- Októberig már közel 10 ezerrel több a bejelentett bárányhimlős beteg, mint tavaly.
- 2015 októberéig 35 százalékkal nőtt a bárányhimlős megbetegedések száma a tavalyihoz képest.
- A fertőzés az esetek 2-6 százalékában szövődményt okoz; itthon évente 300-400 beteg kerül kórházba.
- Nyolc uniós országban a nemzeti vagy régiós oltási program része a bárányhimlő-vakcina.
- Hódmezővásárhelyen idén novemberben elsőként indul több korosztályt érintő, ingyenes oltási program.
A bárányhimlő-betegség lezajlása után egyértelműen megfigyelhető az immunstátus átmeneti legyengülése, emiatt más vírusjárványok – pl. az influenza – is súlyosabbak, szövődményesebbek ezekben az időszakokban.
A bárányhimlő a leggyakoribb bejelentett hazai fertőző betegség, amely az esetek többségében enyhe lefolyású, de a háziorvoshoz forduló betegek mintegy 2-6 százalékánál különböző szövődményeket – bakteriális fertőzést, agyvelőgyulladást , tüdőgyulladást, neurológiai elváltozásokat – okozhat, sőt – igaz, ritkán – akár halálos kimenetelű is lehet. A regisztrált bárányhimlős esetek száma Magyarországon évente 30-35 ezer körüli; a szövődményes megbetegedések közül 300-400 végződik kórházi kezeléssel.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A kórházi ápolásra szoruló betegek közül a legsúlyosabbak gyakran az Egyesített Szent István Szent László Kórház Gyermekintenzív Osztályára kerülnek.
„A betegség akár szívizom-, máj- vagy ízületi gyulladást, csontvelőgyulladást és vérmérgezést is okozhat, az egyik leggyakoribb idegrendszeri komplikáció pedig a kisagyat érintő jóindulatú gyulladás, mely mozgáskoordinációs zavarral járhat – hangsúlyozta Dr. Ujhelyi Enikő, az Egyesített Szent István Szent László Kórház Gyermekintenzív Osztályának osztályvezető főorvosa. – Ritkább, de veszélyesebb szövődmény az agyvelőgyulladás, ami fejfájást, hányást, bizonytalan járást, zavartságot és görcsöket okoz, sőt késői idegrendszeri maradványtünetei is lehetnek.”
Hozzátette: a bárányhimlő nem csak immunhiányos gyermekekre veszélyes; a teljesen egészséges gyermekeknél is felléphet szövődmény, ezért érdemes a megelőzést választani. Különösen igaz ez a többgyermekes családokra, ahol a második, illetve a harmadik családtag bárányhimlő-fertőzése rendszerint jóval több kiütéssel jár, súlyosabb lefolyású és hosszabb ideig tart.
Lehetőleg egyéves kor után, de közösségbe kerülés előtt mindenképpen ajánlott beoltatni a gyermekeket, hiszen bölcsődébe vagy óvodába kerülve szinte mindegyik gyermek, aki nem kapta meg az oltást, elkapja a betegséget, ez pedig gyorsan járványok kialakulásához vezethet.
A két adagból álló oltás már 9 hónapos kortól elérhető, de az OEK ajánlása szerint– minimum 4 hét különbséggel – a gyermek 16-18 hónapos korában a legideálisabb beadatni.
Legjobban: