Természetes, hogy szeretnénk megvédeni házi kedvenceinket lehetőleg minden veszélytől. Olvassuk a helyes állattartásról szóló cikkeket, a kutyasulis tippeket, sőt még a legfrissebb, négylábúaknak szóló táplálkozási ajánlásokat is. Böngésszük az eledelek címkéjét, igyekszünk úgy összeállítani az étrendjüket, hogy az számukra a legjobb legyen. Gondoskodunk a szórakozásukról, testmozgásukról. Elvesszük tőlük a potenciális veszélyforrást jelentő játékokat, tárgyakat, és igyekszünk őket távol tartani az agresszívabb kutyáktól a parkban. Az óvó gondoskodásnak pedig az is a része, hogy megismerjük, milyen betegségek, kártevők árthatnak szőrős barátainknak, és igyekszünk azokkal is felvenni a harcot.
Azok az átkozott férgek
A férgek nemcsak a kedvenceinknek, de nekünk is kellemetlenségeket okozhatnak, ám szerencsére a baj megelőzhető. A rendszeres féregtelenítés segít megóvni négylábú társainkat, legyen szó akár orsó-, ostor-, kampós- vagy galandférgekről. Érdemes ehhez széles spektrumú féreghajtó szereket adni állatainknak, melyek megfelelő hatékonysággal pusztítják el a kórokozókat. Az említett szerekkel háromhavonta - a férgek szaporodási ciklusának megfelelően - kell a kutyákat kezelni, illetve fontos, hogy óvjuk állatainkat a bolháktól, és a nyers húst is iktassuk ki az étrendjükből, mivel sokszor épp az a probléma forrása.
Eleve fertőzötten születnek
A leggyakoribb orsóféreg a Toxocara canis. Sajnos a kutyakölykök többsége már eleve a petével, lárvával, ritkábban kisebb kifejlett férgekkel fertőzötten születik, és ha nem kapnak időben kezelést, akkor akár bele is pusztulhatnak. Már a születésükkor figyelni kell a jelekre (alulfejlettség, gyenge szőrzet, kiöblösödött pocak), és ha gyanúsnak látjuk a helyzetet, azonnal állatorvoshoz fordulni. Megelőzésképp pedig ajánlott a szukákat antiparazitikumokkal kezelni a vemhesség utolsó szakaszában.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Anyatejjel is benyelhetik
A kampósférgek leginkább azért veszélyesek, mert a vékonybél falához tapadva szívják az állat vérét, és sokáig tünetmentesen vannak jelen a szervezetben. Ahogyan a Toxocara canis, úgy a Ancylostoma caninum is megfertőzheti a méhben a kölyköket, de akár az anyatejjel is bejuthat szervezetükbe. A fiatal állatoknál a nyálkahártyák elváltozásai, elhalványulása utalhatnak a bajra, ám ha túlélik a fertőzést, a kölyköknél immunitás alakul ki. A felnőtt ebek esetében sokszor tünet nélkül van jelen és fertőz a parazita, míg krónikus esetben az állat hirtelen súlyvesztése és étvágytalansága árulkodhatnak a bajról.
Nehezen kimutatható
Az ostoros férgek szintén népes családjából a legtöbbször a Trichuris vulpisszal fertőződnek meg négylábú kedvenceink. Ezek azonban ritkán láthatóak székletben, ráadásul nem is mutathatóak ki könnyen. Kezdjünk azonban gyanakodni, ha szőrös kis barátunk rohamosan veszít a súlyából, és a széklete nyálkássá válik. Érdemes szakemberrel konzultálni, és akár több tesztet is végeztetni, mivel előfordulhat, hogy az első időszakban többszöri negatív eredmény után válik csak pozitívvá az állat széklettesztje.
Vigyázzunk a bolhákkal is
Bár az elmúlt bekezdésekben a férgekről írtunk, az utolsó típusnál, a galandféregnél meg kell említenünk az egyéb kártevők elleni védelem fontosságát is. A galandféreg, például a kutyáknál a leggyakrabban problémát okozó Dipylidium caninum, azaz uborkamagképű galandféreg a bolhák közvetítésével kerül az állat szervezetébe. A pattogó vérszívó ugyanis, ha korábban fertőzött vadállattal vagy rágcsálóval találkozott, már hordozhatja magában a galandférget, ami kedvencünk szervezetébe úgy kerül, hogy bundájának tisztogatása közben benyalja a fertőzött kártevőt. Leggyakrabban hasmenés kíséri a fertőzést, de a fokozott vedlés, nyugtalanság és étvágytalanság éppúgy jele lehet a galandféreg-fertőzésnek, mint a hirtelen lesoványodás.
Ezért fontosak az oltások
Szerencsére vannak olyan súlyos betegségek, melyek ellen már oltással védekezhetünk. A két leggyakoribb a parvovírus és a szopornyica. A parvovírus fertőzés elleni vakcinázást lehetőleg 8-16 hetes kor között kell elvégezni. Ha ezt megelőzően véletlen elkapná a vírust a kedvencünk, arra a lázból, hányásból, véres hasmenésből következtethetünk, és azonnal állatorvoshoz kell vinni a kutyust, máskülönben tragédiával végződhet az eset. Szerencsére a szopornyica ellen is van védőoltás, amit a kölykök 6 és 16 hetes kora között kell 3-4 hetente beadatni. A szopornyica felsőlégúti megbetegedésként jelentkezik, ami gyakran tüdőgyulladássá fajulhat, illetve idegrendszeri problémákat is okozhat, ha nem kezelik idejében. Szóval nem szabad félvállról venni a tüneteket, mondván, csak egy kis megfázás.
Emellett természetesen folyamatosan gondoskodnunk kell kedvenceink veszettség elleni oltásáról is, mely törvényi kötelezettség. A kutyákat három hónapos koruk után 30 napon belül, majd 6 hónapon belül, ezt követően évente kell beoltatni.
Elengedhetetlen a helyes fogápolás
Ha már védjük kedvenceinket, ne feledkezzünk meg a különböző, korral járó betegségek megelőzéséről sem. Gyakori probléma a felnőtt kutyáknál a fogínygyulladás. A megfelelő szájhigiénia tehát ugyanúgy fontos, mint az embereknél, és ahogy nálunk a kisgyermekkorban, úgy az ebeknél is kölyökkorban kell elkezdeni a megelőzést. A rendszeres fogápolás megelőzi a plakkok és fogkő lerakódását, melyek hemzsegnek az íny gyulladását előidéző baktériumoktól.
Előzzük meg a vesebetegséget
Ahogyan az embernél, úgy a kutyáknál is a vese az, ami kiválasztja és eltávolítja a szervezetből a káros, mérgező anyagokat. Ha nem működnek megfelelően, az súlyos mérgezéshez is vezethet. Érdemes vesekőre vagy más szervi rendellenességre gyanakodni, ha a szokásosnál többet iszik, és/vagy vizel a kedvencünk, de akkor is forduljunk orvoshoz, ha hirtelen többször fordulnak elő "apró balesetek" a lakásban.
Vannak diabéteszre hajlamosabb fajták
A cukorbetegség hátterében a kedvenceink esetében is a hasnyálmirigy inzulintermelésének rendellenessége áll. Leggyakrabban a kutyák 8-9 éves korában kezd kialakulni, a szukáknál gyakoribb, de akár örökletes is lehet. A diabéteszre leginkább hajlamos fajták a mopszok, a törpe schnauzerek és az uszkárok, de bármely fajtánál kialakulhat a betegség. Kezdjünk gyanakodni, ha egyre gyakrabban iszik a kutyusunk és ezáltal gyakrabban is ürít. Ha emellett veszít a súlyából, ingerlékennyé válik, lassabban gyógyulnak a sebei, feltétlen forduljunk állatorvoshoz.
A kutyáknál is ez a vezető halálok
Ahogyan az embereknél, úgy az állatoknál is a rák az első számú halálok. Az egyik legjobb, amit tehetünk, hogy miközben játszunk, simogatjuk kedvenceinket, figyelünk a daganatra utaló jelekre. A csomókon túl pedig figyelünk a súlyukra, hiszen az abban bekövetkező bármilyen jelentős ingadozás lehet a betegség jele. Emellett a lassan gyógyuló sebek, a száj, orr vagy fül vérzése is gyanúra adhat okot, és ilyenkor jobb szakemberhez fordulni, hiszen egy korai stádiumban felfedezett tumor gyógyítható is lehet.
Legjobban: