Kóros-e, ha félünk a klímaváltozástól?

Legyen szó akár a legújabb tudományos előrejelzésekről, akár természeti katasztrófákról, napjainkra a klímaváltozás mindennapos témát szolgáltat a híradásokban és a közösségi médiában. A vészjósló információáradat komoly félelmek alapja, olyannyira, hogy világszerte - így Magyarországon is - egyre többen fordulnak szakemberhez klíma-, avagy ökoszorongással. De vajon mit is takar valójában ez a kifejezés?

Krónikusfélelema környezet pusztulásától. Így definiálta az ökoszorongást egy 2017-ben kiadott, a klímaváltozás mentális egészségre gyakorolt hatásait leíró riportjában az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA). Maga a szorongás egy természetes érzelmi reakció a különféle stresszhatásokra, bizonyos helyzetekben pedig kifejezetten előnyös lehet. Alapvető funkciója, hogy figyelmeztessen a veszélyre, felkészítve ezáltal a testet és az elmét a várható kihívásokra. A szorongásos zavarok ugyanakkor túlmutatnak az átmeneti aggodalmon, félelmen. Az érintettek szorongása hétköznapi szituációkban is nagyon intenzíven, eltúlzottan és tartósan jelentkezik, hosszú távon pedig az életminőségükre is kihat.

A pánikbetegségtől a különböző fóbiákig számos típusa ismert a szorongásos zavaroknak, az ökoszorongást ugyanakkor nem találjuk meg ezek között a mértékadó szakmai útmutatókban. Az ökoszorongás ugyanis, még ha hasonló fizikai tünetekkel jár is, nem egy klinikai értelemben vett mentális zavar. Jelentős részben azért nem, mert az alapjául szolgáló félelem teljesen valós veszélyre reflektál, még akkor is, ha annak hatásait éppen aktuálisan nem érezzük magunkon. Elvégre a klímaváltozás valósága és következményei egyre világosabban látszanak, és bizony érthető, ha ez sokakat aggodalommal tölt el. Ahogy dr. Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológus fogalmazott a mindsetpszichologia.hu által közölt cikkében: "a klímaszorongás és az öko-gyász nem neurotikus, hanem reális jelenség, nemcsak pácienseink »ügye«, hanem mindnyájunké, és egészen biztosan nem annak az következménye, hogy kognitív torzításaink vannak, vagy annak, hogy »agyunk úgy dolgozza fel« a történéseket."

A klímaszorongás nem mentális zavar, hanem valós félelem
A klímaszorongás nem mentális zavar, hanem valós félelem. Fotó: iStock

A veszély mértéke

A klímahisztéria kifejezést választotta 2019 legellenszenvesebb szavának a Darmstadti Egyetem nyelvészekből és újságírókból álló független bizottsága. Részletek itt.

A Föld klímája nem állandó. Az elmúlt 650 ezer évben hét jelentősebb lehűléssel és felmelegedéssel járó ciklus is lezajlott, az utolsó jégkorszak közel 12 ezer évvel ezelőtt ért véget. Ezek a változások bolygónk Nap körüli pályájának apró eltéréseiből adódtak. A mostani felmelegedés azonban más, mint a korábbiak. Sokkal drasztikusabb, gyorsabb, továbbá közel teljes a tudományos konszenzus azt illetően, hogy mindezért az emberi tevékenység, elsősorban a szén-dioxid és egyéb üvegházhatású gázok nagy mennyiségű kibocsátása tehető felelőssé. Az 1880 óta vezetett hőmérsékleti statisztikák szerint mára közel 1 Celsius-fokot emelkedett a globális felszíni átlaghőmérséklet a 19. század végéhez képest, ebből fél fokot csak az utóbbi két évtized során.

Gyors ütemben csökken a sarkvidéki jégsapkák tömege, a globális tengerszint pedig évről évre emelkedik. A globális felmelegedés nyomán egyre gyakrabban alakulnak ki szélsőséges időjárási események, így áradások, heves esőzések és hőhullámok, erdőtüzek, miközben fokozódik a víz- és élelmiszerhiány, valamint pusztul az állat- és a növényvilág is. Az ausztrál környezetvédelmi minisztérium tavaly februári bejelentése szerint máris megvan az első emlősfaj, amely hivatalosan is a klímaváltozás áldozatává vált. Az egykor a Észak-Ausztrália külső területein fekvő Bramble Cay szigetén élt korallszirti mozaikfarkú patkány kihalását a partokon jelentkező óriási hullámok és a vihardagály idézte elő.

Mindeddig az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási keretegyezményének (UNFCCC) 197 tagországa írta alá a 2015-ben létrehozott párizsi egyezményt, amelynek célja, hogy a tagállamok közreműködésével legfeljebb 2, de lehetőség szerint inkább 1,5 Celsius-fok alatt tartsa a globális hőmérsékletemelkedés mértékét az iparosodás előtti szinthez képest. Nagyon leegyszerűsítve azt mondhatjuk tehát, hogy az emberiség ezt a célt tűzte ki maga elé a klímaváltozás elleni harcban. Kérdés persze, hogy milyen eredményeket sikerül majd elérni e téren. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) adatai szerint a Föld légkörének szén-dioxid-koncentrációja lényegében töretlenül emelkedik napjainkban is. Eközben a felmelegedés még akkor is évtizedekig folytatódna - hacsak nem századokig -, ha máról holnapra hirtelen teljesen megszűnne az emberiség üvegházhatásúgáz-kibocsátása.

A klímaváltozás hatásai számos területen jól érzékelhetőek már ma is
A klímaváltozás hatásai számos területen jól érzékelhetőek már ma is. Fotó: iStock

Bár akadnak politikusok, akik mindezek ellenére is igyekeznek elbagatellizálni a problémát retorikájukban, valójában a klímaváltozás rendkívül súlyos fenyegetést jelent úgy általában a bolygó élővilágára, mint azon belül is az emberekre. Ahogyan az Egészségügyi Világszervezet (WHO) honlapján olvasható: "(a klímaváltozás) veszélyezteti a jó egészség olyan alapvető feltételeit, mint a tiszta levegő, a biztonságos ivóvíz, a tápláló élelmiszer-ellátás és a biztonságos menedék, ezáltal megvan benne a potenciál, hogy évtizedekre aláássa a globális egészségfejlesztést." A WHO szerint 2030 és 2050 között évente negyedmillió halálesetet okoz majd az éghajlatváltozás csak az alultápláltság, a malária és a hasmenéses kórképek terjedése, valamint a hőhullámok nyomán.

Hogyan kezelhető a klímaszorongás?

A veszély tehát valós, ennél fogva az általa kiváltott félelem sem alaptalan, mindazonáltal nem is minden esetben rossz vagy haszontalan. "Vajon mit tekinthetünk kórosabbnak: ha valaki aggodalmat érez a klímaváltozás kapcsán, vagy azt, ha egyáltalán nem aggódik miatta?" - tette fel a kérdést egy tavaly nyári interjúban dr. David Austern, a New York-i Egyetem Langone Health egészségügyi központjának klinikai szakpszichológusa. Hozzátette, a szorongás éppen az az érzelem, amely arra sarkallhat bennünket, hogy tegyünk valamit. Így aztán a klímaszorongással való megküzdés elsődleges eszköze is az, ha megpróbálunk változásokat elérni. Csakhogy, mint arra dr. Thomas Doherty portlandi pszichológus rámutatott, a szorongás csupán egy bizonyos szintig segíti elő a cselekvést. Amennyiben túlzott mértéket ölt, úgy hatása már éppen ellenkező lesz. Szinte megbénítja az egyént, egyfajta 22-es csapdája helyzetet előidézve. Ilyen esetekben mindenképpen javasolt szakemberhez fordulni segítségért.

"A szorongás gyakran kétségbeesésbe fordul, miszerint az egyén egymagában képtelen változást elérni, ennél fogva haszontalannak érzi magát és úgy érzi, csapdába került. A pszichológiában ezt nevezzük tanult tehetetlenségnek, amely olyankor fejlődik ki, ha egy személy elfogadja, hogy nincs hatalma az adott helyzet felett, ezért feladja a további próbálkozást" - magyarázta a patient.info-nak nyilatkozva Hilda Burke pszichoterapeuta, a brit pszichoterapeuták szakmai szövetségének (UKCP) szóvivője. "Terapeutaként arra biztatom a klienseimet, hogy hallgassanak a szorongásukra. Fedezzék fel, miként tudnának a változás részévé válni, legyen szó akár arról, hogy csatlakoznak egy aktivistacsoporthoz, vagy csak tudatosabban odafigyelnek arra, hogy a mindennapokban miként támogathatják a bolygó megóvását. Ez segíthet, hogy erősebbnek érezzék magukat, és kevésbé merüljenek el a szorongásukban. Bármilyen kis lépéseket is teszünk a változás érdekében, azok mindenképpen enyhíteni fogják a tehetetlenség érzetét" - hangsúlyozta a szakember.


A cselekvés mellett ugyancsak komoly ereje van a közösségnek, azaz ha félelmeinken nem egyedül próbálunk meg úrrá lenni. Nem kell feltétlenül pszichológushoz fordulni, ha szorongásunkat nem érezzük túl súlyosnak, a családi, baráti beszélgetések is éppúgy hatékonyan enyhíthetik a frusztrációt. A másoktól kapott impulzusok révén racionálisabban láthatjuk gondolatainkat, elkerülve ezáltal a stressz okozta érzelmi spirált. Sőt, akár az online térben, a közösségi médiában is csatlakozhatunk olyan kibeszélő csoportokhoz, fórumokhoz, amelyekben hasonló félelmeket átélő emberekkel oszthatjuk meg érzéseinket. Hasznos az is, ha igyekszünk a tájékozódni a témában, ezzel együtt időről időre kapcsoljuk ki a tévét és az okostelefonunkat. Ez nem struccpolitika, nem szükséges teljesen elzárkózni a probléma elől, de az sem szerencsés, ha folyamatosan kitesszük magunkat a szorongást erősítő híreknek.

Végezetül érdemes szót ejteni egy egyszerű, de mégis ritkán hangoztatott megközelítésről. Ép testben ép lélek - tartja a mondás. Nem sokan képesek ugyanis megőrizni kiegyensúlyozottságukat, jó hangulatukat, ha nem figyelnek oda testük fiziológiai szükségleteire. Az egészséges alvási rutin fenntartása, az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás egyaránt alapvető eleme az általános testi-lelki jólétnek, egyszersmind a szorongást is segít leküzdeni.

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Influenzatérkép

február 03. - február 09.
Influenzás tünetekkel
orvoshoz fordulók száma:
34 900
  • 0-14 évesek
  • 15-34 évesek
  • 35-59 évesek
  • 60 év felettiek

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Hidegfront

Maximum:
+9, +14 °C
Minimum:
+3, +8 °C

Hazánkban kedden délelőtt erősen felhős időre van kilátás, kisebb eső, zápor is előfordulhat.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge, közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag