Kincses Gyula: az orvos nem politizál

Az utóbbi években számos ágazatban elkezdtünk felzárkózni Európához, az egészségügyet azonban 2010 óta magára hagyta a politika - mondta el Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara közelmúltban megválasztott elnöke. Szerinte a várók kifestése szükséges, de nem elégséges lépés, a hálapénzt pedig önmagában plusz forrás bevonásával nem lehet már felszámolni. Portréinterjúnkban az orvosi pályájának kezdetét is felidézte.

HáziPatika.com: Tavaly novemberben az orvostársadalom legfontosabb szervezetének számító Magyar Orvosi Kamara élére került. Ebben a vitákkal teli, nehéz időszakban nem tűnik hálás feladatnak, miért vállalta fel mégis?

K. Gy.: Egyértelműen látszott, hogy 2010 után a politika magára hagyta az egészségügyet. Nem voltak nagy történések vagy kijelölt irányvonalak, csak itt-ott foltozták az egyre kevésbé egyben tartható rendszert. Úgy éreztük, hogy nekünk kell a saját sorsunkat a kezünkbe venni ahhoz, hogy ne roskadjon össze az egész - nem lehet mindig mutogatni a politikára, hogy azok nem csinálják jól a dolgokat. Legális mozgásterünk az orvosi kamarán belül van, a feladatát azonban ez a szervezet sokszor csak nagyon enyhén, vagy egyáltalán nem töltötte be. A belső rendrakásnak és az érdekérvényesítésnek együttesen ez a szervezet lehet a legmegfelelőbb terepe. Azért szerveztük meg tudatosan magunkat az 1001 orvos hálapénz nélkül csoportból és azért "foglaltuk el" a MOK-ot, mert úgy éreztük, hogy ez az a keret, amit élettel kell megtöltenünk.

HáziPatika.com: Korábban úgy nyilatkozott, hogy a Magyar Orvosi Kamara korábbi elnöke, Éger István politikai alapon megosztotta az orvostársadalmat. 16 éves elnöksége után, tavaly november végén mégis elsöprő többséggel választották meg önt. A közös cél kovácsolta össze az orvosokat?

K. Gy.: Az orvostársadalom alapvetően apolitikus, de persze az orvosok is ugyanúgy emberek, különböző nézetekkel. Mégsem volt ez sokáig téma. Ez volt az egyetlen dolog, ami miatt nehezteltem Éger Istvánra: mi egy szakmai vitát kezdtünk arról, hogy milyen legyen a kamara, hogyan tudnánk fontos lépéseket megtenni, ő pedig ezt a vitát politikai síkra tolta. Sokat dolgoztunk azon, hogy a döntéshozók is lássák, nem valamilyen politikai szándék vezérel minket, és nem a kormány ellen, hanem az egészségügy, illetve az orvostársadalom mellett állunk.

"Egész kiskoromtól az élettudományok érdekeltek" Fotó: Fülöp Máté
"Az orvosok is emberek, különböző nézetekkel." Fotó: Fülöp Máté

HáziPatika.com: Küzdelmes időszakra számít?

K. Gy.: Nagyon szeretném, hogy ne az legyen. Mi nem harcolni, hanem építkezni akarunk, az a dolgunk, hogy az egészségügy átalakítását szakmai partnerként kísérjük végig. Ahhoz, hogy a kormányzattal együtt tudjunk működni, két dolog kell: eredményes bértárgyalás, illetve a szakmapolitika és a kamara közötti párbeszéd. Ez utóbbi szerencsére elindult és nagyon remélem, hogy a bértárgyalások nem akasztják meg ezt a folyamatot. Nem az a célunk, hogy a kormányzattal szembeforduljunk, viszont ha rákényszerítenek bennünket, akkor küzdeni fogunk.

HáziPatika.com: Úgy tűnik az üzenet célt ért, az elmúlt hónapokban ugyanis a kormány oldaláról is egyre több kritikus hangú felszólalás foglalkozott az egészségüggyel, míg korábban ebben a témában is inkább a mosolypolitika dominált. Maga Orbán Viktor jelentette például be, hogy országszerte minden kórtermet és várót fel fognak újítani, és a kórházak gazdálkodásának átvilágítása is zajlik. Fontos intézkedések, vagy csak látszatmegoldások ezek ön szerint?

K. Gy.: Mi bízunk benne, hogy a kormányzat is érzi: az egészségügy helyzete mára társadalmi kérdéssé nőtt, sőt akár választási tényezővé is válhat. Ezt mutatja a decemberi kormányhatározat is, amely valós, jó irányba mutató feladatokat fogalmaz meg. Persze lehetett volna több határozat is, de alapvetően a nyolc ponttal semmi baj nincsen. Engem nem háborított fel a kórtermek, folyosók kifestésére tett javaslat sem. Akkor van baj, ha a reform ezzel van letudva, és mindez például Egészséges Budapest program, vagy a szükséges strukturális átalakítások helyett van. Hogyha viszont ezeken felül egy plusz program lesz, akkor én csak örülök neki.

Ez az ország nagyon sokat fejlődött az elmúlt húsz évben, manapság egy büfé néz ki úgy, mint húsz évvel ezelőtt egy elegáns étterem. Sok területen valóban kezdünk felzárkózni Európához, az egészségügy területén azonban ez nem történt meg. Igenis kell a tisztaság és a renoválás, megérdemelnék a kórházak is, hogy olyan kulturált mosdójuk legyen, mint például egy gyorsétteremnek vagy banknak. Az erre elköltött pénz legalább tényleg jó célt szolgál, de önmagában ez nem elég.

MOK: ezt tervezi az új elnök

Határozott tervei vannak a jövőre nézve Kincses Gyulának, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) frissen megválasztott elnökének. Az új vezetőség szeretné megszüntetni a MOK alapszabályában lévő pontatlanságokat, de a rezidensek és az orvostanhallgatók ügyét is kiemelten kezelik majd. Kattintson a részletekért!

HáziPatika.com: Menjünk egy kicsit vissza az időben. Mikor döntötte el, hogy orvos szeretne lenni?

K. Gy.: Egész kiskoromtól az élettudományok érdekeltek, többek között biológia szakos gimnáziumba is ezért jelentkeztem. A választásban viszont az is meghatározó volt, hogy a szüleim akkor a siketnéma intézetben tanítottak, én pedig együtt nőttem fel a hallássérült gyerekekkel, ez az élmény nagy hatással volt rám. Azon kevés ember közé tartozom, akik tudatosan készültek a fül-orr-gégészetre.

HáziPatika.com: Azért nem a legnépszerűbb szakmák között tartják számon a fül-orr-gégészetet.

K. Gy.: Sokan megszeretik ezt a területet, miután alaposan megismerik, de gimnazista korában valóban nem nem erről álmodozik az ember. Olyankor még inkább nőgyógyászok, sebészek, vagy Nobel-díjasok akarunk lenni.

HáziPatika.com: Milyen volt abban az időben orvosi egyetemre járni, orvosként dolgozni?

K. Gy.: Szerencsémre én egy nagyon jó egyetemen tanulhattam, kiváló légkörben: akkoriban a Debreceni Orvostudományi Egyetem volt az egyetlen, mai értelemben campus-jellegű felsőoktatási intézmény, ahol egy telepen voltak a klinikák, kollégiumok. Autonóm intézményként működhetett, a külső politikai akarat szinte egyáltalán nem gyűrűzött be. Az akkori viszonyokhoz képest szokatlanul nagy szabadság volt ott, lehetett vitatkozni és kérdezni is. Nem bemagoltatták velünk a tananyagot, hanem gondolkodni tanítottak meg minket.

Emellett persze nagyon erős hierarchia uralkodott az egyetemen belül, a professzorokat az adjunktusok sem tegezhették, még kávét is csak orvos főzhetett nekik. Szakmai kérdésekben viszont mégis lehetett nagyon hasznos vitákat folytatni, és nem volt az a direkt politikai befolyásoltság, ami például a szomszédos Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Az orvosoknak megengedték, hogy gondolkodjanak.

"Az egészségügy helyzete mára társadalmi kérdéssé nőtt." Fotó: Fülöp Máté
"Az egészségügy helyzete mára társadalmi kérdés lett." Fotó: Fülöp Máté

HáziPatika.com: Anyagi és erkölcsi szempontból is megbecsültebb volt ez a szakma korábban?

K. Gy.: Más volt az egész társadalom. A jövedelmi viszonyok között sokkal kisebb különbségek voltak, nem is volt ezért elvárás, hogy ötször annyit keressen egy orvos, mint egy átlagember. Az élet abból a szempontból is egyszerűbb volt, hogy a hiánydöntéseket a politika hozta meg, és nem az orvos. Ma az orvosnak kell kimondania, hogy egy bizonyos technika vagy terápia létezik ugyan, de nincs rá pénz. Ezt a terhet akkor a politika levette a válláról.

Azt láttam ugyanakkor, hogy az akkori finanszírozásai rendszer hibái miatt rendkívül torzul működött az egészségügy. A legtöbb finanszírozás ápolásinap-alapú volt, ami azzal járt, hogy mindenkit bent tartottunk a kórházban, amíg csak lehetett, törekedtünk az ágykihasználást 100 százalék fölé tornázni. Betegek tömege feküdt nem ritkán hetekig a klinikán teljesen indokolatlanul. Ma már egészen hihetetlennek hangzik, hogy akkor 74 ágya volt a fül-orr-klinikának, manapság egy átlagos kórháznak összesen alig van több. Az akkor indult finanszírozási reformba aztán én is beszálltam, és ezek a tapasztalatok indítottak el a politikai úton.

HáziPatika.com: A rendszerváltást követően az MDF színeiben országgyűlési képviselő is volt. Miért éppen akkor érezte úgy, hogy ezen a területen is szeretne dolgozni?

K. Gy.: Én 1990 előtt még abszolút apolitikus voltam. Egy klinikán dolgozó életútjában azelőtt beletartozott a KISZ, a szakszervezet, majd a párttagság, szerencsére ezeket én megúsztam. Nem mondom, hogy a mai értelemben vett ellenzéki lettem volna, de abban a kultúrkörben mozogtam: vezettem alternatív galériát, jazz klubot, a Bizottság együttes koncertjeire jártam. Ez akkor egy klinikán nem a megszokott attitűd volt. Az MDF megalakulásakor viszont rögtön én is a helyi szervezet megalapításán kezdtem dolgozni, mert azt éreztem, hogy végre kialakult egy olyan mozgástér a politikában, amiből lehet építkezni. Így lettem végül országgyűlési képviselő az első szabadon választott parlamentben - aztán viszonylag hamar rájöttem, hogy az a bizonyos nagypolitika mégsem érdekel engem, és elkezdtem szakmapolitikával foglalkozni. Ez a munka nagyon gyümölcsöző volt, hiszen akkor dolgoztuk ki a szerintem máig legkomplexebb és legeredményesebb reformot. A mai egészségügyi ellátórendszer keretei ott álltak össze: a társadalombiztosítás átalakítása, a háziorvosi rendszer fejkvóta-alapú  finanszírozása is mind az én terveim alapján valósulhatott meg.

HáziPatika.com: Szakpolitikusként több párt regnálása alatt is dolgozott. Melyik időszakot tartja a legkonstruktívabbnak ezekből az évekből?

K. Gy.: Nehéz egy adott időszakot vagy projektet kiemelni, de ha kellene, talán az irányított betegellátási rendszer bevezetését említeném, arra is nagyon büszke vagyok. Ez ráadásul egy több cikluson átívelő munkánk volt, hiszen a Horn-kormány ideje alatt kezdtük és a Fidesz-kormány ideje alatt lehetett azt kiterjeszteni. Úgy érzem komoly eredményeket értünk el vele.

Az orvosoknak megengedték, hogy gondolkodjanak.. Fotó: Fülöp Máté
"Az orvosoknak megengedték, hogy gondolkodjanak." Fotó: Fülöp Máté

HáziPatika.com: A hálapénz kérdését akkor, és azóta sem sikerült rendezni. Korábban több interjúban is hangsúlyozta, hogy a probléma összetett, és önmagában plusz források bevonásával sem számolható fel. Mekkora feladat hárul az orvosokra, a kamarára ebben a kérdésben?

K. Gy.: Már maga a hálapénz szó sem megfelelő, az orvostársadalom nem véletlenül hívja paraszolvenciának, ami lefordítva mellékjövedelmet jelent. A beteg általában ezt nem hálából adja egy olyan szolgáltatásért, amivel elégedett, hanem valamilyen hiányt akar vele megvásárolni. Például hamarabb akar hozzáférni valamilyen szolgáltatáshoz, egy jobb eljárást "vásárol" meg vele. Bizonyos esetekben bizalomhiány áll mögötte, a beteg szeretne egy olyan orvoshoz kerülni, akiről jobbakat hallott. Vagy a személyesebb bánásmódot szeretné a beteg kifizetni, hogy az orvos szemében ne csupán a 32. beteg legyen aznap, hanem a Kovács úr, aki ilyen vagy olyan problémával küzd.

Annyira összetett probléma tehát ez, és annyira sok gyökérből táplálkozik, hogy önmagában a bérrendezéssel nem lehetne megoldani. Fontos lenne a betegoldali nyomást is megszüntetni, hogy a páciens ne érezze kötelezőnek a borítékokat. Minimum három dologra lenne szükség, hogy a hálapénz-rendszert fel lehessen számolni. Az egyik persze a béremelés, hogy mindkét fél érezhesse, az orvos nem szorul rá az efféle "borravalókra". Javítani kell az ellátórendszer teljesítményét, hogy a beteg ne akarjon fizetéssel előrébb kerülni a várólistákon. Fontos lenne továbbá egy társadalmi kampány indítása is, hogy a lakosság tudja: innentől nem kell az orvosnak külön pénzt adni, mert az meg van fizetve és a beteg is ugyanazt a színvonalú ellátást kapja.


HáziPatika.com: Az egészségügyben is egyre több szó esik a negyedik ipari forradalomról és az ezzel járó technológiai innovációról. Sokan a telemedicina előretörésétől remélnek nagy változást, amely lehetővé teszi például azt is, hogy Angliában élő orvosok webes kapcsolaton keresztül, egy robotkart irányítva végezzenek el műtéteket magyar betegeken. Fel van készülve ezekre a változásokra a magyar orvostársadalom?

K. Gy.: Attól tartok, hogy főleg a krónikus alulfinanszírozottság miatt a magyar egészségügynek ez a modernizációja egy kicsit elkésett. Emellett persze kulturális szokások kérdése is, hogy mennyire fogadjuk el ezeket a technológiákat. Az egészségügy legfontosabb képessége azonban szerintem az adaptivitás, a változás képessége. Naprakésznek kell lenni, hiszen nem lehet olyan rendszert csinálni, ami tíz év múlva is jó lesz. Fontos lesz integrálni az ellátásba a legújabb innovációkat és kezeléseket is, ezeket azonban már nem kaphatja meg kivétel nélkül mindenki.

A jelenlegi egészségügyi rendszer egyik nagy hibája, hogy bár mindenkinek minden szolgáltatás jár, sajnos nem jut. Be kell látni, hogy nem fogunk tudni ingyen biztosítani mindent, mindenkinek, ez azonban nem jelentheti azt, hogy bizonyos rétegeket teljesen kizárunk az ellátórendszerből. Szükség lesz egyfajta listázásra arról, hogy mely szolgáltatásokat tudja az ellátórendszer finanszírozni és melyeket nem. Az egészségügyben felhalmozódó, óriási adathalom kezelése és biztosítása szintén komoly feladat lesz a közeljövőben. És persze tudatosítani kell minden állampolgárban, hogy neki is fontos felelőssége van az egészségében, és nem várhatja folyton azt, hogy jöjjön az orvos és oldja meg az ő problémáját. Az egészségünk megőrzése közös feladat.

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+15, +20 °C
Minimum:
+6, +11 °C

Hazánkban szombaton délelőtt a gyengén felhős és erősen felhős időszakok egyaránt jelen lesznek, a Duna-Tisza közén és az északkeleti területeken alakulhat ki a legnagyobb eséllyel záporeső, zivatar.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag