Macska

Bizonyos tünetek fellépése petefészek-daganat gyanúját vetheti fel macskáknál. Fontos, hogy ilyenkor minél hamarabb állatorvoshoz forduljunk, mivel a korán felfedezett és kezelt betegség gyógyulási esélyei jelentősen jobbak.

Laphámrák gyakrabban fordul elő magas területeken élő macskáknál, illetve azoknál, amelyek jobban ki vannak téve a nap káros sugarainak. A fehér és világos szőrű macskák jóval veszélyeztetettebbek társaiknál.

Az aszpirin egy nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszer, amelyet állatoknál is gyakran alkalmaznak kedvező hatásai miatt. Fontos ugyanakkor szem előtt tartani, hogy macskákra toxikus lehet.

Ha süketségről beszélünk, részleges vagy teljes halláskárosodással állunk szemben. Veleszületett süketség esetén a nyilvánvaló tünetek már egész kis korban jelentkeznek.

Fiatal és idősebb állatoknál egyaránt megjelenhet az idegek és az izmok közötti ingerületátviteli kapcsolat károsodásával járó miaszténia grávisz. A betegségre izomgyengeség hívhatja fel a figyelmet.

A húsevők kevéssé érzékenyek a fertőzésre, ezért csak ritkán alakulnak ki klinikai tünetek a macskáknál. Tipikusan 6 hónaposnál fiatalabb, illetve legyengült immunrendszerű egyedek vannak kitéve a fertőzésnek.

Az etilén-glikol a fagyálló folyadék egyik alapvető összetevője, melynek elfogyasztása gyakran fatális következményekkel jár.

Idiopatikus alsó húgyúti megbetegedés (FLUTD) a gyűjtőneve azon megbetegedéseknek, amikor vér jelenik meg a vizeletben, továbbá nehézkessé vagy lehetetlenné válik a vizelés.

A macskák nagyon fertőző megbetegedése a calicivírusos nátha. Az FCV vírus a légutakat támadja meg - elsősorban a felső légutakat és a tüdőlebenyeket -, és kimarja a száj, a nyelv felszínét.

A máj betegségeinek lefolyása lehet heveny vagy idült, általánosan azonban elmondható, hogy csak nagyon súlyos elváltozás esetén mutat az állat tüneteket a máj nagy tartalékkapacitása miatt.

A fertőző hashártyagyulladás a macskák egyik leggyakoribb halálos betegsége, amelyet a koronavírusok közé tartozó úgynevezett FIP-vírus okoz. Ez a kórokozó ritkán fertőz: az állatok legtöbbször a vele közeli rokonságba tartozó FEC-vírust veszik fel, amely a szervezetükben képes átalakulni a halálos kórt okozó FIP-pé.

Méhgyulladás bakteriális fertőzés hatására alakul ki, leggyakrabban egy héttel az ellést követően. Kezelés hiányában a betegség az állat sterilitását eredményezheti, illetve esetenként végzetes következményekkel járó szeptikus sokk alakulhat ki.