"A gyökereivel együtt kivette, majd visszatette a fogait"

Sokáig meg voltam róla győződve, hogy a fogmosási technikám, még ha kell is rajta finomítani valamennyit, rendben van. Aztán dr. Rosta Péter parodontológustól megtudtam, hogy egész életemben rosszul mostam fogat, és valószínűleg rajtam kívül még jó páran vannak így, csak fogalmuk sincs erről. A szakemberrel arról is beszélgettünk, miért nem szabad legyinteni, ha vérzik az íny, mi a helyzet a szájvizekkel, és hogyan súlyosbíthatják a fogágybetegségek például a szívproblémákat.

HáziPatika.com: Az Eurostat 2019-ben megjelent felméréséből az derült ki, hogy 2017-ben a magyarok közel 80 százaléka egyáltalán nem volt fogorvosnál. Az ön számára mennyire meglepő ez a szám?

Dr. Rosta Péter: A fogászat az elmúlt évtizedekben nagyon sokat fejlődött, a modern preventív, illetve fogmegtartó kezeléseknek köszönhetően egyre kevesebb fogat veszítenek az emberek, és egyre idősebb korukban. Ez viszont elsősorban a jobb anyagi és szociális körülmények között élőkre igaz, a rosszabb helyzetben lévőknél valóban szörnyű állapotok vannak, ami igazolhatja a fenti statisztikát. A megfelelő, primer prevenció hiányában a lakosság egy jelentős részének már kora felnőtt korára nincs meg a fogainak a jelentős hányada, és az esetek többségében ezeket később sem pótolják. Ez sokkal több pusztán esztétikai problémánál, hiszen a fogaink jelentős hatással vannak szervezetünkre, a táplálkozástól kezdve egészen a megfelelő testtartásig.

"A fogászat az elmúlt évtizedekben nagyon sokat fejlődött."
"A fogászat az elmúlt évtizedekben nagyon sokat fejlődött". Fotó: Fülöp Máté

HáziPatika.com: A megfelelő, primer prevención egészen pontosan mit ért?

R. P.: A helyes fogmosási technika kialakítását, amelyet már gyerekkorban, akár az óvodában el lehet kezdeni, és amely egyébként felnőttkorban is biztos alapot nyújt. Hogy egy személyes példát mondjak, a gyerekemnek úgynevezett lepedékfestő tabletták segítségével tanítottam meg, mennyire fontos a rendszeres és alapos fogmosás. Azok ugyanis a szabad szemmel nem látható lepedékre is felhívják a figyelmet, így a kicsiknek is egyértelmű, hol van szükség "további munkára".

HáziPatika.com: A helyes fogmosási technika kialakítását emelte ki. Ezek szerint például a szájvizek használata túl van misztifikálva?

R. P.: A szájvizek fontos szerepet kapnak bizonyos állapotoknál, például ágyhoz kötöttség esetén, amikor a fogmosás nem kivitelezhető, vagy parodontológiai, szájsebészeti beavatkozásokat követő napokban, de folyamatos alkalmazásuk nem javasolt. Sajnos sokan hajlamosak arra, hogy lustaságból, időhiány vagy egyéb indok miatt kihagyják a fogmosást, és csak szájvizet használnak, mondván az is elég, pedig ez nem így van. A mechanikai tisztítással végzett fogmosás a leghatékonyabb és legfontosabb.

HáziPatika.com: Milyen a helyes fogmosási technika?

R. P.: Először is figyelnünk kell arra, hogy a fogkefénknek megfelelő fogmosási technikát alkalmazzunk. Ha például elektromos fogkefénk van, akkor ne olyan mozdulatokkal mossunk vele fogat, mintha kézi fogkefét használnánk. Egyéni, hogy kinek melyik típus válik be a legjobban, de általánosságban elmondható, hogy a kicsi fejű kefékkel lehet hatékonyabban fogat mosni. Ezeken belül az elektromos fogkefék nagyon alaposak, de a viszonylag új fejlesztésű ultarhangos/ultraszónikus fogkefék is egyre inkább teret hódítanak.

A fogmosás során igyekezzünk hanyagolni a súrolós mozdulatot, bár tudom, hogy a legtöbben ezt szokták meg. Helyette apró, körkörös mozdulatokat kell tenni a fogkefével, úgy, hogy közben lehetőleg nem ugrálunk a szájon belül. Kezdjük például bal fönt, mossuk meg a fogaink külső részét, ezután menjünk bal lentre, csináljuk meg ugyanezt, majd jöhet ugyanezen az oldalon a fogak belső felszíne. Ha ezzel megvagyunk, apró, sepregető mozdulatokkal el kell távolítani az ínytől a föllazított lepedéket. Így a fogaink külső és belső felszíne ugyan tiszta lesz, de az egymás felé néző felszínek még nem, tehát jöhet a fogköztisztító kefe, ahova pedig az sem fér be, ott fogselymet érdemes alkalmazni. Egy alapos fogmosás mindezen lépésekből kifolyólag kb. 8-12 percig tart.

"A férfiak nem esnek olyan túlzásokba, mint a nők" Igazi energiabomba, aki szinte mindig rohan. Utóbbit ráadásul nála szó szerint kell érteni, amikor ugyanis nem a műtőben áll, akkor triatlonversenyre készül, időszaktól függően heti 10-15, olykor még ennél is több órányi edzése van. Mindezek mellett pedig természetesen ott a család, ami szintén fontos szerepet tölt be az életében. Dr. Lévay Bernadett plasztikai sebész azonban bírja a tempót, és a szakmájáról is elképesztő vagánysággal, őszinteséggel nyilatkozik. Vele készült interjúnkat itt olvashatja .

HáziPatika.com: Önnek milyen a fogápolási rutinja?

R. P.: Nagyon akkurátus, az összes felszínt érintő fogmosás fogkefével, fogköztisztító kefével. Naponta kétszer mosok fogat, ebből viszont csak az egyik vesz el több időt, akkor körültekintőbb vagyok, a másik gyorsabb, kevésbé aprólékos. Meglepő, de klinikai kutatások egyébként igazolták, hogy elég lenne a napi egyszeri fogmosás is, de akkor annak tényleg mindenre kiterjedően alaposnak kellene lennie.

HáziPatika.com: Miért választotta a fogorvosi szakmát, és hogyan lyukadt ki végül a parodontológiánál?

R. P.: A családomban sokan lettek orvosok: nagyapám kardiológus, körorvos volt, nagybátyám neurológus, pszichiáter, édesanyám pedig fogorvos, mindez nyilván hatott a pályaválasztásomra. A 90-es években ráadásul a parodontológia a hazai fogászaton belül viszonylag új, fellendülőben lévő szakterület volt, és szerencsére már hallgatóként bepillantást nyerhettem a Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinikájának az életébe. Sőt, a diplomám megszerzését követően rezidensként ott kezdhettem a pályafutásomat.

"A fogmosás során igyekezzünk hanyagolni a súrolós mozdulatot."
"A fogmosás során igyekezzünk hanyagolni a súrolós mozdulatot." Fotó: Fülöp Máté

HáziPatika.com: Parodontológusként fogágybetegségekkel foglalkozik. Milyen kórképek tartoznak ide?

R. P.: A fogágy alatt a fogakat rögzítő szöveteket értjük, amik két részre oszthatóak, az ínyre és az íny alatt lévő csontra, amelyhez sok apró kis rost rögzíti a fogat. Ennek megfelelően a betegségek is e szerint osztályozhatók, beszélhetünk íngyulladásról és fogágybetegségről. Az ínygyulladás csak az ínyre korlátozódik, tünetei az ínyvérzés, ínyduzzanat és az íny színének változása az egészséges rózsaszínről a vörös vagy kékes-lilás árnyalatra. Esetenként fájdalom is felléphet. Számos kiváltó oka lehet, de az tény, hogy a fogak felszínén maradt lepedék elsődleges szerepet játszik a kialakulásában.

A fogágybetegség - túl azon, hogy tünetei megegyeznek az ínygyulladáséval - már az íny alatt lévő csontot és a fogakat tartó rostokat is érinti. A gyulladás miatt ezek pusztulni kezdenek, és a fog mellett keletkezik egy úgynevezett tasak, melyben káros baktériumok milliárdjai szaporodnak fel, gyakran jellegzetes szájszagot okozva. Ahogy halad előre a gyulladás, úgy jelentkeznek újabbak a már említett panaszok mellett: az íny visszahúzódik a fogról, a fog elvándorol a helyéről és később mozgathatóvá válik, mert a fogágy fokozatosan lebomlik körülötte. Ennek a folyamatnak pedig gyakran az a vége, hogy a fogat el kell távolítani. Hogy ez kinél következik be, és mikor, az számos egyedi tényezőtől és rizikófaktortól (például dohányzás, cukorbetegség) függ.

A kezelésnél a legfontosabb, hogy megtanítsuk a pácienst a helyes fogmosási technikára, mert ezzel tartja magát később egészségesen. Azt szoktam mondani, hogy nem mi gyógyítjuk meg, hanem ő gyógyítja meg magát, mi csak segítséget nyújtunk ebben. Amit azonban kizárólag a szakember tud megcsinálni, az az, hogy eltávolítja a fogkövet az íny felett, illetve az íny alól a tasakokból, továbbá eltávolítja a gyulladt szöveteket, aminek köszönhetően a fogágy gyógyulni kezd. Azt azonban fontos hangsúlyozni, hogy a fogágybetegség krónikus betegség. Teljes mértékben nem lehet meggyógyítani, csak elérni a tünetmentességet, azt, hogy megszűnjön a gyulladás, és ne alakuljanak ki szövődmények.

HáziPatika.com: Milyen szövődményekkel számolhat az, akinek fogágybetegsége van?

R. P.: Elsőként a lokális következményeket említeném, ha ugyanis odáig fajul a dolog, hogy elvesztünk egy fogat, amit aztán nem pótolnak, akkor a folyamat az egész rágóapparátust érintheti. A természet nem fogat, hanem fogazatot tervezett, ami apró egységekből áll, és ha ez az egység megbomlik, tehát ha egy fog hiányzik, akkor abba a résbe idővel a szomszéd fogak szép lassan bedőlnek. Ennek következtében a fogak elkezdik rosszul terhelni, koptatni egymást, ami 20-30 év múlva az állkapocs elvándorlását, elmozdulását, adott esetben állkapocsízületi problémákat okozhat.

A fogágybetegség egyébként gócbetegségnek számít, mert a tasakokban milliárdnyi baktérium található, amelyek bekerülnek a vérkeringésbe, és így nemcsak szájüregi, hanem más problémákat is okozhatnak. Statisztikailag is igazolható összefüggés van a diabétesz kialakulása, romlása, a szív- és érrendszeri betegségek súlyosbodása, a koraszülés, a kis testsúlyú szülés és a fogágyproblémák között, de számos más kórképpel feltételeznek kapcsolatot.

"A fogágybetegség egy krónikus betegség, nem lehet meggyógyítani."
""A fogágybetegség egy krónikus betegség, nem lehet meggyógyítani." Fotó: Fülöp Máté

HáziPatika.com: Mit tart a szakmája szépségének, nehézségének?

R. P.: A fogágybetegség kezelése hosszabb folyamat, akár fél, egy évig is tarthat, ennyi idő alatt pedig értelemszerűen személyesebb viszony alakul ki a páciensekkel, ami nagy pozitívum. Az is jóleső érzés, hogy mivel a kezelés során nem feltétlenül csak a fogágybetegségre koncentrálunk, hanem arra is, hogy rendbe tegyük az egész fogazatot, a terápia végén ideális esetben egy szép mosolyt és egy boldog embert látunk. A nehézségek elsősorban a testtartásból fakadnak, ami hosszú távon nagyon fárasztó tud lenni, és kellemetlen tünetekkel járhat. Sokszor mentálisan sem könnyű, ha bizonyos páciensek nem fogadják el, amit mondok, vagy a habitusukból fakadóan nehéz kijönni velük, az nagy kihívás.

HáziPatika.com: Mit kezd azokkal a betegekkel, akik félnek a fogorvostól? Hogyan lehet oldani a bennük rejlő feszültséget?

R. P.: A legtöbb embernek valamilyen gyermekkori rossz emléke fűződik a fogorvoshoz, a fogászati kezeléshez, így nem is szívesen járnak kontrollra, mondván még talál valamit a fogorvos, akitől amúgy is félünk. Úgy gondolom, az már alapból sokat old a szorongáson, ha ismerjük a fogorvosunkat, és megbízunk benne. A személyisége, kisugárzása - a felkészültségen túl természetesen - nagyon fontos, talán a legfontosabb. De ezeken felül segíthetnek különböző feszültségoldó technikák és nyugtatószerek, illetve végső esetben ott van az altatásban végzett fogászati beavatkozás lehetősége is.

Egyébként kolléganőm egyik páciense például mindig rosszul tűrte a fogkőeltávolítást. Egyik alkalommal bevallottan kissé kapatosan érkezett egy fogadásról, ezzel együtt még vállalható volt mindenki részéről a kezelés. És láss csodát, a minimális mennyiségű alkoholnak köszönhetően teljesen nyugodtan ülte végig a procedúrát. Viccelődtek is utána, hogy most már mindig így fogják kezelni. (Nevet)

HáziPatika.com: Volt olyan esete, amire valamilyen okból kifolyólag még most is emlékszik?

R. P.: Rezidensként klinikán dolgoztam, ahova bekerült egy lány, duzzanatok voltak az ínyén a gyökércsúcsoknál. Már gyökérkezelték a fogait, a duzzanatok mégsem múltak, így odahívtam a professzort, vessen rá ő is egy pillantást. Felmerült benne, hogy ez egy komolyabb általános állapot szájüregben jelentkező tünete lehet, és végül igaza lett, kiderült, hogy a lány leukémiás. Még csak egy-két éve dolgoztam akkor, megrázó élmény volt. Olyannal is találkoztam már, hogy a páciens ki tudta venni a fogait. Csakhogy ez nem egy fogatlan ember kivehető protézise volt, hanem egy úgynevezett körhíd (a lecsiszolt, stabil fogakra készült fix fogpótlás), amit a fogak gyökereivel együtt tudott ki- és berakni az illető. Ezt normál esetben nem lehetne kivenni, csak levágni.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Panangin reklámfil (X)
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -2 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra