"A ráncok, finom vonások árulkodnak arról, ki milyen típusú ember"

Elég egyetlen pillantás valaki arcára ahhoz, hogy dr. Altmayer Anita megmondja, milyen káros szenvedélyei vannak vagy éppen mivel foglalkozik a szabadidejében. Mindez nem természetfeletti képesség, hanem az évek során szerzett rutin. A doktornővel szépészeti beavatkozásokról, a járvánnyal kapcsolatos bőrproblémákról és másik szakterületéről, az ételallergiákról beszélgettünk.

A családi minta vonzotta az orvosi pályára, de kimeríthetetlen érdeklődése és tudásvágya is kellett ahhoz, hogy a bőrgyógyász-kozmetológus és nemi gyógyász mellett klinikai allergológus és immunológus, valamint gyermek bőrgyógyász végzettséget is szerezzen. Noha kezdetben inkább pszichiáterként képzelte el magát, végül az egyetemi gyakorlat alatt úgy megtetszett neki a bőrgyógyászat, hogy abba az irányba indult.

HáziPatika.com: A laikusok számára meglepő lehet, de a két területet nem is olyan könnyű szétválasztani egymástól, igaz?

Dr. Altmayer Anita: A bőr és az idegrendszer az egyedfejlődés során egy helyről alakult ki, mindkettő ektodermális képlet. A bőrbetegeknek nagyon sokszor pszichés tüneteik is vannak, és ez fordítva is igaz: a pszichés betegségeknek számos bőrvetülete ismert. A két tudományágnak közös metszete is van, ez a pszichodermatológia, ami szintén az egyik szakterületemmé nőtte ki magát. A szépészet iránti vonzalmam miatt Magyarországon az elsők között kezdtem el foglalkozni az esztétikai bőrgyógyászattal, arcszépészettel. Gyerekként is jó kézügyességem és szépérzékem volt, ezért hamar ráállt a kezem a lézergépek és egyéb szépészeti eszközök alkalmazására.

HáziPatika.com: Mindennek már több mint 20 éve. Mennyit fejlődtek ez idő alatt a szépészeti eljárások?

A. A.: A legelső, IPL-, argon- és festéklézeres gépek főként az arcon lévő piros színi eltérések kezelését szolgálták, a hangsúly akkor még inkább az orvosláson volt. Később, a botox - és filler-kezelések megjelenésével került előtérbe a szépészet, majd egyre inkább bővült a piac, megjelentek például az úgynevezett fonálkezelések, amelyek Ázsiából származnak. Ma a legnépszerűbbek a kollagénstimuláló eljárások, amelyek a páciens saját kollagénállományát serkentik, ezáltal lehet valaki a fiatalosabb, szebb önmaga. Ezzel párhuzamosan a lézerkezelések is újra megerősödtek, újabb és újabb technológiájú gépeket fejlesztenek, amelyek az arc és a test szöveteit képesek megfiatalítani.

HáziPatika.com: Sőt, mintha maguk a páciensek is egyre fiatalabb életkorban keresnék az esztétikai kezeléseket...

A. A.: Az elmúlt években valóban nagy áttörés volt az esztétikai piacon, sokan érdeklődnek a kezelések iránt. Ez köszönhető annak is, hogy ma már tudják a fiatalok, hogy a cél az öregedési folyamatok megelőzése, és nem akkor kell kapkodni, amikor már látványos jelei vannak az idő múlásának. Egy 30 éves hölgy arcán már egyértelműen látszódnak az öregedés jelei - mivel az arc öregedése már 24-25 éves korban elkezdődik, ekkor érdemes gondolni a prevencióra. Ez lehet például egy botox-kezelés, ami időben alkalmazva segít megelőzni azt, hogy megtörjön a bőr és kialakuljanak a ráncok, amelyeket utána már nagyon nehéz korrigálni.

HáziPatika.com: A botox szó hallatán sokaknak a teljesen lemerevedett, mimikátlan arcú színésznők ugranak be. Kell ettől tartanunk?

A. A.: Sokáig ódzkodtak az emberek a botox-kezeléstől, mondván, hogy lemerevíti az arcot, ilyen-olyan mellékhatásai vannak, de ma már tudjuk, hogy ezekből semmi nem igaz. Fontos tisztázni: egy botox-injekcióval semmi természetelleneset nem lehet csinálni, ez csupán arra szolgál, hogy ellazítsa, kisimítsa az adott izmot. Vagyis annyit tudunk elérni vele, hogy üdébb, frissebb lesz a tekintet, kevésbé ráncolódik a homlok. A félreértések és tévhitek valószínűleg abban gyökereztek, hogy annak idején főként azokat a hírességeket lehetett látni a magazinokban, a televízióban és az interneten, akik túlzásba vitték a szépészeti beavatkozásokat. Régen nagyon divatosak voltak a face-lifting műtétek és sokszor láthattunk túltöltött arcokat is, ami riasztóan hatott az emberekre. Az évek múlásával azonban bebizonyosodott, hogy semmiféle túlzásba nem kell esni, az esztétikai kezelésekkel természetes és szép hatást is el lehet érni. Így a környezetünk csak azt látja majd, hogy jól nézünk ki, de nem fog leríni az arcunkról, hogy pontosan mitől.

HáziPatika.com: Alapelve a természetes külső és az eredeti vonások megőrzése. Volt már rá példa, hogy ennek szellemében visszautasította egy páciens kérését?

A. A.: Bizony volt, amikor azt mondtam, hogy én ahhoz a bizonyos elképzeléshez nem szeretném a nevemet adni. Túlzásba esni leginkább a hialuronsavas feltöltésekkel lehet, ezeknél rendkívül fontos, hogy a szakember tudja, milyen anyagot, milyen mennyiségben és hova szabad tenni. Manapság ez főként az ajkakkal kapcsolatosan fordul elő, pedig egy túltöltött szájjal könnyen el lehet torzítani a vonásokat, így az esztétikus helyett inkább közönséges végeredményt kapunk. Ezeket a szélsőséges vonásokat az átlagember nem ítéli szépnek, a "kacsaszáj" és a kifordult ajkak a legritkább esetben nyerik el mások tetszését.

HáziPatika.com: Mégis gyakran látunk ilyenre is példát, főleg a közösségi oldalakon, például az Instagramon.

A. A.: Sajnos a Facebook és az Instagram túlfilterezett világa nem tett jót az embereknek, egyre több a testképzavaros páciens a rendelőkben. Kezdetben az anorexiával és a bulimiával kapcsolatban emlegettük ezt, de ma már a szépészeti beavatkozások révén is felmerül ez a probléma. Az orvosnak célszerű kiszűrni a testképzavarral küzdőket, mert maguktól nem érzik a kontrollt, nem tudják, hol a határ. Ők azok, akik állandóan elégedetlenek a végeredménnyel, reklamálnak, hogy "nem elég nagy", "nem elég feszes", és közben nem fogadják el az orvos tanácsait, javaslatait.

HáziPatika.com: Normál esetben mennyire van beleszólása az orvosnak abba, hogy milyen legyen egy-egy kezelés végeredménye?

A. A.: Édesapám, aki köztiszteletben álló szülés-nőgyógyász főorvos volt, mindig mondta, hogy az orvosi szakma bizalmi dolog. Én meghallgatom a pácienst, ő engem, és megtaláljuk a középutat ahhoz, hogy szép eredményt tudjunk elérni. Ezt a bizalmat csak beszélgetéssel lehet kiépíteni, időt kell szánni az emberekre, pontosan megismerni, hogy mit szeretnének. Ha bízik bennem a páciens, akkor nyitott a javaslataimra, elfogadja azokat, és elégedett lesz a végeredménnyel is. A párkapcsolatokhoz hasonlóan az orvos-beteg kapcsolatokban is megtalálják egymást azok, akik hasonlóan gondolkodnak, így könnyebben tudnak együtt dolgozni.

Altmayer Anita bőrgyógyász kozmetológus interjú allergológus immunológus orvos
Dr. Altmayer Anita hisz benne, hogy az orvos-beteg kapcsolatokban megtalálják egymást azok, akik hasonlóan gondolkodnak.

HáziPatika.com: Mi az első dolog, amit megnéz valakin a legelső találkozás alkalmával?

A. A.: A férjem szokta mondani, hogy én nem tudok úgy ránézni egy emberre, hogy ne kezdjem el analizálni, mit lehetne javítani rajta. Az én szemem erre van ráállva: egy másodperc alatt tudom értékelni a bőr állagát és minőségét, fel tudom mérni, szüksége lenne-e egy bőrgyógyászati kezelésre, vagy elég lenne a bőrápolási rutinján javítania egy kicsit. Sőt, azt is látom, milyen típusú ember, mert ezekről árulkodnak a ráncok, a finom vonások. Aki mindig gondterhelt, mérgeskedő, annál először a szemöldökök közti glabella redő mélyül el. Aki csodálkozik vagy kétkedik, általában felfelé húzza a homlokát, ott alakulnak ki a ráncok, míg a nagyon mosolygós, jó kedélyű, sokat nevető embereknél a szem környéki ráncok mélyülnek el. De az is látszik a bőrön, hogy milyen életvitelünk van, ki az, aki sportol, dohányzik, éjszakai életet él, alkoholt fogyaszt, ezek mind-mind nyomot hagynak a bőr szerkezetén. Amint belép valaki hozzám, rögtön felvillan, hogyan lehetne szebbé varázsolni az arcát, ami nem csoda. Annyi ilyen kezelést csinálok, hogy néha már álmomban is azt látom, mikor és hova szúrok.

HáziPatika.com: Külföldön már több tanulmány is született arról, hogy a videós konferenciahívásoknak köszönhetően egyre többen jelentkeznek be fiatalító kezelésekre, mert nem elégedettek azzal a képpel, amit viszontlátnak magukról a képernyőn. Itthon is érezhető volt hasonló tendencia?

A. A.: Egyértelműen, az elmúlt bő egy évben topon van az esztétikai kezelések száma, rengetegen jelentkeztek be ilyenekre. Annak hátterében, hogy hirtelen miért lett ekkora igény ezekre a kezelésekre, valószínűleg összetett okok állnak. Egyrészt a számítógépes munka közben lefelé nézünk, lóg a fejünk, megereszkedik az alsó arcél, a toka, ami mindenkinél láthatóvá válik. Ha lefelé lógatja a fejét, akkor egy 25 éves fiatal nőnek is lógni fog az arca a gravitáció miatt, amit a kamera és a képernyő is visszatükröz. Emellett a karantén időszakában a szokásosnál jobban ráértek az emberek, többet interneteztek, utánaolvastak a kezeléseknek, megtalálták a közösségi oldalakon az ezek köré épülő közösségeket. Ugyancsak fontos tényező, hogy az egyébként étteremre, színházra, utazásra szánt pénzükből többet tudtak az esztétikai kezelésekre, a saját külsejükre fordítani, ráadásul kapóra jött az is, hogy a beavatkozások után jelentkező bevérzéseket el lehetett rejteni a kíváncsi tekintetek elől a maszkkal, illetve azzal, hogy otthonról dolgoztak.

HáziPatika.com: Maga a járvány is nyomot hagyott a bőrünkön, sokat lehetett hallani például a maszkviselés okozta pattanásokról, azaz a masknéról.

A. A.: A száj környéki bőrgyulladás, hivatalos nevén periorális dermatitisz kialakulásában valóban szerepet játszott a gyakori maszkviselés, de olyan egyéb tényezők is közrejátszhatnak ebben, mint például az egészségtelen étkezés. A karantén időszakában nagyon sokan nassolgattak, több csokit, édességet fogyasztottak, ami meglátszik az arcon is. Főként a lányokra és nőkre jellemző, hogy a helytelen étkezés, a mozgásszegény életmód és a stressz felborítja a hormonháztartást, növekedik a férfi nemi hormonok szintje, ami fokozza a gyulladásos, pattanásos bőrproblémákat. De a férfiaknál is megfigyelhető, hogy a túl sok zsíros, fűszeres fogás, az olajos magvak és az alkohol fogyasztása provokálja a sebhorreás dermatitisz tüneteit az arcon, hajas fejbőrön. Emellett több volt a hajhullásra panaszkodó beteg is, ami részben a COVID-19 mellékhatása, több fertőzöttnél jelentkezett a betegség tüneteként fokozott hajhullás, illetve sebhorreás ekcéma. Ez utóbbi is lehet pszichodermatológiai tünet, akinek pszichés problémái vannak, annál gyakrabban fordul elő sebhorrea.

Hordjunk maszkot! De hogyan védjük a bőrünket? A maszk okozta elváltozások megjelenése elsősorban az adott bőrtípustól, valamint attól függ, hogy a maszk milyen anyagból készült, mennyire hosszan és rendszeresen kell viselnünk. A folyamatos dörzsölés ráadásul önmagában is irritálhatja a bőrfelszínt, ezzel akár kellemetlen viszketést és kontakt ekcémát okozva. Kattintson a részletekért!

HáziPatika.com: Szakterületei közé tartozik a klinikai allergológia és immunológia. Ezek mennyire szorosan kapcsolódnak a bőrhöz, a bőrgyógyászathoz?

A. A.: Nagyon szorosan, mivel a bőrproblémák nagy része allergiás vagy immunológiai hátterű betegség. Ez az, amit a laikusok sokszor nem értenek, hogy nagyon sok betegségnek nem tudja pontosan megmondani az orvos a kiváltó okát. Egyszerűen azért alakulnak ki, mert valaki alkatilag, genetikailag hajlamos bizonyos betegségekre. Ezt a folyamatot próbálják most feltárni a koronavírus-fertőzéssel kapcsolatosan is: miért van az, hogy egyes emberek elkapják, mások nem; az egyiknek enyhe, a másiknak súlyos tünetet okoz. Így van ez az allergiákkal és az autoimmun betegségekkel is, egyesek hordozzák a hajlamossági géneket, és az évek előrehaladtával valamilyen provokáló faktor hatására egyszer csak kibukik az, amire predesztinálva vagyunk.

HáziPatika.com: Főként az ételallergiákkal kapcsolatban merült fel az elmúlt években többször is, hogy "divat" lett allergiásnak lenni, ezért nőtt meg azoknak a száma, akik valamilyen speciális diétát követnek. Ebben mennyi az igazság?

A. A.: Nagyon fontos elkülöníteni a valódi ételallergiát az úgynevezett pszeudoallergiától és az intoleranciától. Valódi, tesztekkel igazolt ételallergiás betegből nincs sokkal több, mint régen, az utóbbi kettő esetében azonban borzasztóan nehezen igazolható tünetcsoportról beszélhetünk, melyeknél számolni kell a pszichés faktorokkal is, tehát a diagnosztikájuk holisztikus szemléletet kíván. Maga az allergia is egy multifaktoriális betegség, nagyon ritka, hogy csak egyetlen okra vezethető vissza. Általában több tényező adódik össze, egyszer csak telítődik a pohár és akkor jönnek elő a klinikai tünetek. A valódi ételallergia inkább a gyerekeknél gyakoribb.

HáziPatika.com: Ennek hátterében milyen okok állhatnak?

A. A.: Jó pár évvel ezelőtt elterjedt a kismamák körében az a trend, hogy a várandósság alatt tej- és tojásmentesen kell étkezni, és a gyerekeknek 1-2 éves korukig nem adtak ilyen fehérjéket. Mi, orvosok, már akkor mondtuk, hogy később ebből nagy baj lesz. Az újszülötteknél ugyanis rendkívül fontos, hogy az anyukák a szoptatás alatt fogyasszanak tojást és tejtermékeket, ezáltal az anyatejbe kis mennyiségben kiválasztódva a baba béltraktusa is megismerkedhet ezekkel a fehérjékkel, amelyek később alap allergénnek számítanak majd. Ez az úgynevezett tolerancia-indukció - a gyerekeket újszülöttkortól el kell kezdeni hozzászoktatni ezekhez a fehérjékhez, hogy a szervezetük a későbbiekben tolerálja azokat. Az immunrendszer a születés utáni első évben tanulja meg azt, hogy a túlélés érdekében tolerálnia kell a bejuttatott fehérjéket, ebben a memóriasejtek vannak a segítségére. Viszont, ha ezek az anyagok nem rögzülnek az immunrendszer memóriájában, egy éves kor után a szervezet már idegen anyagnak fogja tulajdonítani őket. Az a gyerek, aki az élete első évében nem kapja meg ezeket az alapélelmiszernek számító fehérjéket sem az anyatejes táplálás, sem a féléves korban megkezdett hozzátáplálás során, az szinte biztos, hogy nagyobb korában ételallergiás lesz. Persze gyerekkorban is lehet kisebb elsiklás, bizonyos fehérjékkel szemben kialakulhat allergia, de ezek nagy része kinőhető. Nagyon kevés az a páciens, aki felnőttkorában is ételallergiás marad.

HáziPatika.com: Náluk milyen tünetekkel jelentkezik a betegség?

A. A.: A felnőttkorban újonnan kialakuló, valódi ételallergia a populáció csupán 1-2 százalékát érinti - ez nagyon kicsi arány, főleg ahhoz képest, hogy mennyien diétáznak és gondolják azt magukról, hogy ételallergiások. Az ételallergia a mi olvasatunkban azt jelenti, hogy valakinek egy bizonyos étel fogyasztása után rövid időn belül hasmenése, hasi görcse és/vagy csalánkiütése lesz, bedagad a szája, szeme. Az átlagember azt gondolja, hogy azért, mert puffad, rossz az emésztése, fáj a feje, az ízületei, az azt jelenti, hogy ételallergiás. Holott ezek hátterében nem valódi allergének állnak, hanem nagyon sokszor az úgynevezett hisztaminliberáció. Ez azt jelenti, hogy sok olyan élelmiszer van, ami felszabadítja a hízósejtekből a hisztamint, ezért az allergiához hasonló tüneteket okoz a fogyasztásuk. Ezt hívják úgy, hogy pszeudo-, vagyis álallergia - a tünetek hasonlóak ugyan, de nem valódi allergiás mechanizmus játszódik le a szervezetben. Ilyenkor, ha valaki változtat az étkezésén, kevesebb ilyen hisztaminfelszabadító ételt eszik vagy egészségesebben táplálkozik, a tünetek lecsengenek és visszaáll a nyugalmi állapot.

De sokszor fordulnak hozzám puffadás miatt is, azt gondolva, hogy azokat ételallergia okozza. Aztán pár kérdés után kiderül, hogy a beteg egész nap ül a munkahelyén, nem mozog semmit, nem sétál, nem jár sportolni: hát persze, hogy emésztési zavarai vannak. De ez nem minden esetben jelenti azt, hogy ételallergiás. Sokan kísérleteznek mindenféle diétával, bizonyos élelmiszerek elhagyásával, de csak kevesen veszik a fáradságot, hogy elmenjenek egy allergológiai kivizsgálásra. Pedig teljesen felesleges indokolatlan diétákkal sanyargatni a szervezetet. Akinek valódi ételallergiája van, annak természetesen oda kell figyelnie az étrendjére, de ez a populációnak csak kis százaléka.

HáziPatika.com: Mind a laikusok, mind az orvoskollégák oktatásában, egészségügyi képzésében, edukációjában aktív szerepet vállal, rendszeresen tart előadásokat különböző témákban. Van még hova fejlődni egészségtudatosság terén?

A. A.: Sajnos a magyar társadalom egészségkultúrája még nincs elég magas szinten. Az iskolákban nincs egészséges életmódra oktatás, és sajnos az orvosoknak sincs elég kapacitásuk arra, hogy az interneten megjelenő fals információkat helyreigazítsák, kijavítsák. Annak idején még én is jártam gimnáziumokba előadásokat tartani nemi betegségekről, bőrgyógyászatról, allergiákról, de ezek mára gyakorlatilag eltűntek, nincs igény rájuk, ami hűen tükrözi, hogy itthon mennyire nincs kultúrája az egészségtudatosságnak. Az emberek csak azt tudják, amit a szomszédasszony mond vagy különböző internetes fórumokon összeolvasnak, és sokszor okosabbnak gondolják magukat, mint az orvosok. Ezért lenne nagyon fontos, hogy időt szánjunk a páciensekre, és az ő nyelvükön magyarázzuk el azt, hogy mi a betegségük lényege. Ha az orvos 5 perc alatt, félig latinul ledarál mindent, de a beteg a felét nem érti, és fogalma sincs, min kellene változtatnia, természetes, hogy az interneten kezd el keresgélni, ahol rengeteg fals és félinformációval találkozik.

HáziPatika.com: A mostani járványhelyzet javíthat valamit az emberek egészségtudatosságán?

A. A.: Sajnos az emberi agy olyan, hogy közel tíz évig kell valamit mondani, mire az átmegy a köztudatba. Erre a legjobb példa a napfény és a szolárium káros hatása, amit mi, bőrgyógyászok már több mint tíz éve hangoztatunk, és csak az utóbbi pár évben érezhető, hogy az emberek kezdenek tudatosabbak lenni e téren, eljárnak a szűrővizsgálatokra, figyelik magukat, az anyajegyeiket. Nem gondolom, hogy a mostani helyzet segíteni fog ezen a folyamaton, sőt. A világjárvány kapcsán is a fals információk és a laikus vélemények uralják a mindennapokat. Olyan, mintha egy kicsit elértéktelenedett volna az orvoslás: a folyamatos információáramlás miatt mindenki a COVID-19 szakértőjének hiszi magát. Ráadásul egy olyan fertőzésről van szó, ami nem irányítható általunk, ezért azt gondolom, ha vége lesz egyszer a korlátozásoknak, a hedonizmusunk fog felülkerekedni az aggodalmunkon. Már általános iskolás kortól el kellene kezdeni a gyerekek edukációját az egészséges életmóddal kapcsolatban ahhoz, hogy hosszú távon sikerüljön egészségtudatosabbá válnia a társadalomnak.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +17 °C
Minimum: +8 °C

A Dunántúlon eleinte napos idő várható, majd a frontális felhő- és csapadékrendszer délelőttre az északkeleti tájakat is elhagyja, így ott is csökken a felhőzet. Ugyanakkor a déli óráktól délnyugat felől erősen megnövekszik, megvastagszik a felhőtakaró, ezzel együtt nő a csapadékhajlam. Napközben kevesebb, estétől már több helyen valószínű - nagyobb eséllyel az ország északi felén - zápor, sőt egy-egy zivatar sem kizárt. A délnyugati szelet országszerte erős, több helyen viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 15 és 21 fok között várható, a déli, délkeleti tájakon lesz a legmelegebb idő. Késő estére 9 és 15 fok közé hűl le a levegő. Késő délután melegfronti hatás érezhető, ami a frontérzékenyek számára kellemetlen tünetekkel járhat.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra