Ma is él a férfi, aki többször bejárta Csernobilt

A férfi még közös szelfit is készített a világ legszennyezőbb masszájának tartott kóriummal, mélyen a csernobili erőmű 4-es blokkjában, ahová a sugárzás miatt először csak tíz évvel a katasztrófa után merészkedtek le kutatók néhány percnél hosszabb időre.

Arthur Kornyejev élete az elmúlt harminc évben végig az erőmű körül forgott. Az első munkások között volt, akiket a katasztrófa napján Csernobilba vezényeltek, azóta pedig több száz alkalommal vezetett csoportokat és dolgozott a romok között. Az ő feladata az volt, hogy megállapítsa a sugárzás szintjét egy-egy területen, ami alapján a takarítóbrigádok munkaidejét szabályozták. Több sugárzás érte a testét, mint bárkit a történelem során, és még mindig él. Két éve a New York Times is beszélgetett vele, amikor felkeresték Ukrajnában - írja az Index.
A fotón mellette látható képződményt "elefántláb" néven ismeri a világ, és valószínűleg a legszennyezőbb anyag a Földön (tulajdonképpen nem is egy anyag, hanem több anyag összeolvadásából keletkező, változó összetételű massza), ami eddig csak néhány alkalommal keletkezett laboratóriumi körülményeken kívül, de a tárolójából csak itt, Csernobilban szabadult ki.

A kórium valószínűleg a legszennyezőbb anyag a Földön

A kórium valószínűleg a legszennyezőbb anyag a Földön. A képen a kihalt Csernobil pusztuló maradványa

Az elefántláb az erőmű négyes blokkjában található, ahol a megolvadt reaktorból kiömlő lávaszerű anyag átégette a tárolóját, és magába olvasztotta a környezetében található grafitot, betont, uránt és mindent, amihez csak hozzáért. A kórium bomlását vízzel lehet lassítani - ez az egyetlen dolog, ami miatt a fukusimai tragédia szerencsésnek mondható, Csernobilban viszont nem volt kéznél tengerpart, hogy megállítsák a terjedését.

A hatvanas éveiben járó Kornyejev az évtizedek alatt rengeteg újságírónak és szakembernek mutatta meg a reaktorban az elefántlábat, szakértőként pedig maga is részt vesz az erőmű köré húzott betonszarkofág tervezésében. Bár életben van, az egészsége ráment a hivatására, de állítása szerint nem bánt meg semmit.

Az hogy a radioaktivitás milyen károkat okoz az élő szervezetben, függ az intenzitásától, illetve a benne eltöltött időtől. Egészséges mértékű sugárzásnak a hétköznapok során állandóan ki vagyunk téve, a fejünk fölül és a lábunk alól egyaránt. A földkéreg bolygónk keletkezése óta tartalmaz sugárzó elemeket, például uránt és hosszú felezési idejű izotópokat (40K, 238U, 232Th), ezek nagyjából 2,1 millisievert (mSv) éves sugárterhelést jelentenek a lakosságra. A Napból érkező kozmikus sugárzás további 0,3 mSv terhelést okoz, valamint oldható és oldhatatlan formában a vizekben is találhatóak izotópok. Az építőanyagokban jelenlévő radongáz felszaporodása miatt épületeken belül is nagyobb a sugárzás, sőt Földünk bizonyos tájain - a földben lévő sugárzó anyagok mértéke vagy a tengerszint feletti magasság miatt - akár tízszerese is lehet a hazánkban tapasztaltnak. Tudjon meg többet, kattintson!

Értékelje a cikket!

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+21, +26 °C
Minimum:
+13, +18 °C

Hazánkban hétfon délelőtt északkeleten hosszabb időre is kisüthet a nap, máshol többnyire sok lesz a felhő.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag