A halálgének négy évvel is megrövidíthetik az életet. De kiét?

Azt találták, hogy azok az emberek, akik akár az ApoE vagy CHRNA gének mutációját hordozzák (s ez több mint a lakosság kétharmada) akár 12 hónappal előbb is meghalhattak az átlagnál. De az azok, akiknél mindkét mutáció megtalálható, közel négy évvel rövidebb élettartamra számíthatnak. Ez az együtt állás szerencsére 1000-ből csak 3 embert veszélyeztet. A kutatók úgy gondolják, hogy a jelzett géneket eltérései a rák, légzőszervi betegségek és az Alzheimer-kór kialakulásához kapcsolódnak.

Dr. Peter Joshi, a Edinburghi Egyetem népegészségügyi intézetének szakértője kijelentette: „Bár e genetikai változatok hatása az élettartama meglepően nagy, fontos megjegyezni, hogy ez csak a történet egyik része. Az életünk hosszára mi magunk nagyobb hatást gyakorlunk azzal, ahogyan élünk.” Ez a magyarázata, hogy a felfedezett veszélyes génmutációk elvben a lakosság kétharmadának megrövidíthetné az életét, de mégsem képesek lehúzni az átlagot, mert a többség életvitele nem ad alkalmat a hibás géneknek, hogy jelentős hatást gyakoroljanak.

Az orvostudomány fejlődésével egyre több új terápiás út nyílik, amely reményt adhat a rákos betegeknek. Ezek közül az egyik olyan molekuláris vizsgálatokra épül, amelyekkel időben felismerhető a sejtek rákos elváltozása, s így hatékonyabb, célzott terápia válik lehetővé. Részletek! De a mostani felfedezés felveti a lehetőséget, hogy a jövőben szűrni kezdjék az emberek a genetikai mutációit, s akinél fenyegető biológiai örökséget találnak, azt rávegyék az egészségesebb életmódra , a genetikai hatások enyhítésére. Például a CHRNA génvariánst hordozóknál nagyobb valószínűséggel alakul ki tüdőrák, ha dohányzik. Ezért jobb, ha nem teszik.

A kutatás azt is megállapította, hogy a génváltozatok különbözően hatottak a férfiak és a nők élettartamára. A nőknél erősebben nőtt az Alzheimer-kór esélye, miközben a férfiaknál ugyanez a génvariáció a tüdőbetegségek valószínűségét emelte meg.

Dr. Jim Wilson az egyetem egy másik szakértője szerint ezek a felismerések csak a jéghegy csúcsát jelentik. Ahogy egyre több adat áll a rendelkezésükre már az idén, arra számítanak, hogy további felfedezéseket tesznek, amelyek közül néhány lehet, hogy jótékony hatást gyakorol majd az egészséges életről alkotott képünkre.

Ez is érdekelheti

DNS

Boldogkői Zsolt molekuláris genetikus: „a génjeinket sokan a sorsszerűséggel azonosítják, a helyzet azonban nem ez”

génszerkesztés

„A genetikai meghatározottság nem végzetes sors” – Falus András a gyógyítás egyik legígéretesebb lehetőségéről

kutatás

Rendkívüli eredményt értek el debreceni kutatók

genom

Szegedi kutatók fontos szoftvert fejlesztettek

Forrás: The Telegraph