A Brachyspira nevű baktériumfaj jellemzően nincs jelen az emberi bélflórában. Az egyetem honlapján is közzétett új kutatás szerint azonban a baktérium jelenléte összefüggésbe hozható az irritábilis bél szindrómával , főként annak hasmenéssel járó változatával - az eredmények azt mutatták, hogy a baktérium a bélfalat borító nyálkahártya alatt bújik meg, melynek fő feladata megvédeni a belek sejtjeit a székletben található baktériumoktól.
Hozzákapcsolódik a bélsejtekhez
A Brachyspira baktérium vizsgálatához különféle ürülékmintákat elemeztek - ezeket használják a bélflóra részletes feltérképezéséhez is -, ám nem jártak sikerrel. Ehelyett a kutatók a bélbiopsziával kinyert nyálkahártyában található baktériumfehérjéket kezdték tanulmányozni.
"A legtöbb, belekben fellelhető baktériummal ellentétben a Brachyspira közvetlenül kapcsolódik a sejtek felszínéhez. Nagyon meglepődtem, amikor egyre több és több IBS-sel küzdő betegnél bukkantunk rá a Brachyspira baktériumra, míg az egészséges alanyok esetében nem volt példa a baktérium jelenlétére" - mondta Karolina Sjöberg Jabbar, a Göteborgi Egyetem doktorátusa, a szakmai cikk írója.
Van remény
Világszerte a felnőtt lakosság 5-10 százaléka küzd az irritábilis bél szindróma tüneteivel, például hasi fájdalommal , emésztési problémákkal (hasmenéssel és/vagy székrekedéssel). Azok, akiknél a betegség enyhébb formában van jelen, közel normális életet tudnak élni, ám minél súlyosabbak a betegséget kísérő tünetek, annál jelentősebben romlik az érintettek életminősége. "Még sok kérdést kell tisztázni, de ez a felfedezés okot ad a reménykedésre. Bízunk benne, hogy az IBS-es páciensek egy részének hamarosan kezelhetőek lesznek a panaszai" - nyilatkozta Karolina Sjöberg Jabbar.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A minták egyharmadánál volt kimutatható
A kutatás a bélszövetekből vett mintákon (biopszia) alapult, melyeket 62 IBS-sel küzdő pácienstől és 31 egészséges önkéntestől gyűjtöttek be. Az IBS-es betegek 31 százalékánál (19 személynél) mutatták ki a Brachyspira baktériumot a belekben, míg az az egészséges résztvevők egyikénél sem volt jelen. A Brachyspira baktérium különösen a hasmenéses tünetekkel járó IBS-betegek mintáiban volt gyakori.
"A tanulmány arra enged következtetni, hogy az IBS-sel élők harmadának szervezetében jelen lehet ez a baktérium. Szeretnénk további, nagyobb létszámú kutatásokkal is igazolni ezt, ahogy azt is részletesebben kívánjuk megvizsgálni, hogy valóban a Brachyspira baktérium okozza-e az IBS-es tüneteket, és ha igen, hogyan. Az eredmények teljesen új utakat nyithatnak meg a hasmenéssel küzdő IBS-betegek kezelésében és gyógyításában" - mondta Magnus Simrén, a Göteborgi Egyetem gasztroenterológus professzora, és a Sahlgrenska Egyetemi Kórház senior konzultánsa.
Lehetséges terápiák
A kutatók az eredmények fényében megpróbálkoztak az IBS-betegek antibiotikumos kezelésével, ám az nem járt sikerrel a Brachyspira baktérium elpusztításában. "Úgy tűnik, hogy a Brachyspira azon bélsejtek közé rejtőzik el, melyek a nyákot termelik. Ez egy eddig nem ismert módja a baktériumok antibiotikumokkal szembeni túlélésének, amely segíthet megérteni a nehezen kezelhető fertőzések lefolyását is" - tette hozzá Sjöberg Jabbar.
Ám ha a Brachyspira baktérium és az IBS-es tünetek közötti összefüggéseket további kutatások is alátámasztják, könnyen lehet, hogy más antibiotikus kezelések, például a probiotikumok a jövőben segíthetnek kordában tartani a tüneteket. Mivel a tanulmány arra jutott, hogy a baktériummal fertőzött betegek az allergiás reakcióhoz hasonló bélgyulladással küzdöttek, előfordulhat, hogy egyes allergia elleni gyógyszerek vagy más étrend-kiegészítők szolgálhatnak a jövőben kezelésként. A Göteborgi Egyetem kutatói további kutatások részeként szeretnének elmélyülni a lehetséges kezelések témájában.
"Ez is remek példája annak, miért fontosak a szabad, független egészségügyi kutatások, melyek sok páciens életét megkönnyítő felfedezéseket hozhatnak. Mindezt anélkül, hogy kifejezetten a Brachyspira baktérium után kutattunk volna" - tette hozzá Gunnar C Hansson professzor, aki a beleket védő nyálkahártya kutatásának egyik világhírű szaktekintélye.
Legjobban: