Fertőző hashártyagyulladás tünetei és kezelése macskáknál

A fertőző hashártyagyulladás a macskák egyik leggyakoribb halálos betegsége, amelyet a koronavírusok közé tartozó úgynevezett FIP-vírus okoz. Ez a kórokozó ritkán fertőz: az állatok legtöbbször a vele közeli rokonságba tartozó FEC-vírust veszik fel, amely a szervezetükben képes átalakulni a halálos kórt okozó FIP-pé.

A betegség nagyon gyakran jelentkezik tenyészetekben, menhelyeken, kialakulásának kedvez az intenzív tartás. A gyenge, még éretlen immunrendszerű állatok a legveszélyeztetettebbek, ezért a kórokozó a három hónapos és hároméves kor közötti cicákat betegíti meg leginkább. Hasonlóképpen a gyenge, idős macskák is nagyobb valószínűséggel kapják el a fertőzést, melynek kandúrokban nagyobb az előfordulási valószínűsége, a fajmacskák pedig jóval érzékenyebbek a betegségre.

A fertőző hashártyagyulladást számos nehézség jellemzi: nehéz diagnosztizálni, ellenőrizni és megelőzni, a tenyészetekben kitört járványok esetén pedig nagyszámú elhullást okoz. Leggyakrabban a levegőben lévő szennyeződések és fertőzött ürülékek belélegzése útján terjed, de a vírust továbbadhatják emberek is, akik érintkeztek a vírussal.

Fertőző hashártyagyulladás okai macskáknál

A megbetegedést egy koronavírus okozza, melynek rendkívül sok változata ismert. A macskák csak elenyésző százalékban fertőződnek a betegséget okozó vírussal, ráadásul sokszor teljesen tünetmentesek maradnak, esetleg enyhe hasmenés jelentkezik náluk.

A fertőző hashártyagyulladás gyakran jár lázzal, étvágytalansággal macskáknál
A fertőző hashártyagyulladás gyakran jár lázzal, étvágytalansággal macskáknál

A FIP a száj- és orrüregen keresztül bejutva először a bélrendszer endothelsejtjeiben okoz gyulladást, majd a fehérvérsejteket megtámadva szétszóródik a testben. Feltételezhetően vannak olyan típusú koronavírusok, amelyek a fertőző hashártyagyulladást okozó törzzsé mutálódnak a macska szervezetében, gyakran az immunválasz hibája következtében. Bonyolultabbá teszi a diagnózist az is, hogy egy koronavírus több (akár 4) hónapon át lappanghat a szervezetben, mielőtt a betegség tünetei kialakulnának.

Fertőző hashártyagyulladás tünetei macskáknál

Milyen tünetek jelezhetnek májgyulladást macskáknál? Részletek itt.

A FIP tünetei a vírus törzsétől, a macska immunrendszerének állapotától és az érintett szervektől függően változnak. Két formát különítenek el: a nedveset, amely a testüregeket célozza meg, illetve a szárazat, amely a különböző szerveket betegíti meg. A nedves forma agresszívebb, gyorsabban fejlődik. Kezdetben a betegség mindkét típusa általános tünetekkel jár: az állatok legyengülnek, étvágytalanok lesznek, szőrzetük tompa fényűvé, durvává válik, a kialakuló sárgaság következtében pedig a nyálkahártyák sárgás elszíneződése figyelhető meg.

Nedves forma:

  • tartós láz
  • étvágytalanság
  • fokozatos fogyás
  • rossz étvágy
  • hasmenés
  • a has erőteljes duzzanata
  • folyadék felhalmozódása a mellkasüregben és a szívburokban
  • nehéz légzés
  • tüsszögés, orrfolyás
  • letargia

Száraz forma:

  • lelassult növekedés a kiscicáknál
  • anémia
  • sárgaság
  • hasmenés
  • láz
  • levertség
  • a szem különböző részeinek gyulladása
  • neurológiai tünetek (például a mozgáskoordináció képességének elvesztése, görcsök, ataxia, látásvesztés)

Fertőző hashártyagyulladás diagnózisa macskáknál

A betegséget azért is nehéz diagnosztizálni, mert a FIP tünetei nagyon hasonlóak lehetnek más betegségekéihez . Ez különösen a száraz formára igaz. Továbbá nincs egyetlen laboratóriumi vizsgálat, amely perdöntően bizonyítaná a FIP-et: a teljes vérkép a fehérvérsejtek számának növekedését jelzi, ami fertőzésre utal, de ennél jóval specifikusabb tesztekre van szükség. Az ELISA-teszttel kimutathatóak a koronavírus ellen képződött antitestek, ugyanakkor ennek segítségével sem lehet a vírus különböző törzseit elkülöníteni egymástól. Ráadásul egyes esetekben fals pozitív lehet az eredmény: ilyenkor nem alakult ki egyáltalán a fertőzés, csak az állat érintkezett a vírus egyik, veszélytelen törzsével, és ellenanyagot termelt ellene.

Az állatorvos PCR-tesztet is végezhet, amely megkülönböztetheti a FIP-vírus egyedi DNS-ét, de ez gyakran csak azt mutatja, hogy a vírus koronavirus, a pontos törzset ez sem tudja meghatározni. Nedves formánál a hasüregi folyadékgyülemből vett mintából - annak speciális összetétele alapján - megállapítható a betegség. Száraz formánál pedig ultrahanggal egybekötött biopsziát végeznek az érintett szerveknél. Az állatorvosok a diagnózist a kórelőzményre, a tünetekre (például a tartós lázra) és a kórlefolyásra alapozzák.

Fertőző hashártyagyulladás kezelése macskáknál

Tüneti kezelést végeznek, mivel jelenlegi ismereteink szerint a betegség nem gyógyítható. A betegség száraz formájában a kezelést antibiotikumokkal, gyulladáscsökkentőkkel és immunszupresszív gyógyszerekkel végzik, hogy lassítsák súlyosbodását. A terápia célja, hogy az állat mindennapjait kényelmesebbé tegyék, de sajnos legfeljebb néhány hónappal lehet az életét meghosszabbítani. Ha a macska a FIP nedves formájával fertőződött, akkor a tüneti terápia is nehézségekbe ütközhet, mivel a betegség túl gyorsan terjed. Az állatorvos a nyomás csökkentése érdekében dönthet a hasűri folyadék eltávolítása mellett.

Fertőző hashártyagyulladás utókezelése macskáknál

Miután diagnosztizálták a fertőzést, a macskát nem szükséges karanténba helyezni - általában az egyetlen módja, hogy megvédjük a macskákat a fertőzéstől, hogy rendszeresen fertőtlenítjük az általa használt területeket, felszereléseket és ketreceket. Kerülni kell ugyanakkor a zsúfolt tartást, az állatokat érő stresszhatást pedig minimális mértékűre kell csökkenteni. Fontos továbbá minden új alom izolálása: így megakadályozható a betegség továbbterjedése.

Ha megállapítják, hogy az anya megfertőződött, a kiscicák elválasztása elegendő azok 2-6 hetes korában, hiszen már az anyaméhben is fertőződtek. A szoptatással ugyanakkor ellenanyagot kapnak az anyjuktól, így ellenállóbbá válnak a vírussal szemben.

Az állat tenyésztésbe vétele előtt konzultáljon orvosával, hiszen a FIP-vírus megfertőzi a fertőzött magzatokat, ezért a szükséges vizsgálatokat el kell végezni! A vírus ellen gyengített kórokozót tartalmazó vakcina áll rendelkezésre, és a szerológiai tesztek elvégzése is javasolt, bár eredményük kérdéses.

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +25, +33 °C
Minimum: +15, +22 °C

A hosszabb-rövidebb napos időszakok mellett erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, ezekből többfelé zápor, zivatar is előfordulhat, néhol felhőszakadás is lehet. Erős, időnként viharos lökések kísérik az északnyugati szelet, 25, 30 fok közötti maximumhőmérsékleteket mérhetünk, de északkeleten ennél melegebb is lehet. Szombaton változékony idő lesz, kettősfront jellegű hatás érvényesül. Gyakori lehet a fejfájás és a migrén, keringési problémák jelentkezhetnek. A fülledt időben többen légszomjat, rosszullétet tapasztalhatnak. Zivatarok idején romolhat az asztmások állapota. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Fülledtség (magas páratartalom 25 fok feletti hőmérséklettel)