A szakemberek korábban úgy vélték: az ujjbegyek bőrének gyűrődése abból fakad, hogy a bőr legkülső hámja magába szívja a vizet, és megduzzad. A legújabb kutatások azonban felfedték, hogy az idegrendszer aktívan kontrollálja ezt a folyamatot azáltal, hogy összehúzza a bőr alatti ereket. "Ez a mindenki számára közismert jelenség nem valamiféle mellékvonása a kéz- és lábujjbőr természetének, hanem funkcionális jelenség, amely valószínűleg az evolúció során alakult ki" - magyarázta Tom Smulders, a New Castle-i Egyetem evolúciós biológusa a LiveScience tudományos hírportálnak.
Smulders és kollégái 20 önkéntessel próbát végeztettek: nedves márványgolyókat és különböző méretű kisebb súlyokat kellett összeszedniük száraz, majd 30 percig meleg vízben áztatott kézzel. A résztvevők 12 százalékkal gyorsabban szedték össze a tárgyakat, amikor az ujjbegyeik redőzötté váltak.
"Kimutattuk, hogy a gyűrődött ujjakkal jobb a fogás nedves körülmények között. Ez úgy működik, mint a bordázat a gépkocsi kerekein, amely lehetővé teszi a jobb tapadást az úthoz" - magyarázta Smulders.
Egy másik lehetőség, hogy a redőződés változásokat okoz a bőr olyan tulajdonságaiban, mint a rugalmasság vagy a tapadósság, ami segíti a kéz- és lábujjakat abban, hogy jobban teljesítsenek nedves körülmények között.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Smulders szerint az evolúció során azért alakult ez így, hogy segítse az élelmiszergyűjtést csapadékos körülmények között, illetve folyókban és patakokban. "Mivel a jelenséget a lábujjakon is tapasztaljuk, ennek az lehetett az előnye, hogy őseink képesek voltak esőben jobban gyalogolni" - hangsúlyozta.
Hozzátette, hogy száraz tárgyak felvételénél mindegy, hogy az ujjbegy redőzött-e vagy sem. "Ez persze felveti a kérdést, hogy miért nem gyűrődnek állandóan ujjaink. Ezt szeretnénk megvizsgálni. Azt gondoljuk, hogy a redőződés csökkentené az ujjbegyek érzékenységét, és növelné azok megsértésének lehetőségét" - mondta.
Ez is érdekelheti
A brit kutatók a című szakfolyóirat szerdai számában tették közzé tanulmányukat.
Legjobban: