+3° - +16°
Kettős front

Vidéki orvosok az 56-os forradalomban

Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején az orvosok és orvostanhallgatók a legkülönbözőbb formában aktivizálták magukat. A sebesültek ellátása mellett volt, aki a városi közélet meghatározó alakjává lépett elő.

A HáziPatika.com az elmúlt években több cikkben is felidézte az 1956-os forradalmi eseményeket és a mentősök, orvosok azokban játszott hősies tetteit.  Számtalan életveszélyes helyzetben saját épségüket kockáztatva igyekeztek a sebesülteket ellátni az egészségügyi szakemberek és segítőik: nővérek, orvostanhallgatók és civilek. Az 1956-os kecskeméti sortűz alkalmával például a Kálvin téren érte az egyik mentőkocsit találat - ez Debrődi Gábor Az Országos Mentőszolgálat helytállása 1956-ban című írásából tudható. 

A forradalom idején több hasonlóan pusztító sortűz dördült el - Tiszakécskén vadászgépről lőttek a tömegbe: ez az embertelen akció 18 halottat követelt Debrődi szerint.

Felfoghatatlan az is, hogy mi történt 1956. október 26-án Mosonmagyaróváron: a békés tüntetés, amelyet gimnazisták kezdeményeztek, vérengzésbe torkollott a határőrlaktanya előtt, ahonnan sortüzet intéztek a fegyvertelen emberekre. De nem is csak egy sortűz dördült el, és nem is csak géppuskákkal lőtték a fegyvertelen embereket, hanem kézigránátokat dobtak közéjük.

Kahler Frigyes és M. Kiss Sándor szerint az első sortűz vitatott körülmények között történt, de a második már bizonyosan teljesen indokolatlan volt - menekülőkre adták le, így sokakat hátba lőttek a laktanyából. A pusztítás és embertelenség következményei máig vitatottak: legalább ötven, de akár száz áldozata is lehetett a tömeggyilkosságnak Szakolczai Attila szerint, aki A vidék forradalma című kiadványt szerkesztette. Kahlerék 55-105 közé teszik az áldozatok számát. A sérültek viszont kétséget kizáróan legalább kétszázötvenen voltak.

A forradalom kitörése tehát szörnyű állapotban találta az egészségügyet, ennek ellenére számos helyen a kórházak, a mentők, az ápolók hősiesen igyekeztek ellátni a sérülteket, időnként bujtatták a menekülőket, és törődtek természetesen az "átlagos" betegekkel is. A betegek, sebesültek ellátásában a békeidőkhöz képest is rendkívüli módon megnövekedett a mentők szerepe. A részletekért kattintson!

Annyi sebesült volt, hogy nem tudták a mosonmagyaróvári kórházban ellátni, utóbb győri és budapesti kórházakba kellett továbbszállítani a sérülteket. Dr. Székelyhidy László katonaorvos a műszaki laktanyából hallotta a lövéseket, és a laktanya mentőjével sietett a helyszínre, ahol megkezdte a sebesültek ellátását. Ezután mentőkocsival szállított a helyi kórházba sérülteket. Ott aztán az operálásba is bekapcsolódott, műtéteket végzett egy mosonmagyaróvári internetes oldal szerint.   

Megrázó fotók kerültek elő

Győrben tömegek jelentkeztek véradásra, Ausztriából pedig a határőrség engedélyezte a vérszállítmányok behozását. Mosonmagyaróváron az orvosok - a nem sebész belgyógyászok és nőgyógyászok is - éjt nappallá téve próbálták ellátni a sérülteket dr. Zsibóy István igazgató főorvos vezetésével. A sebészek közül kettő állandóan operált. Mosonmagyaróvárra Győrből is érkezett sebész, hogy segítsen a sérültek ellátásában. Erről a Kisalföld című megyei lap írt 2010-ben, hozzátéve: a kórházban derült ki, hogy robbanólövedékek is érték a sebesülteket. 

Megrázó, hogy 54 évvel később előkerültek olyan fotók a mosonmagyaróvári mészárlás áldozatairól, amelyeket addig senki sem ismert. Ezeket a képeket az ottani kórház egyik orvosa készítette az intézmény udvarán fekvő halottakról.

Nemcsak a mosoni városban örökítette meg egy orvos a forradalom eseményeit. A zalai '56 fotókrónikáját megíró Béres Katalin, Csomor Erzsébet és Kapiller Imre szerint a délnyugati megyén belül Keszthelyen készült a legtöbb fénykép a forradalomról. Réthelyi Jenő orvos október 25-én fotózott, többek között a szovjet emlékmű ledöntését örökítette meg. Orvosként pedig "lehetősége volt rá, így maga hívta elő a kórházi röntgenben a filmtekercset" - írják a szerzők.

A mentősöknek rengeteg dolguk volt ebben az időszakban
A mentősöknek rengeteg dolguk volt ebben az időszakban (Fotó: Fortepan)

Nyugat-Magyarországon nagyon sok sebesült volt, egy részük a szabadságharcba torkolló forradalom végén Ausztriába jutott el. A Népszava 1956. november 4-ei, vasárnapi híre szerint "tizenhárom sebesült magyar szabadságharcost pénteken Ausztriába szállítottak és bécsi kórházakban helyeztek el". A lap szerint "rajtuk kívül más nem sebesült menekültek is érkeztek át a határon, s az osztrák kormány - amely tábort nyitott számukra - haladéktalanul menedékjogot adott nekik. A menekültek közül néhányat súlyosan megsebesítettek: végtagjaik eltörtek és golyó okozta sebek éktelenkednek rajtuk". Tehát külföldi kórházak is láttak el magyar sérülteket.

Orvosok a forradalom élén

Több orvos tevékeny szerepet játszott a forradalom vezető testületeiben. Berettyóújfaluban Dubay Miklós 1956-ban a Járási Forradalmi Bizottmány elnöke volt, később 7 éves börtönbüntetésre ítélték. 

Vízy Béla hatodéves szigorló orvostanhallgató ott volt Szegeden, amikor a Takaréktár utcai sortűz eldördült. Ez a nap október 26. volt, akárcsak Mosonmagyaróváron. Vízyt nem engedték a sebesültekhez, hanem amikor az ÁVH székháza körül járt, megragadták őt polgári ruhás személyek, és bevitték az épületbe vallatni. Nemsokára kiszabadult, és így érkezett Hódmezővásárhelyre. Eredetileg semmilyen szerepe nem volt a forradalomban, Szegeden is csupán tanúja volt a sortűznek. Ám Hódmezővásárhelyen ekkor már gyülekezni kezdett a tömeg. A szegedi egyetemistákat lelkesedve fogadták, és valaki bejelentette: "Vízy Béla mond beszédet" - emlékezett vissza később maga a botcsinálta szónok A szabadság pillangója. 1956 Szegeden, az egyetemen című kötetben.

Vízy ekkor indulatos beszédet tartott - saját bevallása szerint is -, majd részt vett a Nemzetőrség megszervezésében és a fegyveres ellenállásban is Hódmezővásárhelyen. "Csaknem kizárólag katonai vonalon működtem. Egyenruhát és fegyvert viseltem. Vásárhelyen elvállaltam a Nemzetőrség szervezését" - emlékezett vissza. A forradalom után hat év börtönre ítélték, amelyet három évre csökkentettek; 1959-ben szabadult amnesztiával. Ezután három évig segédmunkás volt, majd 1963-ban tehette le hátralévő szigorlatait. 

Vízy nem az egyetlen, aki az orvosi pályáról került a fegyveres ellenállás kellős közepébe: a pesti Corvin-köziek egyik vezetője nem más volt, mint Antalóczi Sándor, azaz "Doki", amint arról korábbi cikkünkben már írtunk.

Orvosok a közbiztonság megszervezésében

Voltak orvosok, akik nem vettek részt a fegyveres ellenállásban, de a közbiztonság megszervezésében döntő érdemeket szereztek városukban a forradalom idején. Dr. Csúcs László így emlékezett vissza az Egmont-nyitány című kötetben a Mohácson történtekre. "Október 28-án, vasárnap délelőtt történt, mikor az egész város tele volt a magyaróvári véres események hírével. Széltében beszélték, az éjszaka egy század katonaság érkezett Pécsről, megszállták a városházát és környékét annak hírére, hogy 10 órára tüntető nagygyűlést hívtak össze Mohácson!"

Csúcs doktor nem akart részt venni a gyűlésen, mégis meggyőzték, így kiment a Széchenyi téri "zsibongó tömegbe", amely megtöltötte a Fogadalmi-templom és a Városháza környékét.

A tömegben meghallotta a saját nevét, mármint, hogy felkerült egy listára. A listán szereplő ötven embert behívták a városházára, hogy tanácskozzanak a nép képviseletében a város hivatalos vezetőivel. Csúcs mások ösztökélésére bement a városházára, és végül eredménnyel járt, a vitatkozó felek között ő döntötte el a legfőbb kérdést: javaslatára a közbiztonság fenntartására járőrpárokat szerveztek. Egy rendőr vagy katona mellé a szerveződő Nemzetőrség egy-egy tagját osztották be, így mind a rendfenntartó erők, mind a főtéren összegyűlt tömeg követeléseinek eleget tudtak tenni.

Csúcsot ekkor be akarták választani a Nemzeti Bizottságba, sőt a testület elnökének is javasolták, de egyiket sem vállalta, a póttagságot viszont elfogadta. Végül kituszkolták a Városháza erkélyére, és ő ismertette a meghozott határozatokat, hogy megalakult a Nemzeti Bizottság és a Nemzetőrség. Bejelentette: ezek a testületek garantálják a város békéjét, rendjét és az "új életet". Mindezek után a tömeg feloszlott, és Csúcs visszaemlékezése szerint "Mohács városában nem volt zavargás, de még egy pofon sem csattant el."

Értékelje a cikket!

Hogy érzed magad? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapotod?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzed most magad fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzed magad?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Kettős front

Maximum:
+9, +16 °C
Minimum:
+3, +8 °C

Hazánkban szerdán délelőtt többfelé várható csapadék, a Dunántúlon eső, másutt záporok formájában.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag