Jelek, hogy belső aranyerünk van

Aranyérnek nevezzük azt a végbélnyílás körüli vénás hálózatot, amely mindenki szervezetében természetes módon megtalálható. A külső aranyeres fonat a végbélnyílás körül helyezkedik el és összeköttetésben áll a belsővel, amely a végbélben, a záróizom felett található. Kóros állapotúnak akkor tekinthető, ha külső vagy belső tágulat alakul ki, amely állandósulva panaszokat okoz.

Életmódtippek aranyereseknek Ha már kiderült, hogy aranyerünk van, a legrosszabb, amit tehetünk az, hogy elhanyagoljuk a problémát - a kenőcsös, kúpos kezelés fontos, de emellett az egész életmódunkat érdemes egy kicsit megváltoztatni.

Ez akkor következik be, ha a vér áramlása tartósan akadályozott, a pangó vér következtében pedig kitágulnak a vénák, a nyálkahártya, illetve a bőrréteg. A fokozott hasüregi nyomással járó állapotok nagyban hatással vannak az aranyérbetegség kialakulására. Ilyen például a terhesség , a szülés, a székletürítési problémák (székrekedés, hasmenés), az elhízás, a nehéz súlyok emelése, vagy a mozgáshiányos életmód.

A belső aranyér négy stádiuma

Az aranyérbetegségnek négy stádiuma van: a legenyhébb esetben csak kisebb, nem kiforduló megnagyobbodásról beszélhetünk, ami általában egyáltalán nem okoz tüneteket. A második stádiumban már kiforduló, de magától visszaforduló csomó érzékelhető, amelyet a szakorvos is határozottan ki tud tapintani. Itt már megjelenhet tünetként a viszketés, az idegentest érzés, és az enyhébb vérzés is, ami elsősorban székelés után, a toalett papíron hagyhat nyomot. A betegség harmadik fokozatában a kiforduló duzzanat nem húzódik vissza magától és az egyre erősödő vérzés mellett fájdalom tapasztalható.

A belső aranyér utolsó stádiumában a csomó már kézzel sem helyezhető vissza a végbélnyílásba; az égő, szúró, feszítő fájdalom állandóvá válhat. A tisztálkodási nehézségek miatt gyulladás alakulhat ki, a rossz záróizom következtében pedig akár akaratlan székletcsorgás is jelentkezhet. Míg a kötőszöveti gyengeség elsősorban veleszületett tulajdonság, a végbél záróizmának rugalmasságáért már nem csak az életkor, hanem életmódbeli szokások is felelősek. A belső aranyér utolsó stádiumában elkerülhetetlenné válik a szakorvosi segítség.

Törekedjünk a megelőzésre

Az aranyérbetegség elsősorban tudatos táplálkozással és rendszeres testmozgással előzhető meg. A megfelelő széklet érdekében előtérbe kell helyezni a rostban gazdag, minőségi étkezést, amelynek része a kellő mennyiségű folyadék-, zöldség-, gyümölcs- és teljes kiőrlésű gabonafogyasztás. A rendszeres mozgás fontos eleme a megelőzésnek, illetve komoly szerepet játszik a további állapotromlás elkerülésében.

Javasolt elsajátítani, és napi szinten gyakorolni a végbél záróizmát megdolgoztató tornát is. Az aranyérbetegségre való hajlam esetében érdemes kúraszerűen alkalmazni olyan recept nélkül is kapható készítményeket, amelyek elősegítik a szervezet vénás áramlását, a székletürítést, illetve a regenerálódást.

Természetes segítség

Minél hamarabb ismerjük fel az aranyeret, annál hatékonyabban kezdhetjük meg a kezelését, és előzhetjük meg az állapotunk rosszabbra fordulását. A természetes anyagokból készült kúpok és krémek a segítségünkre lehetnek ebben: míg a belső aranyeres csomók kezelésére kúpot, a külső viszketésre és irritációkra kenőcsöt használhatunk.

Ez is érdekelheti

Aranyérstop

Népbetegség, mégsem beszélünk róla

Belgyógyászat

Aranyér: ilyenkor igényel sebészeti beavatkozást (x)

aranyeres panaszok

Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?

Belgyógyászat

Az aranyér első jelei

Az aranyér kezelésére alkalmazott készítmények egyik hatékony összetevője a cápamájolaj, amely bőrpuhító és lubrikáns (síkosító) hatása révén megkönnyíti a székletürítést, miközben A-vitamin tartalmánál fogva elősegíti a nyálkahártya regenerálódását. Az aranyérbetegségre alkalmazott kúpok és krémek másik gyakori hatóanyaga az élesztősejt kivonat, amely hámosítást elősegítő hatásával serkenti a sebgyógyulást, és megelőzi a felülfertőződést.