Menetlevél-vezetésre kötelezné a notórius gyorshajtókat az ORFK. A hatályos jogi keretek között ugyanis a közlekedésrendészet a jelenlegi létszáma mellett másként már nem képes rendet tartani az utakon.
Eredményesnek tartja az ötnapos húsvéti közlekedésbiztonsági akciósorozatot Szabadfi Árpád dandártábornok, az ORFK vezetőjének általános helyettese. Lapunknak elmondta: országosan közel 80 ezer autóvezetőt szondáztattak meg, közülük 840 volt ittas, 125 oly mértékben, hogy helyben elvették a jogosítványát. Az akció ideje alatt feleanynyi baleset történt az utakon, mint más hétvégeken, ünnepnapokon. A rendőrség 9 halálos, 81 súlyos és 157 könnyű sérüléssel végződött közúti tragédiáról tud.
Szabadfi lapunknak elmondta: miután januárban és februárban az előző év azonos időszakához képest 34 százalékkal nőtt a halálos kimenetelű közlekedési balesetek száma, a rendőrség májustól újabb átfogó közlekedésbiztonsági akciósorozatba kezd. Minden héten más szabálysértések elkövetőire "vadásznak" majd a rendőrök, a gyorshajtókat, a szabálytalankodókat megállítják, igazoltatják és megszondáztatják.
Jelenlegi létszáma mellett - és az adott jogszabályi keretek között - azonban a közlekedésrendészet nem képes rendet tartani az utakon. Mint azt egy rendőrségi belső felmérésre hivatkozva lapunk korábban már megírta (Népszabadság, 2006. július 22.) "Az elmúlt években fokozatosan megszűnt a forgalom-ellenőrzés Magyarországon. A megyei főkapitányságok harmadában nem is léteznek forgalom-ellenőrző egységek, s a megyeszékhelyeken működő városi rendőrkapitányságok közül is csak nyolcnak van ilyen szervezete. Többek között ez az oka annak, hogy az autópályák kivételével szinte csak traffipaxos autóban ülő vagy a lézeres sebességmérő állványa mögött áldozatára vadászó közlekedési rendőrrel találkoznak az autósok az utakon. Senki nincs ugyanakkor, aki kiállítaná a közlekedésből a másokat az útról szinte letolókat, a mások elé bevágókat, az autóstársakat hirtelen fékezésre kényszerítőket."
A sebességellenőrzéseknek sincs sok értelme azonban, ha a bemért és lefotózott gyorshajtókat nem állítják meg igazoltatásra. A rendőrség által kiküldött adatkérő lapok (amelyeket a hatóság azért küld a tulajdonosnak, hogy megtudja: a lefotózott autót ki vezette) többnyire azzal a megjegyzéssel érkeznek viszsza, hogy "nem kívánok közvetlen hozzátartozómra terhelő vallomást tenni". A bemért és lefotózott gyorshajtók (nem hivatalos rendőrségi adatok szerint) közel 60 százaléka így megússza a bírságot és a büntetőpontot.
Az ORFK több kísérletet tett az Európában alkalmazott "objektív felelősség" elvének bevezetésére (azaz, ha nem sikerül megállapítani a szabálysértő kilétét, az autó tulajdonosát bírságolják meg, bár nem kap büntetőpontot). Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium azonban alkotmányos aggályaira hivatkozva rendre visszadobta a rendőrség előterjesztéseit.
"Hamarosan rajtunk röhög majd egész Európa", mondta egy névtelenséget kérő megyei közlekedésrendészeti vezető, aki az utóbbi időben több külföldi szabálysértési jogsegélyre is kénytelen-kelletlen azt a választ adta: a rendőrségnek nem sikerült tisztáznia, hogy a megadott rendszámú autót ki vezette, amikor (külföldön) gyorshajtáson érték. Európa számos országában ilyenkor a tulajdonoson hajtják be a szabálysértési bírságot, nálunk erre azonban nincs lehetőség, így a magyar autósok nyugodtan száguldozhatnak külföldön (is), ha nem állítják meg őket, hiába a nemzetközi jogsegély, itthon senki nem tudja behajtani rajtuk a bírságot.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A Népszabadság úgy tudja, a rendőrség most azt szeretné elérni: a jogalkotó teremtse meg a lehetőséget arra, hogy bírói úton kötelezzék menetlevél vezetésére azoknak a gépkocsiknak a tulajdonosait, amelyekkel szabálysértési eljárás keretében nem azonosítható sofőrök a megengedetnél gyorsabban hajtottak.
Ez is érdekelheti
Az Európai Unió fehér könyve kimondja: az évtized végére a 15 évvel korábbinak a felére kell csökkenteni a közúti balesetek halálos áldozatainak számát a tagállamokban. Magyarországon az elmúlt hét-nyolc évben jelentősen nem csökkent, inkább csak stagnált, vagy kismértékben nőtt a halállal végződő közúti tragédiák száma. Szabadfi Árpád szerint a hatályos jogi keretek között a rendőrség a határőrségi integrációban bízhat: a két szervezet fúziója révén ugyanis valamelyest nőhet a "megállításos sebességellenőrzésre fogható" létszám.
Legjobban: