Az aranyérbetegség népbetegség lett, élete során négyből három embert időről időre érintenek a tünetei. Az aranyér a végbélnyílás nyálkahártyája alatt elhelyezkedő vénás fonat: az aranyeres csomók a végbél és a végbélnyílás falában keletkező vénatágulatok, amelyek begyulladhatnak, vérezhetnek, megnagyobbodhatnak, néha kifordulnak vagy véralvadék képződhet bennük, és ilyenkor fájdalmassá válnak.
A betegség lefolyásáról sokat tudunk, kialakulásának pedig számos okát ismerjük. Genetikai adottságok is szerepet játszhatnak a létrejöttében, melyeken jelen tudásunk szerint nem lehet változtatni, viszont több olyan életmódbeli tényező van, amelyek kiválthatják vagy befolyásolhatják a betegséget, illetve annak súlyosságát. Ez utóbbiakkal feltétlenül érdemes tisztában lennünk.
A legfontosabb tényező: az életkor
Az életkor előrehaladtával az aranyérbetegség egyre gyakrabban fordul elő. A Johns Hopkins Egyetem szerint a tünetek fellépésére leginkább 45 és 65 éves korban lehet számítani - természetesen ez nem jelenti azt, hogy a fiatalabbak nem tapasztalhatják meg a kellemetlen panaszokat.
Egy gyakori rizikótényező: nagyobb súlyok emelése
Minden olyan sport, amely haspréssel vagy hasűri nyomásfokozódással jár, veszélyes lehet - ha valakinek tehát heves aranyértünetei vannak, ezek a sportok kifejezetten tilosak. Persze azoknál is kialakulhat aranyérbetegség, akik nem sportolnak, viszont túl sokat cipekednek vagy nehéz terheket mozgatnak.
Terhesség és szülés: tartós vagy csak átmeneti problémák?
Minden olyan állapot vagy tevékenység, amely az alhasi tájékot, altestünket "nyomás alatt tartja", fokozza a betegség kialakulásának kockázatát. A terhesség is olyan élethelyzet, amikor számolni kell az aranyérproblémák megjelenésével.
A szülés rendkívüli módon megterheli az alhasi tájékot, így az aranyér veszélye ilyenkor fokozott. Ugyanakkor jó hír, hogy a szülés után aranyérrel küszködő nők jelentős részénél a tünetek elmúlnak. A szakemberek szerint segíthetnek ebben az étrendi változtatások (rostban gazdag táplálkozás), a székletet fellazító módszerek, a székelési szokások megváltoztatása, illetve a fokozott folyadékbevitel is. Ha mindezekre figyelünk, akkor jó eséllyel csak átmeneti probléma lesz az aranyérbetegség.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Ne erőlködjünk, és ne üldögéljünk sokáig a vécén
De mit is jelent a székelési szokások megváltoztatása? Elsősorban arról van szó, hogy a vécén ülve ne erőlködjünk. Valamint mindig akkor menjünk vécére, amikor kell, tehát ne várjunk vele. Az is fontos, hogy ne üldögéljünk túl hosszú ideig a vécén. Ha fájdalmas az ürítés, próbáljuk a lábunkat megemelni, például egy sámlival. Így ugyanis megváltozik a test, illetve a végbél helyzete, és könnyebb lesz a székelés, ahogyan korábban már írtunk erről.
A túl sok ülőmunka és a mozgásszegény életmód
A túl sok ülőmunka is hozzájárulhat a tünetek megjelenéséhez - a mozgásszegény életmód amúgy is fokozza az aranyeresség kockázatát. Éppen ezért fontos a sport, arra viszont érdemes odafigyelnünk, hogy - mint ahogy erről fentebb már írtunk - mit és hogyan sportolunk. Súlyosabb végbéltáji panaszok esetén a kocogás, futás helyett ajánlatosabb a séta, az úszás vagy például az elliptikus tréner használata. Az is fontos, hogy igyekezzünk minden testrészünket megmozgatni.
Étkezési szokások
Ha étcsokoládét, banánt vagy kakaót tartalmazó ételeket fogyasztunk, akkor ezeknek a hasfogó hatását is érzékelhetjük, amely hatás az aranyeresek számára nem feltétlenül előnyös, hiszen nehezebb lesz a székletürítés. A legtöbb szakértő szerint az egészséges, normál bélműködést a rostban gazdag táplálkozás szolgálja. Ezt már egy 1977-es kutatás , illetve Denis Burkitt, a "rostember" is bizonyította, szerinte ugyanis a sok rostot tartalmazó ételeket fogyasztó afrikaiaknál ritkább az aranyér előfordulása.
A sok rostot fogyasztók viszont ügyeljenek a megfelelő folyadékbevitelre is, ami segíti a rostok "munkáját". A nagyobb mennyiségű folyadékbevitel ugyanis megkönnyíti az emésztést, a bélmozgást, így csökken az érzékeny alhasi területekre nehezedő nyomás, és nagyobb eséllyel előzhető meg az aranyérbetegség is. Hasznos lehet például a gyümölcslevek fogyasztása.
Az elhízás és az aranyér között statisztikailag is kimutatható a kapcsolat a Cleveland Clinic szerint , ezért ügyeljünk arra, hogy ne legyünk túlsúlyosak, ezzel máris elháríthatjuk a betegségre hajlamosító egyik kockázati tényezőt.
És végül: forduljunk orvoshoz!
Ha már bekövetkezett a baj, akkor sem szabad megijedni vagy elhallgatni a problémát. Fontos, hogy merjünk orvosi segítséget kérni.
Legjobban: