Magas vérnyomás, amire a vérnyomásmérő sem figyelmeztet

Ahhoz, hogy pulmonális artériás hipertóniát (PAH), ezt a gyógyíthatatlan progresszív betegséget felismerjük, tudnunk kell, pontosan mit takar, és milyen jelek utalhatnak arra, hogy érintettek vagyunk.

  • A pulmonális artériás hipertónia (PAH) a kisvérkör, azaz a jobb szívfélből a tüdőbe vezető erek magas vérnyomása. A PAH nem gyógyítható, de korai felismeréssel és időben megkezdett kezeléssel jelentősen lassítható a betegség progressziója.
  • A PAH tünetei nem specifikusak: légszomj, fáradékonyság, mellkasi fájdalom, szédülés, levertség, lehangoltság jelezheti a problémát. Ritka, kevesek által ismert betegségről van szó, amelyet komplex vizsgálatokkal lehet csak kimutatni, emiatt összességében az érintettek hosszú ideig bolyonghatnak az egészségügyi ellátórendszerben, mire eljutnak a megfelelő szakemberhez, és így előrehaladott stádiumban jutnak csupán diagnózishoz.
  • Fontos, hogy amennyiben panaszai alapján felmerül egy betegnél a PAH gyanúja, ilyen irányban is végezzenek nála célzott vizsgálatokat. Ilyenkor a területileg illetékes kardiológushoz fordulhatunk elsődlegesen, aki a beteget továbbküldi a PAH centrumba. A PAH korai felismerése és kezelése kulcsfontosságú!
  • Magyarországon öt nagy centrumban zajlik a PAH-betegek ellátása. A betegség az érintettek mindennapi életére is jelentős hatással van. A PAH-hal való együttélésben hatalmas segítséget nyújthatnak a területen nagy tapasztalattal bíró betegszervezetek.
  • A PAH egyaránt kihatással van a tüdő és a szív működésére. Éppen ezért az érintett betegek részéről különösen nagy körültekintést igényel a napjaink világjárványa elleni óvintézkedések betartása. A COVID-19 szövődményeinek kockázata magasabb lehet a PAH-betegek körében, amennyiben elkapják az új típusú koronavírus-fertőzést.
  • A magas vérnyomást szokás néma gyilkosnak nevezni, mivel semmilyen specifikus tünet nem jelzi a betegség kialakulását, amiből kezdetben erre lehetne következtetni. Szerencsére rendszeres vérnyomásméréssel felfedezhető ez az - akár - súlyos szövődményeket is okozó betegség. Nem így a plumonális artériás hipertónia ( PAH ), azaz a tüdőerekben fellépő emelkedett vérnyomás, melyre nem utal a normáltól eltérő, hagyományos módon mérhető vérnyomásérték. Így, ha a hipertóniát néma gyilkosnak nevezzük, akkor a PAH méltán érdemelné ki a rejtőzködő, alattomos gyilkos nevet, főképp mert ez a betegség egyelőre nem gyógyítható.

    Pontosan mi is a PAH?

    A PAH a pulmunális hipertóniák (PH) öt alcsoportjának egyike. Az alábbi öt alcsoportot a betegség kialakulásának hátterében álló okok alapján különböztetik meg:

  • pulmonális artériás hipertónia (PAH);
  • bal szívfél eredetű pulmonális hipertónia;
  • tüdőbetegség és/vagy krónikus hypoxia okozta pulmonális hipertónia;
  • vérrögök által okozott pulmonális hipertónia;
  • pulmonális hipertónia, amelyet más egészségi állapot vált ki.
  • A pulmonális artériás hipertóniában szenvedő betegek tüdőverőereinek (ezek az erek szállítják a jobb szívféltekéből a tüdőkhöz a vért) falai megvastagszanak, merevvé válnak, és hasonlóan a más ereknél bekövetkező kóros elváltozásokhoz, ez is a vérerek beszűkülését okozza. A PAH esetében azonban csak a pulmonális, azaz tüdőerekben fellépő vérnyomás emelkedik. A test azonban egy okos "szerkezet", sokáig képes kompenzálni ezt az állapotot azzal, hogy a jobb szívfél megfeszített munkával pumpálja át a megfelelő mennyiségű vért a beszűkült ereken is. Viszont egy idő után emiatt fokozatosan gyengülni kezd, míg végül különböző működési elégtelenségek léphetnek fel, melyek akár korai halálozáshoz is vezethetnek.

    Az is egy jel lehet, ha lépcsőzés után, közben fulladunk. Fotó: Getty Images
    Az is egy jel lehet, ha lépcsőzés után, közben fulladunk. Fotó: Getty Images

    Mi okozhatja?

    A PAH kialakulásának számos oka lehet, ám az esetek felében nem tudni pontosan, hogy mi váltotta ki (idiopátiás). Néha örökletes, okozhatja valamilyen gyógyszer vagy illegális drogok használata. Megjelenhet társult betegségként, például szisztémás sclerosis (SSc), lupus, HIV-fertőzés vagy veleszületett szívbetegség mellett. Bár ritka betegségnek számít, hazánkban is több százan élnek ezzel a kórral. Szakmai becslések szerint tehát 1 millió emberből 70-120 is szenvedhet pulmonális artériás hipertóniában. Sajnos az érintettek egy része nem tudja, hogy nála ez okozza a panaszokat. Sokakat későn diagnosztizálnak, ezért háromból egy beteg - mivel már előrehaladott stádiumban van az állapota - 5 éven belül meghal.

    A PAH stádiumai:

  • stádium: a betegnek még nincsenek tünetei a hétköznapi tevékenységek során, de már diagnosztizálták nála a PAH-t.
  • stádium: a PAH az átlagos feladatok elvégzése közben már légszomjat, mellkasi fájdalmakat okozhat, a beteg általános fáradtságérzéssel küzd, tünetei azonban nyugalmi állapotban még nincsenek.
  • stádium: bármilyen fizikai aktivitás kiváltja a PAH-ra jellemző szimptómákat, a beteg azonban nyugalmi állapotban továbbra is jól érzi magát.
  • stádium: a tünetek már nyugalmi állapotban is jelentkeznek.
  • Miért nehéz a felismerése?

    Levertség, depresszív hangulat, fáradtság, szédülés, légszomj és mellkasi fájdalom - ezek a PAH jellemző tünetei. Mivel ezek egyike sem specifikus, azaz csak a PAH-ra jellemző szimptóma, így nem csoda, ha az érintett, csakúgy, mint az orvosa, nem a tüdőerekben fellépő emelkedett vérnyomásra gondol. A háziorvos a fenti tünetek mellett elsősorban asztmára vagy COPD -re gyanakszik, főképp azért, mert köreikben sem ismert annyira ez a betegség. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a betegség tünetei hirtelen vagy fokozatosan is kialakulhatnak (lásd a PAH stádiumairól szóló keretes írásunk), egyre csökkentve az érintett terhelhetőségét. Néha a diagnózist az orvosok sem tudják könnyen felállítani. Emiatt sajnos sokszor előfordul, hogy a beteg évekig jár orvosról orvosra, míg kiderül, hogy panaszai hátterében PAH áll. Ezalatt az érintett folyamatosan tünetei és életminősége romlását éli meg, mely hatással van fizikai, lelki állapotára, szociális életére és munkájára is.

    PAH: ezek a leggyakoribb tévhitek A WHO 2012-ben nyilvánította május 5-ét a pulmonális hipertónia világnapjává. Azóta minden évben e napon a figyelem erre a ritka betegségre irányul. Csak Magyarországon több száz beteg él ezzel a gyógyíthatatlan betegséggel. A pulmonális hipertónia és ennek egyik fontos csoportja a pulmonális artériás hipertónia (PAH) ritka, krónikus betegség, ami a tüdőerekben fellépő emelkedett vérnyomás következtében alakul ki. Összegyűjtöttük a leggyakoribb tévhiteket. Részletek!

    A PAH diagnózisa

    Mint említettük, a háziorvosoknak nincs könnyű dolga a PAH felismerésében, ám a légszomj megjelenésével, lépcsőzési nehézségek, ájulásról szóló beszámolók hallatán megfogalmazódhat bennük a gyanú. Ebben az esetben kardiológushoz kell irányítaniuk a beteget. Jogosan merülhet fel a kérdés, ha a betegségben a tüdőerek érintettek, miért nem inkább pulmonológushoz küldik a beteget? A válasz a diagnosztikában keresendő: a PAH gyanúját ugyanis szívultrahang-vizsgálattal lehet a legjobban igazolni.

    Az ultrahang megtörténte után a kardiológus az érintettet tovább irányítja a PAH-centrumok (5 felnőtt, 2 gyerek) valamelyikébe, ahol mellkasröntgen, szívultrahang, terheléses vizsgálatok és végül a legfontosabb, a szívkatéterezés segítségével fel tudják állítani a diagnózist. Utóbbira azért van szükség, mert csak így lehet mérni a tüdőerek vérnyomását.

    Fontos, hogy minél korábban diagnosztizálják a PAH-t, annál hamarabb kezdődhet meg a beteg általában kombinált gyógyszeres kezelése. A korszerű terápiák még a súlyosabb betegek jelentős részénél is akár 7 vagy még több év túlélést jelentenek. A betegség korai felismerése lehetőséget ad a progresszió lassítására és jelentősen javíthatja az érintett életminőségét.

    A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

    Dipankrin reklámvideó (X)
    Orvosmeteorológia
    Fronthatás: Hidegfront
    Maximum: +10 °C
    Minimum: -1 °C

    A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Késő estére 0 és +7 fok közé hűl le a levegő. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.

    Hogy érzed magad?

    Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


    Hogy érzed most magad fizikailag?

    Hogy érzed magad?

    Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


    Milyen most a lelkiállapotod?

    Hogy érzed magad?

    Legjobban:
    Legrosszabbul:
    Kezdjük újra