Mikor támadnak a kullancsok? (2)

A világon mintegy 700 féle kullancs létezik, Magyarországon pedig közel kéttucatnyi fajta él, melyek között az egyik leggyakoribb a közönséges kullancs (Ixodes ricinus), ami mind az emberre, mind a kutyákra, macskákra egyaránt veszélyes. A többi között ez a fajta terjeszti a Lyme-kórt, a vírusos agyhártyagyulladást és más egyéb fertőzéseket is.

Ezen kívül Magyarországon leginkább ezek a kockázatos fajták :

• Dermacentor reticulatus: a kutya babéziózis és a tularémia fontos terjesztője
• Rhipicephalus sanguineus: emberekre és kutyákra is veszélyes, már lárvaként és nimfaként is belőlük táplálkozik, így teljes fejlődése emberi környezet közelében zajlik.
• Ixodes canisuga: kutyákon, rókán, borzon gyakori, hasonlóan a R. sanguineushoz már lárvaként és nimfaként is ezekből az állatokból táplálkozik.
• Ixodes hexagonus: sündisznókullancsként ismert, mivel lárva- és nimfaállapotban még ebből az állatból táplálkozik, ám kifejlett példánya a házi kedvencekre is veszélyes.
• Haemaphysalis punctata: lárvaként és nimfaként rágcsálókon élősködik, később emberre és háziállatokra is veszélyes.
• Haemaphysalis concinna: lárvaként és nimfaként rágcsálókon élősködik, később emberre és háziállatokra is veszélyes.

Három életciklusuk van Az Ixodes kullancsok fejlődésük során három stádiumon mennek keresztül:

a petéből kikelt lárva még csak 3 pár lábbal rendelkezik, jellemzően apró rágcsálókon, hüllőkön élősködik, mérete nem haladja meg a 0,9 mm-t. A talajtól legfeljebb 20 centire él.

a nimfa még szaporodásra képtelen, de már négy pár lába van, mérete eléri az 1,4-1,6 mm-t. Már nemcsak rágcsálókon, madarakon, hüllőkön élősködik, a többi között a kutyákra és az emberre is veszélyes. A talajtól akár 50-60 centi magasságban is várhatja prédáját.

az ivarérett kullancs, vagy imágó 4 pár lábbal rendelkezik, ivaros szaporodás után a nőstény petéket rak. A hím 3, a nőstény körülbelül 4 mm nagyságú vérszívás előtt. A csípések túlnyomó többségéért a nőstények felelősek, melyek vérrel teleszívva akár eredeti tömegük százszorosára duzzadhatnak. A talajszinttől akár 80 centis magasságig is felmászhatnak, de előfordul, hogy akár 1,5 méter magasságban tanyáznak, ám ezt csak rövid ideig, néhány napig bírják, mivel az alacsony páratartalmat hosszú távon nem képesek tolerálni.

Tévhit, hogy a fáról támadnak

Bár egyidőben tartotta magát a hit, hogy a kullancsok a fákról, például a tölgyekről kerülnek az emberre, mint keretes írásunkban is említettük, még a kifejlett példányok sem másznak magasabbra mint 1,5 méter. Sőt, mivel életben maradásukhoz a nedves környezet elengedhetetlen, ezért is tartózkodnak jellemzően a talajhoz közelebb. Előfordulásuk ezeken a helyeken igen gyakori:

• magas fűben, gazban,
• farakásokon,
• fás, bokros területeken,
• kőfalakon és más olyan építményeken, melyek képesek a nedvességet megkötni,
• avar és szeméthalmokban,
• letört vagy alacsonyan lógó ágakon,
• madáretetők közelében, mivel ott jellemzően más állatok is megfordulnak.

De hogy kerül a kutyára?

Hisszük van sem, ezek az alig néhány milliméteres vérszívók szinte szó szerint vadásznak a gazdatestre. Általában az említett helyeken, például fűszál vagy levél végére kimászva lesik a prédát, úgy, hogy mindössze hátsó lábaikkal kapaszkodnak, míg első lábaikat magasba tartják. A potenciális gazdát pedig komplex ingerek révén, például a bőrön át kiválasztott anyagokból, a kilélegzett szén-dioxidból, a testhőből, sőt a mozgás keltette rezgésekből érzékelik, és a pillanat tört része alatt felismerik a lehetőséget és megkapaszkodnak, a bundán, szőrön, tollon, vagy ruházaton.

A házban itt tanyáznak szívesen

Bizonyos fajok előszeretettel élnek emberi, urbánus környezetben, sőt egyenesen a lakásunkban, ahová nemcsak a kutyánk, cicánk képes behurcolni a kártevőt, de akár pincébe bejutott rágcsálók, padláson élő denevérek, madarak is. Ha bejutnak a házba, előszeretettel bújnak meg nedves, sötét helyeken, például ruhakupacban, zöldségek között, bevásárló kosár környékén, padló réseiben, és persze kedvencünk fekhelye vagy a kanapé is kiváló tanyát biztosít számukra.

Egész évben aktívak lehetnek

A nap folyamán ekkor támadnak Hogy a kullancsok a nap folyamán mikor a legaktívabbak, azt fajtájuk válogatja. Vannak olyanok, amelyek inkább reggel vagy este a hűvösebb, ám sokkal párásabb időben szeretnek vadászni, míg mások inkább dél körül támadnak, amikor az idő melegebb és szárazabb.

Noha egyes kullancsfajok inkább a melegebb hőmérsékletet kedvelik, és aktívabbak tavasszal és nyáron, mások egész évben veszélyt jelentenek. Hogy miért, ennek három okára világít rá az 1925 óta az Egyesült Államokban kártevőirtással foglalkozó American Pest.

1. A kullancsok nem hibernálódnak. Bár úgy tűnhet, hogy a kullancsok és más hidegvérű lények hibernálódnak, valójában a hideg idő beköszöntével csak egy alacsony energiafelhasználású állapotba kerülnek. Ez amiatt tűnhet hibernálódásnak, mert a tartós hidegben a akár napokig, hetekig, sőt hónapokig mozdulatlanul maradhatnak a kártevők. Ellenben azonban a hibernációval, ez az állapot megszakad, amit a kullancs meleg hőmérséklettel érintkezik. Ez akár azt is jelentheti, hogy egyetlen napra is aktiválódhatnak, ha kellően felmelegszik a levegő.
2. Ezek a paraziták melegvérű lényeken élősködnek. Hidegvérűként ugyanis nem képesek fenntartani az állandó testhőmérsékletüket, a gazdatest segítségével azonban igen. Ez akkor is lehetővé teszi számukra az aktivitást, ha kint rendkívül hideg van.
3. Ahhoz, hogy a kullancsok nyugalmi állapotba kerüljenek a szakértők szerint a talaj hőmérsékletének legalább 7 fok körülire kell hűlnie.

Érdemes azonban megjegyezni, hogy a kullancsok igyekeznek megőrizni aktív állapotukat télen is, például azzal, hogy olyan helyekre húzódnak, ahol a vadon élő állatok éjszakára vagy nappalra bevackolnak. Ráadásul az egerek, patkányok, mókusok és más télen is aktív fajok könnyedén hurcolhatják őket egyik helyről a másikra, akár a házaink közelébe is, ahol már könnyebben összeszedheti őket kutyánk. Ezért is mondják azt az állatgyógyász szakemberek, hogy a legjobb, ha egész évben gondoskodunk kedvenceink kullancs elleni védelméről, mely nemcsak őket óvja meg ezektől a vérszívóktól, de a család többi tagját is.

Legyél felelős gazdi!

Csak egy csípés? Lyme-kór, babéziózis, leishmania, szív- és bőrférgesség. Néhány példa a betegségekből és élősködőkből, amik a csípésekkel kedvencünkbe juthatnak. Ezért fontos, hogy egész évben gondoskodjunk a csípések nélküli, megelőző védelmükről!

A megjelenést támogatta az Elanco Hungary Kft., az Advantix és a Foresto termékek gyártója.

Ez is érdekelheti

Kutyaegészség

Miért lehet veszélyes a tavasz a kutyákra, macskákra?

Orvosnál

Kullancsinvázió jöhet az enyhe tél miatt

kórházi haláleset

20 beteg halt meg az intenzíven, mert csökkentették a gyógyszeradagjukat

Katalin hercegné

Újra üzent Katalin hercegné és Vilmos herceg

PM-HU-21-0111