Otthonunk levegője számos módon kihatással lehet egészségünkre, éppen ezért elengedhetetlen, hogy kellő figyelmet szenteljünk a jó levegőminőség megőrzésére. Ennek egyik fontos eleme a páratartalom, amelynek alakulását néhány alapvető tanács megfogadásával az optimális mederben tarthatjuk.
A lakás levegőjének páratartalmát nem csak a téli időszakban fontos ellenőrizni: hogyha túl alacsony, vagy éppen túl magas, az az egészségünkre is súlyos hatással lehet. Összegyűjtöttük, mire érdemes a tavaszi-nyári hónapokban is odafigyelni.
A tavasszal induló pollenszezon sokak mindennapjait teszi nehezebbé, azonban nem ezek az egyetlen allergének, amelyek tüsszögésre, köhögésre és könnyezésre késztetnek minket. Bizony az otthonunkban is megbújhat számos olyan apró részecske, amely irritációt válthat ki.
Kinek van kedve naponta többször is ablakot nyitni, amikor kint szürke és fagyos minden? Komfortérzetünk azt diktálná, hogy kuporodjunk be a kanapé sarkába egy pléddel, és lehetőleg zárjuk ki a hideg levegőt. Csakhogy a penész, az allergének, a poratkák és a kórokozók is a benti meleg klímát kedvelik. Szellőztetni tehát kell. De hogyan?
Az év minden hónapjában fontos a rendszeres szellőztetés, ősszel és télen azonban a megszokottnál is gyakrabban érdemes kicserélni a lakásunk levegőjét. A légúti allergia panaszai is felerősödhetnek, ha nem frissítjük fel rendszeresen a zárt légtérben elhasználódott levegőt.
A második helyen állunk a EU tagállamok közt a koszorúér-betegség miatti halálozási statisztikában, csak Litvániában rosszabb a helyzet ebben a tekintetben – a 2020-as statisztikák szerint. De mi lehet az oka annak, hogy még mindig ilyen sokan halnak bele a koszorúér-betegség miatt kialakuló szívinfarktusba, szívelégtelenségbe, szívritmuszavarba?
Többnyire borult, párás idő várható. Főként a Dunántúlon lehetnek felszakadozások, és pár órás napsütés. Néhol kialakulhat ónos szitálás, szitálás. Gyenge marad a légmozgás. A hőmérséklet késő este -3, +1 fok körül várható. Még napokig borongós, eseménytelen időjárás lesz.
