Visszér- vagy szívpanaszokkal küzd?

Vénák és artériák a testben

Testünk alapvető működésének fő alappillére a vérkeringés, mely a vérhálózaton keresztül történik. Az érrendszer verőerekből (artéria), visszerekből (véna), valamint apró hajszálerekből (kapilláris) áll. Az artériák feladata az oxigéndús vér szállítása a szívtől a sejtek, szövetek felé, míg a vénák ezzel szemben oxigénben szegény, ám széndioxidban gazdag vért szállítanak a tüdő felé. A kapillárisok mind az artériás, mind a vénás rendszerhez kötődnek, ugyanis ezek biztosítják a sejtek, szövetek oxigénellátását, valamint gyűjtik össze az elhasznált vért- így tehát lényegébe a szövetek és a vér közti anyagcserét teszik lehetővé.

Érszűkület, visszértágulat, trombózis

Mivel a megfelelő véráramlás életünk mozgatórugója, így az érhálózatban bekövetkező károsodások súlyos problémákat, akár életveszélyt is okozhatnak. Ilyen például az érszűkület, a visszértágulatok megjelenése, valamint a trombózis. Az érszűkület a verőerek meghibásodása, melynek során az érelmeszesedés hatására az erek keresztmetszete csökken, a bennük lévő a vérnyomás megnő, majd a falai merevvé, rugalmatlanná válnak.

Ezáltal egyrészt csökken a szövetek oxigén-ellátottsága, másrészt a vérnyomás megemelkedése miatt mikrosérülések keletkezhetnek az erek belső, (endothel falán), ami vérrögképződéshez vezethet és kialakul a szívinfarktus, illetve a stroke. Míg az érszűkület elsősorban az idősebb korosztályt érinti (bár már fiatalon is elkezdődhet), addig a visszértágulatok már a húszas években is jelentkezhetnek. Ekkor a vénák izmos fala meggyengül, így vérpangás alakul ki és a széndioxidban dús vér nem képes elszállítódni. A problémát súlyosbítja, amikor a vénákban lévő billentyűk is meghibásodnak, melyek feladata, hogy segítsenek a vénás vér egyirányú, a tüdő felé történő továbbításában. Ha a billentyűk veleszületetten gyengék, vagy pl. trombózis miatt elhalnak, akkor a vénás vér 5-20 cm-es szakaszon oda-vissza mozog és esélyes sincs eljutni a tüdőbe, hogy felfrissüljön. Sőt, az adott terület oxigén ellátását rontja, így alakul ki a lábszárfekély.


A visszértágulatok az esztétikai problémán túl fájdalmasak is lehetnek, ráadásul megnövelik a felületes visszérgyulladás, a fekély, valamint az életveszélyes tüdőembóliával fenyegető mélyvénás trombózis kialakulásának esélyét. Ez utóbbi esetben a mélyen fekvő vénákban vérrögök keletkeznek, melyek leszakadhatnak, és a véráramlás útján a tüdőbe kerülhetnek. A probléma hátterében a visszértágulatokon kívül genetikai hajlam (pl. MTHFR, Leiden-mutáció), rosszindulatú daganatok, helytelen életmód is állhat- mondja dr. Szabó Andrea, az Ultrahang Központ radiológus főorvosa, aki hozzátette, 40 év felett mélyvénás trombózis esetén kötelező a tumor keresés.

Ultrahangos vizsgálat lábfájdalom esetén és visszérműtét előtt is

Az erek állapotának megállapításához az egyik legjobb módszer a Doppler ultrahangos vizsgálat, mely során nem csupán az erek károsodásának fokáról kaphatunk pontos információt, de a bennük lévő keringésről, a vér áramlásáról is. A normál ultrahanghoz hasonlóan szintén fájdalommentes és nem igényel különösebb előkészületet, illetve semmiféle sugárterheléssel nem jár. A vizsgálat az érszűkület mértékének meghatározása mellett nagy segítségre lehet a vénabillentyűk állapotának megfigyelésében, valamint a mélyvénás trombózis diagnosztizálásában is.

Mikor érdemes Doppler ultrahang-vizsgálatra jelentkezni?

• magasvérnyomás
• szédülés
• szívbetegség
• mélyvénás trombózis gyanúja esetén
• visszértágulatok, felületes visszérgyulladás
• visszérműtétek előtt

Megjegyzés: perifériás érszűkület, illetve szívbetegség esetén a nyaki erek doppler vizsgálata megmutatja az egész testben lévő artériák állapotát. Azonban nem vizsgálunk alsó végtagi artériákat érszűkület esetén, mert nem ad kielégítő eredményt. Ezeket az eseteket érsebész vizsgálja Doppler-vizsgálattal, illetve CT angio vagy angioMR kell a korrekt diagnózishoz - teszi hozzá a radiológus.

Forrás: Ultrahang Központ