Az elmúlt hetek során világszerte egyre több országban kezdték meg beoltani az embereket COVID-19 ellen. A vakcinák az eddigi kísérletek szerint hatékony védelmet nyújtanak az új koronavírus okozta megbetegedés ellen, de vajon mit várhatunk az alkalmazásuktól a pandémia megfékezése terén?
A közelmúltban két kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy a koronavírus-fertőzésből kigyógyulva az érintettek szervezetében legalább nyolc hónapra szóló immunitás alakul ki. A két tanulmány szerzői ráadásul más-más irányból közelítették meg a témát.
Akadnak fertőző betegségek, amelyeken egyszer átesve élethosszig tartó immunitást szerzünk, miközben más infekciók újra és újra megbetegíthetnek. Milyen tényezők állhatnak a különbség hátterében? És ami napjainkban egyre nagyobb kérdés: mire számíthatunk az új koronavírus kapcsán?
Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy átestünk-e bárányhimlőn, érdemes ellenanyagtesztet végeztetnünk, mielőtt beadatnák a védőoltást. Dr. Mészner Zsófia gyermekinfektológus részletezi a védettséggel kapcsolatos tévhiteket.
Egyre több száz év feletti ember él Franciaországban, és megjelent egy új korcsoport, a "szuperszázasoké", amelybe azok tartoznak, aki 110 év felettiek – derül ki a francia Demográfiai Tanulmányok Nemzeti Intézetének (INED) szerdán közzétett tanulmányából.
A fóliasátrakban már érik a magyar szamóca, május elején pedig a szabadföldi ültetvényeken is megkezdődhet a szüret – derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) csütörtökön kiadott körképéből.
Derült lesz az ég, azonban főleg a Dunántúlon maradhatnak felhős körzetek, de csapadék nem valószínű. Párássá válik a levegő, helyenként - nagyobb eséllyel délnyugaton, nyugaton és északkeleten - köd is képződhet. A légmozgás gyenge vagy mérsékelt lesz. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 0 és +6 fok között alakul, de helyenként gyenge fagy is lehet. Napközben kettős fronthatás okozhat kellemetlen tüneteket az időjárásra érzékenyek körében.
