+17° - +39°
Nincs front
Kis kedvencek

Macskamenta: legális drog a cicáknak

Mutatjuk, miért népszerű, hogyan hat, mire lehet használni, és azt is, hogy kell-e attól tartani, hogy függőséget okoz.

Amilyen jelentéktelen külsejű, annál izgalmasabb növény az illatos macskamenta (Nepeta cataria), mely az ajakosvirágúak rendjébe és az árvacsalánfélék családjába tartozik. Ez a gyorsan fejlődő, igénytelen, apró fehér vagy akár lila virágú, fogazott levelű növény őshonos Európában. Magyarországon a legnagyobb állománya a Mátrában található meg. De nagyon sokan termesztik a világ minden táján, hiszen számos jótékony tulajdonsággal bír. Mielőtt rátérnénk a nyávogó, négylábú kedvenceinkre gyakorolt hatására, érdemes megemlíteni, hogy a jellegzetes szagú növény bizony kiváló kártevő- és szúnyogriasztó. De mi magunk is bátran használhatjuk. Forrázata a fürdővízhez adva nyugtató, lazító hatású, míg teának elkészítve nyugtat és csillapítja a fejfájást. Sőt, korábban gyakran használták főzetét szélhajtónak, görcsoldónak a kólikával küzdő kisbabáknál.

Nem minden cica "gerjed be" tőle

Legyen akár közönséges házimacska, fajtiszta sziámi, vagy bármely nagytestű macskaféle, például oroszlán vagy tigris, amennyiben genetikailag arra determinált, a macskamenta közelében teljes átalakuláson megy át. Az élő növénytől, de a szárított formában elé szórt morzsaléktól is teljesen begőzölhet az arra érzékeny állat, mely a tudósok becslései szerint a macskafélék 60-80 százalékát takarja.

A macskamenta friss és szárított formában is boldoggá teszi doromboló kedvenceinket, már, ha fogékonyak rá. Fotó: Getty Images
A macskamenta friss és szárított formában is boldoggá teszi doromboló kedvenceinket, ha fogékonyak rá. Fotó: Getty Images

Az sem mindegy azonban, hogy milyen korú a cicánk. A macskamenta ugyanis a kölykökre nem hat, általában csak a fél évnél idősebb, már ivarérett egyedek azok, melyek szó szerint eldobják magukat tőle. Belefetrengenek, hozzádörgölőznek, pofozgatják, ugrálnak, beletúrják a pofijukat, nyávognak, dorombolnak, furcsa hangokat adnak ki, mintha legalábbis párzásra készülnének. A kutatók szerint mindez annak köszönhető, hogy a növény leveleiben és szárában található nepetalactone nevű illóolaj stimulálja az agyat. De, nem ám úgy, mint, ahogyan minket csábít a frissen főtt kávé illata. A macskák és még számos más faj egyedei ugyanis rendelkeznek egy járulékos szaglószervvel, melyet vomeronazális- vagy Jacobson-szervnek hívnak (VNO). Ez a macskáknál a szájpadláson elhelyezkedő szerv a nem illékony kémiai anyagok felismerésére szolgál (például feromonok), és itt jön a csavar, a macskamentában található illóanyag ugyanis épp a nemi hormonokat utánozza. Igen ám, csakhogy a VNO-ból a szaglógumón át nem a szaglóhámba, hanem egyenesen az agy érzelmi központjába, az amygdalába kerül az ingerület, ami onnan a hipotalamuszba jut. Utóbbi agyunk egyik jelentős neuroendokrin központja, ez magyarázza, hogy egyes cicákból a macskamenta párzási viselkedést vagy ritkábban agressziót vált ki.

Nem mindegy, hogy szagolja vagy eszi

A Jacobson-szervnek köszönhetően ha a doromboló jószágunk csak szaglássza a macskamentát, akkor valószínűleg játékos lesz, párzáshoz hasonló murrogással, mozdulatokkal reagál, vagy furcsán dörgölőzik az anyaghoz, mindössze körülbelül 10 percig. Utána azonban "immunissá" válik az ingerre. Akár két óra is eltelhet, mire újra hatással lesz rá a gyakran legális "macskadrogként" emlegetett növény. Igen ám, de mindez csak akkor történik, ha szaglássza a nepetalactoneban gazdag macskamentát. Ha azonban meg is rágcsálja, lenyeli, akkor azt láthatjuk, hogy szinte elfolyik a padlón, mint, akit leszedáltak. Gondoljunk csak vissza arra, amit az első bekezdésben írtunk, hogyan hat a növény az emberekre.

A szárított növényből hamarabb elpárolog az illóolaj, ezért gyengébb a hatása és nehezebb túladagolni. Fotó: Getty Images
A szárított növényből hamarabb elpárolog az illóolaj, ezért gyengébb a hatása és nehezebb túladagolni. Fotó: Getty Images

Okozhat függőséget? 

Kutatások azt bizonyították, hogy bár nagyon erős hatást vált ki a macskamenta kedvencünkből, mégsem okoz nála függőséget annak szagolgatása. Sőt, a kutatók még ennél is tovább mentek. Nem épp állatbarát módot alkalmaztak arra, hogy megvizsgálják a macskák agyát, hogyan hat rájuk a növény illóolaja, és úgy találták, semmilyen elváltozás sem fedezhető fel. Ez alapján állították, hogy sem agysérülést, sem tartós deformitást nem okoz a macskamenta használata kedvenceinknél.

A "túladagolás" lehetséges

Ennek ellenére a szakértők óvnak attól, hogy túl sokat adjunk belőle kedvencünknek, főképp a friss növényből, ami sokkal erősebb hatású, mint a szárított változat. Bár alapvetően bízhatunk az állatok ösztöneiben, ha mégis előfordul, hogy túl sok lett a jóból, azt hányás, hasmenés,szédülésvagy járási problémák jelezhetik. Érdemes egyeztetnünk az állatorvosunkkal, hogy mekkora az a mennyiség, amit még biztonságosan adhatunk kedvencünknek.

Az olajat inkább erre használjuk

Ha szőrös kis barátunknak örömet szeretnénk okozni, akkor már számos macskamentával töltött játékot is vehetünk neki, de akár magunk is elkészíthetjük a jó alaposan kiszárított növény morzsalékából. A kereskedésekben kapható spray-t vagy olajat azonban sose adjuk töményen kedvencünknek. Ezek leginkább arra alkalmasak, ha például vettünk cicánknak egy új fekvőhelyet, de rá se hederít, akkor 1-2 csepp nepetalactone segítségével könnyebben rávehetjük a használatra. De ugyanígy kondícionálhatjuk például a kaparófa használatára is. Érdemes lehet bevetni az anyagot akkor is, ha szeparációs szorongását kívánjuk enyhíteni, mert hosszabb időre hagyjuk magára. De, ha például állatorvoshoz készülünk, és doromboló pajtásunk nem kíván befáradni a hordozóba, elég egy csipet a növénykéből, és máris örömmel ugrik be.


Nemcsak a macskamenta van rájuk ilyen hatással

Egy 2017-es, eredetileg a BMC Veterinary Research című szaklapban megjelent tanulmányban azt vizsgálták, vajon a macskamentához hasonlóan válthat-e ki hasonló hatást az állatokból a japán mini kivi (Actinidia polygama, angolul: silver vine), a tatár lonc (Lonicera tatarica) és a valeriána (Valeriana officinalis). Az eredmények azt mutatták, hogy a száz vizsgálatba bevont házimacska majd mindegyike pozitívan reagált a szaglószervét ért behatásokra.

A leghatásosabbnak a japán minikivi bizonyult (80 százalékos reakcióval) melyben ugyan elenyésző a nepetalactone tartalom, de más komponensek tekintetében ez volt a legjobb adottságú. A másik két növényre, a tatár loncra és a valeriánára - melyekben ugyan megtalálható a nepetalactone, csak kisebb mennyiségben - ugyanolyan arányban, 50 százalékban mutattak hasonló viselkedést a cicák, mint a macskamentára. Mindez azért is érdekes, mert azoknál az állatoknál, melyeknél a macskamenta "nem működik", 75 százalékban a japán minikivi viszont igen. Így tehát azoknak a gazdiknak sem kell elkeseredniük, akiknek kedvenceik nem érzékenyek a nepetalactone-ra, lehetőségük van ugyanis a fenti növények valamelyikével kényeztetni doromboló barátjukat. Ha szeretnénk magunk is megbizonyosdni, hogyan hatnak más hasonló növények kedvencünkre, érdemes az alábbi videót megtekinteni, ahol a gazdik maguk "kísérleteznek" kedvenceikkel, a friss és szárított macskamentával, a valeriánával és a japán minikivivel.

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+34, +39 °C
Minimum:
+17, +22 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt általában derült, gyengén felhős lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag