Elszegényítik a magyarokat a betegségek

Korai halálozás tekintetében alig vagyunk jobb helyzetben, mint a közép-ázsiai országok, és a magyar háztartások 12 százalékának súlyos gondot jelent az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele.

A korai halálozás és a súlyos betegségek közvetlen és közvetett kiadásai a magyar GDP 10-12 százalékát is felemészthetik - mondta el Jakab Zsuzsanna, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális igazgatója a Nézőpont Intézet Gyógyuló Egészségügy címmel rendezett konferenciáján. A szakember három fő területen sürget komolyabb előrelépést a közeljövőben: a magyarok általános egészségi állapotának javítása, a betegterhek csökkentése és az egészségügyi rendszer fejlesztése már nemcsak népegészségügyi, de demográfiai és gazdasági szempontból is kiemelt fontosságú.

A visegrádi országoktól is lemaradtunk

A születéskor várható élettartam az ezredforduló óta sokat javult Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2001-ben egy átlagos magyar férfi 68,15, egy nő pedig 76,46 évre számíthatott, míg a legújabb, 2017-es adatok már 72,4 évet jósolnak a férfiaknak, és 78,99 évet a nőknek. Ez azonban még mindig a legalacsonyabb a visegrádi országokhoz képest - hangsúlyozta Jakab Zsuzsanna. Szintén aggasztó tendencia, hogy míg Csehországban és Szlovákiában csökken a férfiak és a nők várható élettartama közötti különbség, addig Magyarországon és Lengyelországban növekvő egyenlőtlenség figyelhető meg.

Meddig érdemes élni?

Jelenleg a japán emberek számíthatnak a leghosszabb életkorra a világon, a várható élettartam hetven éve folyamatosan emelkedik. A tendencia azonban várhatóan lassulni fog, vagy akár vissza is fordulhat, az orvostudomány ugyanis egyre kevésbé képes kompenzálni a civilizációs ártalmakat. A Japánból hozzánk költöző Kuragane Kei professzorral beszélgettünk - kattintson!

A férfiak várható élettartama közel hét évvel marad el a nőkétől, a produktív, fiatal embereket érintő halálesetek jelentős része pedig megelőzhető lenne. A korai halálozás mérséklését ezért kiemelt feladatnak tekinti a régió országaiban az Egészségügyi Világszervezet. "A WHO európai régiója azt a célt tűzte ki, hogy évente másfél évvel csökkentsük a korai halálozást. Eddig jó úton haladunk ennek eléréséhez, a 2012-es célkitűzés óta sikerült is tartanunk ezt a mértéket" - mondta az igazgató. 

Korai halálozás tekintetében a magyar lakosság helyzete távolról sem kecsegtető: az EU átlagánál 39 százalékkal rosszabb a magyarok esélye a hosszú és egészséges életre, az unión belül csak Bulgáriában rosszabb a helyzet ennél. A kontinensről is kitekintve alig vagyunk jobb helyzetben a közép-ázsiai országoknál. Rendkívül sok életet követelnek a különböző szívbetegségek, a daganat miatti halálozás tekintetében pedig az ötödik legrosszabbak vagyunk a világon. 

A korai halálozás relatív kockázata a nyolcvanas években emelkedett meg drasztikusan, az elmúlt harminc évben három és félszeresére emelkedett a kardiovaszkuláris betegségek miatti halálesetek száma, de a rák is kétszer annyi életet követel az akkori adatokhoz képest. A tendencia okai azonban nemcsak az egészségügyben keresendőek, a betegségek elleni küzdelemmel az egészségügyi rendszeren belül csak részeredményeket érhetünk el - magyarázta Jakab Zsuzsanna. Fontos lenne a megelőzés, illetve az elsődleges rizikófaktorokkal (dohányzás, alkoholfogyasztás, elhízás) szembeni hatékonyabb fellépés, de a környezeti ártalmak ellen is tenni kell, hiszen a magyar betegségteher közel egyharmadáért ez utóbbi a felelős. 

Emelkedő betegterhek, elszegényedő lakosság

"Az egészségügyre nem költségvetési teherként kell tekinteni, hanem mint befektetésre az ország jövőjébe. A betegségek megelőzése, az egészséges életmódot támogató politika erősítése, az esélyegyenlőség növelése óriási jelentőségű a gazdasági növekedés szempontjából is" - hangsúlyozta az igazgató. Ha csak a nyers számokat nézzük: a költséges kezelések, a korai halálozás miatti munkaerőhiány és a versenyképesség romlása a GDP 10-12 százalékát is felemésztheti a közvetett és közvetlen költségek által. 

A növekvő betegterhek miatt sokan a gyógyszerüket sem tudják már kiváltani
A növekvő betegterhek miatt sokan a gyógyszerüket sem tudják már kiváltani

Az egészségügynek a gazdasági mellett az demográfiai vonzata sem elhanyagolható. Bár a családpolitika jól működik, tényleges eredményeket úgy lehet csak elérni, ha a halálozások arányát is csökkenteni tudjuk - tette hozzá. 

Az egészségügyi közkiadások nem a GDP-vel arányosan növekedtek az utóbbi években, az alacsony közkiadások pedig a betegterhek növekedésével jártak. A teljes egészségügyi kiadás közel 29 százaléka a betegek zsebét terheli, ami a WHO ajánlás felső határának (15 százalék) majdnem kétszerese. A környező országokban ezt Csehország és Szlovénia is teljesíteni tudja, Szlovákiában jelentősen csökkentek a terhek, míg Magyarországon némiképp még nőttek is. 

Egyre több magyar család anyagi helyzetét roppanthatja össze egy komolyabb betegség, a háztartások közel 12 százalékára jelentős anyagi terhet ró az egészségügyi ellátások igénybevétele. Az elszegényítő egészségügyi magánkiadások előfordulása a háztartások 5,9 százalékát érinti, míg a cseheknél és szlovénoknál ez az arány százalékban sem mérhető. Ezzel a mutatóval a lengyelektől és a szlovákoktól is elmaradásban vagyunk. A legszegényebbek ezért nem keresik fel a fogorvost, és nem váltják ki a felírt gyógyszereik egy részét sem. A WHO elemzése szerint Magyarországon a szegényeket és a krónikus betegeket jobban védő támogatáspolitika kidolgozására lenne szükség. 

Kiszámoltuk: ennyibe kerül fogorvoshoz járni

A magyar lakosság fogainak állapota pocsék. Az EU-ban például utolsók vagyunk abban, hogy az emberek hány százalékának van meg az összes foga. Nem is kérdés, hogy rendszeresen fogorvoshoz kellene járnunk. De mennyibe is kerül ez? Kattintson!

A praxisközösségeké a jövő

A hazai egészségügyi ellátórendszer már nem felel meg a kor követelményeinek - hangsúlyozta Jakab Zsuzsanna. Szerinte a legnagyobb kihívást a krónikus, nemfertőző betegségekjelentik, ami miatt összehangolt rendszerfejlesztésre lenne szükség. Újra kell gondolni, és át kell alakítani az egészségügyi ellátórendszer és a népegészségügyi szolgálatok kapcsolatát, melyben az alapellátásnak kulcsszerepet kell kapnia. "Az az alapellátási modell, amely a munkájukat az ellátórendszer többi szereplőjétől izoláltan végző háziorvosra és nővérre épül, nem képes a jelenkor problémáira hatékony választ adni. A jövő a nagyobb és erősebb multidiszciplináris praxisközösségeké, ahol több szakma együttműködésével, megfelelő technológiai támogatással dolgozhatnak azon, hogy az alapellátás szintjén minél több probléma megoldható legyen" - hangsúlyozta a szakember. 

Összességében tehát az elkövetkező években kiemelt fontosságú a magyar lakosság egészségi állapotának javítása a szociális egyenlőtlenségek csökkentésével, ami egy magas szintű, kormány által támogatott népegészségügyi stratégia kidolgozását igényli. Csökkenteni kellene a betegterheket is az egészségügyi közkiadások növelésével, illetve az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kell majd fektetni a prevencióra. Néhány egyszerű intézkedés is látványos eredményeket hozhat: a vérnyomásproblémák és a cukorbetegség rendszeres szűrésével akár 50-75 százalékkal csökkenthető lenne a kardiovaszkuláris betegségek kialakulása, de améhnyakrákszűrés kiterjesztése is rengeteg nő életét mentené meg. 


Értékelje a cikket!

További cikkek
Kapcsoldó és aktuális cikkek
Olvassa el aktuális cikkeinket
40-hez közel nem ördögtől való a szépségtablettaArcfiatalítás

40-hez közel nem ördögtől való a szépségtablettaA kollagén és a hyaluronsav természetesen is jelen van a szervezetünkben, ám az idő múlásával egyenes arányosan csökken a mennyisége. És mindez látható is lesz előbb vagy utóbb: megereszkedik, vízhiányossá és ráncossá válik a bőr.

Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

BNO kereső

VAGY

Ha az ismert BNO-kódot beírja a keresőbe, megtudhatja a hozzá tartozó betegség nevét. Ha a BNO kódra kiváncsi, akkor a betegség elnevezését kell a keresőbe írni. A BNO kód formátuma: egy betű és négy számjegy.

Gyógyszerkereső