6500 egészségügyi dolgozó hiányzik itthon
A szakszervezetek szerint 122,4 ezerről 115,9 ezerre csökkent az egészségügyi alkalmazottak száma, ez pedig nagy gond lehet a koronavírus-járvány második hullámakor.
Az érintettek döntően a legutóbbi hónapokban hagyták el az egészségügyet - nyilatkozta a Népszavának Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke. Azt nem tudta megmondani, hogy pontosan mi váltotta ki a példátlan létszámcsökkenést, de az elmúlt időszakban több olyan folyamat is zajlott, amelyek előidézhették a személyi állomány zsugorodását.
Koronavírus: a fiatalok között sokkal gyorsabban terjed
Az új koronavírus négyszer olyan gyorsan terjed a 40 év alattiak körében, mint a 65 év felettiek között Franciaországban - közölte Olivier Veran francia egészségügyi miniszter. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) új ajánlása szerint pedig a 12 évnél idősebb gyerekeknek is maszkot kellene viselniük védekezésképpen. Részletek itt.
A lap információ szerint sok egészségügyi dolgozónak okozott 20-30 százalékos bevételcsökkenést a járvány elleni védekezés, mivel a veszélyhelyzet idején átmenetileg megszűntek a megélhetésüket biztosító kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségek. Rendes körülmények között a szakdolgozók felének-kétharmadának, az orvosok közül szinte mindenkinek van másod-, harmadállása. A normális heti negyven óra helyett hatvanat, sőt, ügyeletekkel együtt még többet is dolgoznak, azonban a veszélyhelyzet kihirdetésekor az egészségügyben azonnal megtiltották a külföldön vagy itthon végzett plusz munkát.
A koronavírus-járvány első hulláma alatt 6500 egészségügyi dolgozó tűnt el az ellátó rendszerből.
Fotó: Getty Images
Nem megfelelőek a körülmények
A szakemberveszteség egy jelentős részét ezenkívül a nyugdíj mellett dolgozó egészségügyisek kiesése okozhatta. Sok helyen egyszerűen elküldték őket az állásukból, mások távkonzultációs feladatokat kaptak, ám volt olyan munkáltató, amelyik az intézkedés nyomán 100-200 ezer forinttal csökkentette egy-egy orvos korábbi bérét. A körülményekre is sokan panaszkodtak, mert a védőeszközökhöz hosszú hónapokig alig vagy egyáltalán nem jutottak hozzá.
Az egészségügyi ellátórendszer pedig a visszarendeződés óta is csökkent kapacitással működik, mivel sok dolgozó teljesen kiábrándult, vagy éppen saját egészségi állapotát félti. A kórházak emiatt kevesebb ágyra engednek betegeket, így kevesebb alkalmazott is elegendő. A KSH legfrissebb adatai szerint az aktív ágyaknak még mindig csak alig több mint a fele (53,3 százaléka) foglalt. Összehasonlításképpen: tavaly ilyenkor az ágyak kétharmadán (68,4 százalékán) feküdt páciens. Szintén kevesen kerültek vissza a krónikus férőhelyekre, ezeknek 85 százaléka volt foglalt az előző évben, míg most csak a felük (52,5 százalék).
Nemcsak a magyar egészségügyi dolgozók küzdenek anyagai gondokkal a járvány miatt. Egy brit nővér például "felnőtt" oldalakon egészíti ki alacsony fizetését. Történetéről az nlc.hu számolt be.
