A hálapénz nélküli rendszer előnyeiről indul országos tájékoztató kampány - adta hírül a Magyar Orvosi Kamara (MOK). Lénárd Rita, a MOK alelnöke elmondta: maga sem hitte volna, hogy sikerül elérni a változást, a hálapénz megszüntetését. 2021 januárjától ugyanis hálapénzt adni és elfogadni is tilos, 70 év alatt azonban annyira beépült a közgondolkodásba a hálapénz, hogy úgy gondolták, a tiltás nem elegendő. Ezért döntöttek úgy, hogy szükség van tájékoztató kampányra, melyben bemutatják, mennyivel jobb az az egészségügy, amelyben nincs hálapénz.
A "1001 orvos hálapénz nélkül" csoport is megszűnik
Az Országos Kórházi Főigazgatósággal egyeztetve az ország 167 egészségügyi intézményében helyeznek ki 4 ezer plakátot. Az elsőket már ki is tették a fővárosi Uzsoki Utcai Kórházban - közölte az alelnök. Az eseményen kétféle plakátot mutattak be: az egyiken arra figyelmeztetnek, hogy "hálapénzt adni és elfogadni egyaránt bűncselekmény", míg a másikon 7 pontba szedve ismertetik az egészségügy hálapénz-mentességének előnyeit.
Lénárd Rita és Lovas András, az "1001 orvos hálapénz nélkül" nevű csoport társalapítója is felidézte a 2015-ben indított kezdeményezésük történetét. Lovas András hangsúlyozta: kiderült, a magyar orvostársadalom is "szomjazza" a változást, hogy tiszta, átlátható viszonyok legyenek és hálapénz nélkül működjön az egészségügy. Mivel elérte a célját az "1001 orvos hálapénz nélkül" csoport befejezi működését - jelentették be.
Kincses Gyula, a MOK elnöke azt hangsúlyozta: kiderült, jogosan mondták, hogy a hálapénz megszüntetésének két alapfeltétele a béremelés és a hálapénz adásának és elfogadásának bűncselekménnyé nyilvánítása. "Ez tényleg történelmi tett" - fogalmazott, de ő is megjegyezte: sok dolog van, ami tilos, mégis van. A MOK elnöke szerint a következő években derül ki, hogy milyen mértékben sikerül valóban visszaszorítani, megszüntetni a hálapénzt. Ehhez még komoly feladat a lakossági attitűd megváltoztatása - jelentette ki.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Kincses Gyula hangsúlyozta: ahhoz, hogy a hálapénz valóban tartósan megszűnjön, egy jól működő közösségi egészségügyre van szükség, melyben általában az egészségügyi rendszerben bíznak az emberek. Amíg nem jut hozzá a beteg a számára szükséges ellátáshoz, vagy elmegy a magánegészségügybe, vagy kiskapukat keres. Egy jobban hozzáférhető, igazságos egészségügyi rendszerre van szükség - szögezte le a MOK elnöke. Kitért arra is, hogy a MOK új elnöksége nemcsak a transzparencia és a hálapénz kérdésében, hanem a szakdolgozókkal való együttműködésben is paradigmaváltást hozott. "A gyógyítás csapatmunka, ami a szakdolgozók nélkül nem működik" - fogalmazott a MOK elnöke.
Tovább "nyílik az olló" az orvosok és a szakdolgozók között
Máté-Horváth Nóra, az "Újratervezés csoport" társalapítója azt hangsúlyozta: örül neki, hogy már nemcsak egy "lázadó csoport" beszél a hálapénzről, hanem mindenki. Felhívta a figyelmet arra, hogy az orvosi béremelés nagyobb mértékű változást jelent, így az orvosok és a szakdolgozók között "nyílik az olló". A szakdolgozóknak nincs hálapénz és nem nő annyira a bér, ezért Máté-Horváth Nóra erősen bízik abban, hogy az ő bérüket is hamarosan rendezik.
Álmos Péter Zoltán, a MOK alelnöke felidézte: az után, hogy bejelentették a hálapénz kriminalizálását és a béremelést, "jött egy olyan törvény" (az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény), ami velük nem lett egyeztetve. E változások után a MOK a közelmúltban készített egy reprezentatív felmérést, 279 véletlenszerűen kiválasztott - életkor, nem, megye, szakterület alapján reprezentatív -, az állami egészségügyben (is) dolgozó szakorvossal. Az eredményeket ismertetve elmondta: bár a törvény célja az volt, hogy rendezze a "kusza" jogviszonyokat az egészségügyben, a megkérdezett orvosok csak mintegy fele mondta azt, hogy csak egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozik.
A válaszadók kétharmadának anyagi helyzete javult vagy jelentősen javult a béremelés óta. 9 százalék válaszolta, hogy romlott az anyagi helyzete, legnagyobb arányban a hálapénz hiánya, a másodállás korlátozása miatt. Az alapbér emelésével a válaszadók 69 százaléka volt elégedett. Az ügyeleti díjakkal már kisebb arányban elégedettek, kiderült: minden ötödik orvosnak csökkentek az ügyeleti díjai. Ez az oka annak is, hogy sok orvosnak az alapbéremelés ellenére összességében nem változott a jövedelme.
A felmérés alapján az orvosok 74 százaléka ért egyet a hálapénz büntethetőségével (18 százalék nem ért egyet, 8 százalék nem kívánt válaszolni). A hálapénz korrupcióvá minősítésével 55 százalék értett egyet, 33 százalék nem. A "célzott próbavásárlásokkal" nem tud azonosulni az orvostársadalom: 51 százalék nem ért egyet ezzel a lebuktatásra irányuló ellenőrzési módszerrel, 37 százalék igen - fejtette ki Álmos Péter Zoltán. A megkérdezett orvosok 16 százaléka értékelt úgy, hogy a hálapénz megszűnt, 31 százalék szerint erősen mérséklődött, és csak 4 százalék mondta, hogy nem mérséklődött. Álmos Péter Zoltán azt is elmondta: a felmérés eredményei alapján az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó orvosok többsége nyomásgyakorlási eszközként - a MOK koordinált szervezésében - munkaszerződésének felmondását is kilátásba helyezné.
A Magyar Orvosi Kamara elnökségi tagjai, az "1001 orvos hálapénz nélkül" kezdeményezés alapítói részvételével tartott háttérbeszélgetésen kérdésekre válaszolva a többi között felhívták a figyelmet, hogy Magyarországon nemcsak az orvoselvándorlás, hanem az egészségügyi szakdolgozók elvándorlása is súlyos probléma. Azt mondták: a koronavírus-járvány negyedik hullámára való felkészülésről nincsenek információik, de úgy vélekedett, arra "nem eléggé" készül a magyar egészségügy.
Legjobban: