Az elmúlt hetek során világszerte egyre több országban kezdték meg beoltani az embereket COVID-19 ellen. A vakcinák az eddigi kísérletek szerint hatékony védelmet nyújtanak az új koronavírus okozta megbetegedés ellen, de vajon mit várhatunk az alkalmazásuktól a pandémia megfékezése terén?
A közelmúltban két kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy a koronavírus-fertőzésből kigyógyulva az érintettek szervezetében legalább nyolc hónapra szóló immunitás alakul ki. A két tanulmány szerzői ráadásul más-más irányból közelítették meg a témát.
Akadnak fertőző betegségek, amelyeken egyszer átesve élethosszig tartó immunitást szerzünk, miközben más infekciók újra és újra megbetegíthetnek. Milyen tényezők állhatnak a különbség hátterében? És ami napjainkban egyre nagyobb kérdés: mire számíthatunk az új koronavírus kapcsán?
Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy átestünk-e bárányhimlőn, érdemes ellenanyagtesztet végeztetnünk, mielőtt beadatnák a védőoltást. Dr. Mészner Zsófia gyermekinfektológus részletezi a védettséggel kapcsolatos tévhiteket.
Délelőtt az ország keleti felében-harmadában még több lehet a felhő, majd ott is gomolyosodik a felhőzet. Másutt gomolyfelhős, napos időre számíthatunk. Elszórtan várhatók záporok, jégdara záporok, elsősorban a Duna-Tisza közén zivatarok is kialakulhatnak. Az északi szél nagy területen megélénkül, a Bodrogközben és a Bakonyban, valamint záporok, zivatarok környezetében erős széllökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 12 és 16 fok között alakul. Késő estére 4 és 9 fok közé hűl le a levegő. Az előrejelzések szerint a szerdai napot kettős fronthatás dominálja majd.
