Rég tapasztalt látogatottságnak örvend a Balaton, miközben egyre kevésbé tartják be a tavon az írott és íratlan szabályokat. Az idén eddig kilencen fulladtak vízbe, míg a Velencei-tóba senki, a Tisza-tóban pedig egy ember vesztette életét. A balatoni rendőrök az emberi felelőtlenséget okolják a balesetekért, a vízi mentők pénzszűkére panaszkodnak.
Egyre elkeserítőbb az emberi felelőtlenség, amivel rendre találkozunk - fakadt ki Horváth László, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője az elmúlt hétvége után. Elmondása szerint a kánikula kitörése óta minden hadra fogható vízi rendőr szolgálatban van: elsodródott járművek, szélben-viharban felborult csónakok, vitorlások utasait mentik folyamatosan.
Az idén már kilencen fulladtak a Balatonba - közölte Horváth László, majd hozzátette, a korábbi évek mentéseinek kétszeresére-háromszorosára van szükség.
A rendőrkapitány szerint a hőségben elfáradt fürdőzők a legalapvetőbb íratlan szabályokat sem tartják be: gyenge úszástudással mennek a mélybe, felhevült testtel ugranak vízbe a vízi járművekről, gyakran túlságosan jóllakottan, netán ittasan indulnak fürödni.
- Márpedig mély vízben rosszul lenni, az gyakran egyenlő a halállal - mondta Horváth László. Megjegyezte: a tragédiákban a nagy meleg szerepét bizonyítja, hogy az idei fulladások többnyire a legforróbb kora délutáni órákban történtek strandokon vagy azok közelében.
Szedlák Péter, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának szolgálatvezetője az elmúlt négy-öt év statisztikáira hivatkozva kifejtette, hogy a legtöbb tragédia a déli part nem őrzött strandjain - amelyeket ráadásul nem is megfelelően jelöltek ki - történik. Szedlák azt is szóvá tette, hogy szerinte a jogszabályok nem fogalmaznak egyértelműen: köteles-e a strand üzemeltetője vízi mentőt alkalmazni. Szerinte ennek alapvetően erkölcsi kérdésnek kellene lennie. A térség ugyanis a turizmusból él, kötelessége mindenkinek megtenni mindent a vendégek biztonságáért.
A vízi mentő szakszolgálat vezetője felidézte: most vasárnap a sekély vízben eltűnt egy 18 éves fiatalember a balatonszabadi strandon, és nem volt a közelben jól képzett vízi mentő, aki tudta volna, hogyan kell egyáltalán az eltűnt keresésére indulni. Mire megtalálták a fiút, már nem lehetett az életét megmenteni, miközben ugyanezen a napon másik három balatoni strandon sikeres mentéseket hajtottak végre. Ezen a vasárnapon egyébként 31 segélykérés érkezett a szakszolgálathoz, amelynek során 53 embert mentettek ki a vízből.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Szedlák Péter szavai szerint egy-egy mentési akció költsége elérheti a 100-150 ezer forintot, miközben a szakszolgálat kasszája kiürülőben van. Eddig a szponzori támogatásokból és a saját - többnyire rendezvények biztosításából szerzett - bevételeikből működtették a hajóikat. Július végére azonban - miként azt a szakszolgálat vezetője mondta - az utolsó tartalékaikat is felélik, mert az utóbbi években elapadt az állami támogatás, és pályázati lehetőséghez sem igen jutnak. Ezért kérdéses, tudják-e folytatni a mentést legalább augusztus végéig, ehhez ugyanis 10-12 millió forint hiányzik. A szakszolgálat - amelynek kiképzett mentősei 38 strandot figyelnek - öt saját és öt partnerhajót tud mozgósítani. Jelenleg naponta 100-120 emberrel látják el feladataikat a Balatonon, amiért a szolgálatban lévők szerény fizetést és szállást is kapnak.
Majd minden hétvégén történik tragédia
Tavaly egyetlen haláleset történt a Velencei-tónál, az idén pedig még senki nem fulladt bele a vízbe - tudtuk meg Rockenbauer Évától, a Magyar Vöröskereszt Velencei-tavi vízimentő-szolgálatának vezetőjétől. A mostani szezonban eddig két embert kellett kimenteni a tóból. Mindketten rosszul lettek: egyikük szívinfarktust kapott a vízben, a másikuknak asztmás rohama volt, ráadásul nem tudott úszni.
A Tisza-tónál az idei szezonban egyetlen fürdőző fulladt vízbe, Poroszló határában - értesültünk a Tiszai Vízirendészeti Kapitányságtól. A középkorú férfi két héttel ezelőtt valószínűleg meg akart mártózni a nagy melegben, és közben rosszul lett. A Tisza-tó látogatottsága is folyamatosan növekszik, a szabad strandok bójákkal vannak körbekerítve, jól működő vízimentő-szolgálat tevékenykedik. A tó az átlagosnál mélyebb, ezt tudva valószínűleg az idelátogatók is körültekintőbbek fürdőzéskor. A bányatavakban történt balesetekről nincs statisztika - mondta Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője. Tény viszont - tette hozzá -, hogy nyaranta majd minden hétvégén történik tragédia. A szóvivő hangsúlyozta: bányatavakban - egy-két kivételtől eltekintve - nem lenne szabad fürdőzni, mivel nincs kiépített, biztonságos strand, hiányzik a mentőszolgálat, egyes helyeken pedig még a kavicskitermelés is javában tart. Dobson Tibor szerint még a jó úszók is könnyen bajba kerülhetnek a hirtelen mélyülő bányatavakban: vizük lassan melegszik fel, két-három méter mélyen pedig még kánikulában is hideg marad, ami izomgörcsöt, akár szívleállást is okozhat annak, aki felhevült testtel ugrik a tóba.
Legjobban: