbahagyni a füstölést, különben nagy a kísértés a visszaszokásra. Jól gondolja át, milyen előkészületeket kell ehhez tennie.
Először is tűzze ki az időpontot lehetőleg valamilyen minden szempontból nyugodt időszakra.
Válasszon egy bajtársat, akivel együtt vágnak bele a dohányzás elleni harcba. Biztos akad dohányos kollegája vagy barátja, aki alkalmas erre. Az erőfeszítésben rengeteget tud segíteni a másik kitartása.
Gondolja végig, milyen tevékenységek közben szokott rágyújtani. Miután sorra vette őket, tervezze meg a leszokás időszakát úgy, hogy lehetőleg ne kerüljön tipikus hangulatú helyzetbe, ahol olyan jól esne egy cigaretta elszívása. Mondjuk, ne menjen kávézni, ne tervezzen kártyapartit, közvetlenül a leszokás kezdetén ne találkozzon dohányos barátaival.
Egyszerre dobja ki összes cigaretta-tartalékát, és valamennyi a dohányzáshoz szükséges dolgát, tárcát, hamutartót, sodró-szerkezetet. Az autóból is! Sőt, még a dohányszagot is irtsa ki környezetéből, csináljon nagytakarítást. Készítsen a keze ügyébe sok ásványvizet, gyümölcslevet, vásároljon be kedvenc alkoholmentes italaiból. Az ivás jó pótcselekvés dohányzás helyett, és segít kimosni szervezetéből a méreganyagokat.
Ha aztán eljön a nagy nap, koncentráljon az aznapi sikerre: "A mai nap nem gyújtok rá!" A holnap ne aggassza. A távoli jövőre persze tervezhet, hogy mire költi majd megmaradt cigarettapénzét. Nem csak a szokás, a mozdulatok fognak hiányozni, az elvonási tünetek is nehezítik a leszokást, mert maga az idegrendszer szokott hozzá a mindennapi nikotinbevitelhez. Ezért érdemes igénybe venni valamilyen segítséget, amellyel csökkentheti a nikotinhiány tüneteit. Használhat nikotinpótló szert, tapaszt vagy rágógumit, vagy nikotinmentes tablettát is a cigaretta- vagy a nikotinmegvonás tüneteinek az enyhítésére mindaddig, amíg anyagcseréje és életvitele teljesen át nem áll a dohányzásmentes életre.
Amit mindenki megtehet a COPD elkerülése érdekében: Kerülni kell a dohányfüstös helyiségeket, függetlenül attól, hogy dohányzunk-e, sikerült-e már leszokni vagy sem.
Az egészség a tét, tehát ha a sors úgy hozza, a munkahely változtatástól sem kell visszariadni.
A rendszeres sport és testmozgás a keringés serkentésével segíti a szövetek oxigénellátását és a hatékony oxigén-felhasználást. Ezt semmiképp sem szabad kihagyni!
Tegyen meg mindent a légúti fertőzések elkerülése érdekében. Óvakodjék a meghűléstől, kerülje a fertőzöttek társaságát. Évente oltassa be magát influenza ellen, ha pedig már COPD-s beteg, akkor 5 évente a tüdőgyulladások leggyakoribb kórokozói, a pneumococcusok ellen is.
Biztos a tudásában? Tegye próbára magát COPD-kvízünkkel!
Legjobban: