A kutyáknak számít, hogy milyen szavakat használ az ember és az is, hogy milyen hangsúllyal, azaz intonációval mondja azokat. A legtöbb kutya képes például leülni az ül parancsszóra. Ehhez hasonlóan, ha magas hangon dicsérik őket, valószínűleg felismerik a pozitív töltetet. Nagyon keveset tudunk ugyanakkor arról, mi zajlik az agyukban, mikor beszélünk hozzájuk - olvasható az ELTE közleményében. Gábor Anna, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport kutatója, a cikk első szerzője szerint a kutyaagy és az emberi agy beszédfeldolgozásában tapasztalható hasonlóságok és különbségek megértése azért fontos, mert segít megérteni, hogy milyen lépések vezethettek a beszéd kialakulásáig az evolúció során.
A kutatók már korábban kimutatták , hogy a kutyák agya szintén elkülönítve dolgozza fel az intonációt és a szójelentést. Annak kiderítésére, hogy a hierarchia is hasonló-e, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) - ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport, az ELTE Természettudományi Kar Etológia Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológia Kutatócsoport munkatársai az új kísérletben egy speciális technikát alkalmaztak. Megmérték, hogy a kutyák agyi aktivitása milyen mértékben csökken ismételten hallott ingerekre. A méréskor időnként a szavakat, időnként az intonációt ismételték meg a kutyáknak. Ha egy agyterület aktivitása egy inger ismétlésére jelentősen csökken, akkor az szerepet játszik annak feldolgozásában.
A kísérlet eredményei alapján a kutyák agya, csakúgy mint az embereké, hierarchikusan dolgozza fel a beszédet: az intonációt alacsonyabb szinteken (főleg kéreg alatti területeken), míg az ismert szavakat magasabb szinteken (hallókérgi területeken). A vizsgálat arra is rámutatott, hogy érdekes módon az idősebb kutyák kevésbé különböztetik meg az ismert és ismeretlen szavakat. "Bár az emberi agy sok szempontból egyedi módon dolgozza fel a beszédet, ez a kutatás izgalmas hasonlóságokat tárt fel az ember és egy beszédképtelen faj között. Ez a hasonlóság azonban mégsem feltétlenül azt jelenti, hogy a hierarchia a beszéd feldolgozására alakult ki" - mutatott rá Andics Attila, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője.
"Sokkal valószínűbb, hogy a szójelentés és intonáció feldolgozását kísérő hierarchia talán egy általánosabb, nem csak a beszédre jellemző feldolgozási elvet mutat. Az egyszerűbb, érzelmeket kiváltó jelzéseket, mint az érzelmi intonáció, tipikusan alacsonyabb szinteken, míg a komplexebb, tanult jelzéseket, mint a szójelentés, magasabb szinteken dolgozza fel számos faj. A jelen eredmények inkább arra világítanak rá, hogy az emberek beszédfeldolgozása is ezt az alapvetőbb, általánosabb hierarchiát követi" - magyarázta a kutató.
A kutatás, amely az MTA (Lendület Program, Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Program), az Európai Kutatási Tanács, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és az ELTE támogatásával készült, a Scientific Reports folyóiratban jelent meg hétfőn.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Legjobban: