Miért hányunk, ha ledugjuk az ujjunkat?

Miért zsibbadunk el?

Elzsibbadni általában akkor szoktunk, ha egy kényelmetlen pozícióban ülünk vagy fekszünk. Sokan azt mondják, hogy ez azért van, mert a vérkeringésünket akadályozzuk meg ilyenkor, de nincs igazuk - az igazi ok az, hogy az idegek nyomódnak el, gondoljunk csak arra, hogy milyen volt az, amikor kezünket vagy lábunkat rátámasztottuk az ágyon kívüli bútorra. Az ilyen esetekben ugyanis erős zsibbadással ébredünk, pont azért, mert valamelyik fontosabb idegünket elnyomtuk.

A hiperventillálás hatására szintén érezhetünk zsibbadást végtagjainkban - az ilyenkor megváltozó kálciumszint hatására érezhetjük mindezt (idegeinknek ugyanis nagy szüksége van a kálciumra). Ha viszont folyamatosan érezzünk a zsibbadást, az jelezhet idegsérülést vagy cukorbetegséget is - látogassunk el ilyenkor egy házi- vagy szakorvoshoz!

Miért remegünk, ha betegek vagyunk?

5 furcsa tény a fáradtságról Életünk egyharmadát alvással töltjük, mégis számos kérdés van az alvással és fáradtsággal kapcsolatban, amit nem tudunk megválaszolni - ezek közül listázunk és magyarázunk meg párat. Remegni nemcsak akkor szoktunk, ha fázunk. A remegés vagy reszketés testünk természetes immunválasza, amikor a fertőzést próbálja legyűrni. Testünk 37 Celsius-fokon "működik", e hőmérséklet fenntartásáért pedig a hipotalamusz a felelős. Amikor megbetegszünk, a hipotalamusz pedig észleli a test mikrobákra adott immunválaszát, felemeli testhőmérsékletünket - ezt szoktuk a mindennapokban láznak hívni. Azért fázunk, mert technikai szempontból hidegebb hőmérsékleten vagyunk, mint ahol a hipotalamuszunk szerint kéne lennünk - természetesen időre van szükségünk ahhoz, hogy az egész test fel tudjon melegedni. A kórokozók nem szeretik a magas hőmérsékletet, ezért is alakult ki bennünk az a funkció, hogy hővel lassítsuk le a betegség terjedését.

A garatreflex miatt öklendezünk

Miért kell egy idő után mindenkinek olvasószemüveg?

Szemlencséink az idő előrehaladtával vastagabbá és rugalmatlanabbá válnak, ez pedig azt is jelenti, hogy a fókuszálást elősegítő ún. sugárizmok nem tudják olyan hatásosan elvégezni munkájukat. 35 éves kortól egyre kevésbé tud a szemlencse formája változni a fókuszálás kedvéért, ezért gyakorlatilag egy idő után mindannyiunknak szüksége lesz olvasószemüvegre , hogy egy közel lévő tárgyat - könyvet, újságot vagy tabletet - könnyebben el tudjunk olvasni.

Miért látunk jobban, ha hunyorítunk?

A hunyorítás hatására csökken a szemünkbe jutó fény mennyisége. Mivel ennek révén kevesebb fénysugár éri a pupilla alsó és felső részét, a bejutó fény közelebb lesz a lencse közepéhez. Olyanná válik ilyenkor a látásunk, mintha egy kulcslyukon néznénk keresztül, a fény jobban fókuszálódik a retina környékére, ezzel pedig képesek leszünk tisztábban látni. (Már a 10. században is készültek olyan otthon készített olvasószemüvegek, amelyek gyakorlatilag falécbe fúrt igen vékony lyukak voltak, amelyeken keresztül kellett csak nézni.)

Miért hányunk, ha ledugjuk az ujjainkat a torkunkon?

Amikor agyunk úgy érzi, hogy valami rossz helyen van, a test megpróbál tenni ellene. A mandulák környékén és a nyelv hátsó részén található idegek igencsak érzékenyek, mivel fő funkciójuk az, hogy semmilyen kockázatot jelentő dolgot ne tudjunk lenyelni. Amikor az idegek úgy érzékelik, hogy valami rosszat akarunk lenyelni vagy valami elzárja a levegő útját, beindul a garatreflex, ami száraz hányásba/öklendezésbe torkollik; ha huzamosabb ideig tart, akkor hányás következik.

Ez is érdekelheti

Kutyaegészség

Hányt a kutyád? Mutatjuk, hogyan etesd utána

ételmérgezés

Ételmérgezés: ettől függ, meddig tart

hányás-hasmenés

Hányás, hasmenés: mi segíthet?

szárazjég

Szárazjeget kaptak, vért hánytak egy indiai étteremben