"Az 500 grammal született gyermek a saját lábán sétál be"

A kórházak gyermekgyógyászati és szülészeti osztályán megállás nélkül kavarognak az érzelmek: hol az öröm, hol a szomorúság vagy aggódás könnyei hullnak. Különösen igaz ez a koraszülötteket ellátó részlegekre. Dr. Kovács Nóra immáron 10 éve éli át ezt a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Perinatális Intenzív Centrumának főorvosaként.

Miért a legkisebbeket gyógyítani a legnagyobb kihívás? Mennyire viselik meg a munkájával járó érzelmi traumák? Többek között erről is beszélgettünk dr. Kovács Nóra csecsemő-gyermekgyógyásszal és neonatológussal, aki 10 éve dolgozik a koraszülötteket, illetve beteg újszülötteket ellátó Perinatális Intenzív Centrumban (PIC).

Házipatika.com: Tíz éve dolgozik ugyanott, az elmúlt évtizedben milyen fejlődésen ment keresztül a PIC?

Kovács Nóra: A technikai felszerelések fejlődésén túl Európa-szerte lezajlott egy szemléletváltás. Korábban agresszívabban lélegeztettük a babákat, több volt a fájdalmas beavatkozás, vizsgálat, infúzió, vérvétel, gyógyszeres kezelés. Ma már törekszünk a kevésbé invazív ellátásra. Érdekes paradoxon, hogy a kevesebb beavatkozással sokkal jobbak a túlélési arányok és ami még fontosabb, a szövődménymentes túlélési arányok is. Az is átalakult, hogy a szülőket mennyire vonjuk be a babák gondozásába. Régebben csak korlátozott hozzáférést tudtunk biztosítani, tavaly óta viszont a nap 24 órájában bejöhet az anya és apa hozzánk. Elterjedt a kenguru módszer, ami biztosítja a bőr-bőr kapcsolatot, ez pedig fontos a koraszülöttek baktériumflórájának kialakulásához, illetve segíti a légzés és a keringés stabilizálását is. Nem mellesleg a kenguruzásnak köszönhetően az édesanyák könnyebben tudnak anyatejet fejni, vagyis jobban tudják táplálni a piciket. Mindezek nagyon lényeges előrelépések voltak, örülök, hogy részt vehettem abban, hogy Magyarországon is meghonosítsuk az új elméleti és gyakorlati szemléletet.

Házipatika.com: Időközben ön is kétszeres édesanya lett. Változott a munkájához való hozzáállása emiatt?

K. N.: Mióta nekem is van gyermekem, még jobban átérzem a szülők helyzetét. Teljesen természetes, hogy az anyává válással megváltozik az ember, érzékenyítődik a gyerekekkel kapcsolatos témák, problémák iránt. Más lesz a beleérző, átélő készsége. Persze ettől függetlenül is lehet valaki szakmailag kiváló neonatológus, de a munka érzelmi oldala kifinomultabbá válhat, ha saját gyermeke születik. Magamból indulok ki, és én észrevettem magamon, hogy bizonyos problémákat máshogy közelítek meg.

Dr. Kovács Nóra 10 éve dolgozik a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház koraszülött részlegén. Fotó: Fülöp Máté

Dr. Kovács Nóra 2010 óta dolgozik a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház koraszülött részlegén.

Fotó: Fülöp Máté

Házipatika.com: Mikor számít egy baba koraszülöttnek, és az orvostudomány jelenlegi állása szerint kik a legkisebbek, akiknek még lehet segíteni az életben maradásban?

K. N.: Hivatalosan a 37. betöltött terhességi hétig beszélünk koraszülésről. Ám a gyakorlatban, ha egy 36. héten világra jött baba állapota jó, akkor az édesanyja mellett marad a gyerekágyas részlegen. A 36. hét előtt azonban mindenképpen a PIC-re kerül. Magyarországon az életképesség határának a várandósság 24. hetét tekintjük, ekkortól intenzív ellátás keretében mindent megteszünk, hogy a babát a lehető legkevesebb károsodás mellett életben tartsuk. Ritkán, de előfordul olyan is, hogy a 22. és 23. héten világra jött újszülött 400-500 grammos és biztató életjeleket mutat.

"Itt igazi csapatmunka folyik csipogó gépek között, a nap 24 órájában, az év minden egyes napján. Minden kicsi különleges figyelmet igényel, a mi PICi lányunk különösen sok törődést kívánt a maga mindössze 400 grammos súlyával. Röviden a történetünket csak számokkal lehet leírni: 14 vér- vagy plazma transzfúzió, 6 leküzdött fertőzés, 244 nap oxigénnel, megszámlálhatatlan csipogás. Megjártuk a poklot és a mennyet" - írta a győri kórház PIC részlegéről a koraszülött Csenge anyukája a K&H gyógyvarázs: gyermekem varázslatos gyógyulásának története pályázaton, ezzel is megköszönve az osztály kitartó munkáját.

Például Csenge, akinek történetét a Gyógyvarázs pályázaton is leírták (lásd keretes írásunkat), a 23. terhességi héten született 400 grammal, súlyra ő volt az eddigi legkisebb páciensem, aki haza tudott menni. De volt egy másik baba is, aki 22 hét 6 napra született. Azonban ezeknek az extrém éretlen koraszülötteknek a túlélési aránya még mindig elég alacsony, illetve gyakori az életminőséget erősen befolyásoló maradandó károsodás. Van, akinek a látása, hallása sérül, más járni nem tud. Ezért a 24. hét előtt ideális esetben le tudunk ülni a szülőkkel átbeszélni a lehetséges komplikációkat, és ők ezek fényében dönthetnek úgy, hogy intenzív helyett úgynevezett komfortellátást kérnek. Ilyenkor nem küzdünk a baba életéért, de igyekszünk könnyebbé tenni rövidke életét, családja pedig mellette lehet és elbúcsúzhatnak tőle. A terhesség előrehaladtával viszont rohamosan nő a babák túlélési aránya, a 28. héttől például már 80-90 százalékban maradványtünetek nélkül cseperednek fel a gyerekek.

Házipatika.com: A PIC-en akár több hónapon át gondoznak egy-egy babát, ilyenkor - gondolom - jóval szorosabb kapcsolat alakul ki a család és az orvosok, ápolók között, mint más kórházi osztályokon.

K. N.: Igen, itt elkerülhetetlen, hogy a kórházi dolgozók belesodródjanak a család életébe. A baba egészségügyi ellátásán túl pedig érzelmileg is támogatjuk a szülőket, erre feltétlen szükség van. Hiszen senki nem úgy készül, hogy koraszülött vagy súlyosan beteg gyermeke lesz, aki hosszas kórházi felügyeletet igényel. A PIC-re szinte mindig egyfajta veszteség- és szégyenérzettel érkeznek a szülők, gyakori az önvád és bűntudat is. Ezen kívül nehéz megküzdeni a tehetetlenséggel is: amikor ott állnak az inkubátor mellett, a kisbabájuk testéből sok-sok cső jön ki, és nem tudnak neki segíteni. A szakmai ellátáson túl ezért az is feladatunk, hogy az anyát és apát túllendítsük a holtpontokon, kapaszkodókat adjunk nekik. Természetes, hogy a kezelés során szorosabb kapcsolat alakul ki mind a babával, mind a szülőkkel. Éppen ezért ha valaki hosszabb idő után távozik a kórházból, attól személyesen szoktunk elbúcsúzni egy mini-ünnepségen, beszédet mondunk, fotót is ajándékozunk. A család pedig ezt általában viszonozza felénk, tehát kölcsönös a személyes kötődés, és ez nagyon jó érzés.

Saját bevallása szerint érzékenyebben áll munkájához, mióta édesanya lett. Fotó: Getty Images
Saját bevallása szerint érzékenyebben áll munkájához, mióta édesanya lett. Fotó: Fülöp Máté

Házipatika.com: Mi határozza meg, hogy mikor távozhat egy baba a PIC-ről?

K. N.: Régebben ezt a 2000 grammos súlyhatárhoz kötöttük, de ehhez ma már nem ragaszkodunk szigorúan. Sokkal lényegesebb, hogy a szülők önállóan el tudják látni a babát. Ha a csecsemő elég erős ahhoz, hogy szoptassák vagy cumisüvegből etessék naponta 7-8 alkalommal, mellette pedig megfelelően alakul a súlygyarapodása, akkor felkészítjük a családot a hazaadásra. De ez nem jelenti azt, hogy teljesen elengedjük a kezüket. A gyermek 2 éves koráig, 3 havonta kell kontrollra jönniük a kórházba, kétévesen pedig egy részletes állapotfelmérést készítünk, és ha úgy látjuk, minden rendben, akkor átadjuk az alapellátásnak. Természetesen, ha szükséges, akkor az egyéb gondozása, például tüdőgyógyászat, idegrendszeri fejlesztés folyik tovább. Ezek a kontrollvizsgálatok egyébként általában mindig örömteli események, csoda látni, ahogy az 500 grammal született gyermek a saját lábán sétál be és elmond egy verset. Sokan vannak, akik a kontrollokon túl is beköszönnek hozzánk, például karácsonykor. Ez egy nagyon pozitív, hosszú távú megerősítést ad nekünk, PIC-orvosoknak.

Házipatika.com: A sikerek mellett tragikus pillanatokat is átélnek a PIC-en dolgozók. Hogyan lehet ezt megfelelően kezelni és utána folytatni a munkát?

K. N.: Tény, hogy a negatív élmények néha mélyebben beleivódnak az emberbe, mint a pozitívak. Néha nem is tudatosul bennünk, hogy lelkileg mennyire megvisel egy kisbaba elvesztése vagy egy súlyosabb betegség, szövődmény kialakulása. Csak később vesszük észre, hogy kevesebbet eszünk a szokásosnál, idegesebbek, levertebbek vagyunk. Velem is előfordult, hogy visszagondolva jöttem rá, hogy egy nem kellően feldolgozott veszteségélmény, trauma áll az ilyen tünetek mögött. Egy trauma a kórházi személyzetben is komoly nyomot hagyhat, a kiégésben is nagy szerepet játszik. Éppen ezért fontos lenne egy pszichológus jelenléte az osztályon, aki a szülőkön túl az ott dolgozó orvosokkal és ápoló személyzettel is foglalkozna. Ez egy jövőbeli tervünk.

Házipatika.com: Nyilván az elején is tudta, lesznek nehézségek. Miért választotta éppen ezt a szakmát?

K. N.: Még egyetemre jártam, amikor a pécsi klinikán elkezdtem koraszülöttekkel dolgozni, ami annyira megfogott, hogy a szakdolgozatomat is ebből írtam, illetve tudományos diákkörös munkában is részt vettem ezen a területen. Már ott megfogalmazódott bennem, hogy ez lesz az én utam. Nagyon jó dolog látni, ahogy gyógyulnak, erősödnek ezek a babák, és közben a szemünk előtt formálódik egy család. Óriási motivációt ad az, amit nyújtani tudunk nekik. Emellett ez egy különösen nagy kihívást jelentő szakterülete a gyermekgyógyászatnak: nemcsak az nehéz, hogy életben tartsuk az újszülötteket, hanem az is, hogy megfelelő életminőséget biztosítsunk számunkra a későbbiekben. Szerintem az is vonzó benne, hogy ez egy rendkívül dinamikusan fejlődő ágazat, mindig lehet és kell is újat tanulni.

Dr. Kovács Nóra úgy véli, elkerülhetetlen, hogy a PIC-en szoros kötődés alakuljon az orvosok és a családok között. Fotó: Fülöp Máté
Dr. Kovács Nóra úgy véli, fontos lenne egy pszichológus munkája a PIC-en. Fotó: Fülöp Máté

Házipatika.com: Mi az eddigi legszebb, munkájához kötődő emléke?

K. N.: Nagyon nehéz egy ilyet kiválasztani. De azt hiszem, az egész centrum egy 25. hétre született lombikos babának drukkolt eddig a legjobban. Ő donor hímivarsejtből fogant, és mikor a szülei szembesültek a koraszülés lehetséges komplikációval, teljesen lemondtak róla, kijelentették, hogy ők nem akarnak beteg gyereket. A PIC-en egyébként is minden babáért odatesszük szívünket-lelkünket, de érte pluszban dolgozott mindenki. Végül jóra fordult a sorsa, örökbe tudtuk hazaadni egy gondoskodó családnak. Ezt mindannyian megkönnyeztük.


Házipatika.com: Ahogy ön is említette, a koraszülöttek ellátása folyamatosan fejlődő szakterület. Mit gondol, meddig juthat még el a technika?

K. N.: Ezt nagyon nehéz megbecsülni, hiszen eddig is egészen elképesztő előrelépések történtek. Zajlanak már állatkísérletek például mesterséges méhekkel, ahol az orvosok igyekeznek olyan körülményeket biztosítani a magzat fejlődéséhez, mint ami az anyaméhben is adott. Több országban már a várandósság 22. hetétől számítják az életképességet, vagyis ott már olyan pici babákat is intenzíven gyógyítanak. De a terhességi kornál szerintem fontosabb a minőségi túlélés, hogy minél kevesebb szövődménnyel tudjanak felnőni a jövőben a koraszülöttek. Várhatóan ez is javulni fog a következő években, hiszen rohamtempóban fejlődnek a technikai adottságok. 

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
-1, +4 °C
Minimum:
-8, -3 °C

Hazánkban hétfon délelőtt változóan, helyenként erősebben felhős lesz az ég, csapadék nem várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag