Koronavírus-járvány: leépülhet az immunrendszerünk?

HáziPatika

A koronavírus-járvány fizikailag és mentálisan is sok embert megvisel. De mi a helyzet az immunrendszerünkkel? Az is legyengülhet a pandémia okozta elszigetelődés hatására?

A több mint egy éve tartó COVID-19 járvány hozadéka, hogy az embereknek meg kellett tanulniuk együtt élniük a járványügyi szabályok betartásával - a maszkviseléstől kezdve a távolságtartáson át a higiéniai tanácsok megfogadásáig -, valamint a szigorítások, a lezárások és a karantén számos velejárójával. A társas kapcsolatok minimalizálása, a bezárkózás okozta elszigetelődés fizikailag és lelkileg is megterhelő volt (és még mindig az). De hogyan hatott mindez immunrendszerünkre? Erre kereste a választ témával foglalkozó cikkében a Medical News Today.

immunrendszer
A rendszeres testmozgással immunrendszerünket is segíthetjük. Fotó: Getty Images

Immunrendszerünk nem felejt 

Bizonyára sokak számára gyötrő kérdés: vajon lehetséges-e, hogy immunrendszerünk egy év alatt - meg még ki tudja mennyi idő, mire sikerül annyira visszaszorítani a koronavírus-járványt, hogy életünk nagyjából visszatérhet megszokott medrébe - "leépült" és elfelejtette, hogyan kell leküzdenie a megbetegedéseket okozó vírusokat és baktériumokat? Jó hír az emiatt aggódóknak, hogy ez nem így működik. A felnőttek és az idősebb gyerekek immunrendszere ugyanis az évek során megedződött: annyiféle mikrobával és vírussal találkozott és küzdött meg, hogy egy évnyi "csökkentett üzemmód" ellenére sem felejti el, hogyan kell felvenni a harcot a kórokozók ellen. De mi a helyzet a csecsemőkkel és a kisgyerekekkel, akiknek még csak most fejlődik, edződik az immunrendszerük?

A kisgyerekek és a higiéniai hipotézis

A higiéniai hipotézis elmélete azon alapul, hogy a természetes kórokozókkal való találkozás kiiktatása a gyermekek életéből - különösen a fejlődés első időszakában, amikor az immunrendszerük erősödik -, növelheti azautoimmun betegségekés a különféle allergiás megbetegedések kialakulásának esélyét. Leegyszerűsítve: a túlzott tisztaság, a gyerek környezetének patikaszerű állapotban tartása, a fertőzésektől való megszállott védekezés - ezzel együtt a gyakori kézmosás, esetleg kézfertőtlenítés - akadályozza immunrendszerük megfelelő fejlődését, ami így kevésbé lesz ellenálló a különféle kórokozókkal szemben.

A SARS-CoV-2 vírussal való találkozás, illetve a betegségből való felépülés után immunrendszerünk emlékezni fog a kórokozóra, és elpusztítja, ha megint összeakad vele. De ennek az immunválasznak a tartóssága nem világos. Új kutatások szerint azonban a súlyos COVID-19 után erősebb immunvédelem alakulhat ki. Részletek!

Egy témát alaposan körüljáró cikk - ami a Perspectives in Public Health folyóiratban jelent meg - szerzői, Sally F. Bloomfield professzor és munkatársai a csecsemők immunrendszerét egy még kevés adatot tartalmazó számítógéphez hasonlították, amelybe az első pár évben rengeteg adatot kell betáplálni, hogy megfelelően működjön. Ezekre az "adatokra" pedig a különféle mikroorganizmusokkal való találkozások révén tehetnek szert. Amennyiben korlátozzuk ennek lehetőségét, immunrendszerük működése a normálistól eltérően alakulhat. Vagyis nemcsak a fertőzéseket kiváltó kórokozók ellen védekezik majd, hanem a megbetegedést nem okozó, ártalmatlan "célpontokkal"  - például pollenekkel, porral, vagy az ételek egyes összetevőivel - szemben is, hozzájárulva bizonyos allergiás megbetegedések kialakulásához. 

Bloomfield szerint a higiéniai hipotézis félrevezető lehet, ugyanis nem minden mikroba hat pozitívan szervezetünk működésére. Nem a náthát, a kanyarót vagy egyéb gyermekkori betegséget okozó vírusoknak, baktériumoknak való kitettségre van szüksége egy csecsemő immunrendszerének, sokkal inkább azokra a mikrobafajokra, amelyekkel beltéren, és a természetben találkozhat, amelyek más emberek bőréből, beléből, légzőszervéből "kerülnek ki". Ebből a szempontból a legfontosabb időszaknak a terhességet, a szülést és a csecsemőkor első hónapjait tartják a kutatók. ( A háziállattartás is növeli az otthoni mikrobák sokféleségét.)

Kézfertőtlenítő: barát vagy ellenség?

Mivel a légzőszervi vírusok - mint például a SARS-CoV-2 - nem kezelhetők antibiotikumokkal, ezért ellenük - egyéni szinten - leginkább a higiéniai szabályok betartásával, például gyakori kézmosással, és a másokkal közösen használt felületek, tárgyak, eszközök tisztán tartásával lehet védekezni.

Bloomfield és munkatársai szerint a gyakorlatban nem nagyon van rá esély, hogy rendszeres takarítással, a "túlzott tisztasággal" steril otthont teremthetünk magunknak, emiatt tehát senkinek nem kell aggódnia. Hiába távolítjuk el a felületeken és használati tárgyakon megtelepedett kórokozókat, mikrobákat, azonnal érkezik is az utánpótlás: legyen szó a szellőztetéssel beérkező pollenekről, a hazahozott tárgyak felületéről származó szennyeződésről, vagy a velünk egy háztartásban élő emberekből, esetleg háziállatokból "érkező" mikrobákról. Mindezek miatt a szerzők szerint ma már nem állja meg a helyét az a kijelentés, hogy a "túlzott higiénia" a nagyszámú allergiás megbetegedések kiváltó oka

Az anyatejes csecsemők immunitása fokozható

Az anyatej előnyös hatásait már számos kutatás igazolta, most pedig egy, a Clinical Immunology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint még fontosabb lehet azoknak a csecsemőknek, akik egyáltalán nem érintkeznek a családjukon kívül mással, és akiket változatos környezeti hatások sem nagyon érnek a járvány miatt. Az anyatej ugyanis nemcsak az alapvető tápanyagokat (fehérjéket, szénhidrátokat és zsírokat) tartalmazza, hanem számos egyebet - például immunitást fokozó immunsejteket:limfocitákat, neutrofileket és makrofágokat - amelyek ösztönzik azimmunrendszerfejlődését és érését, emellett védik az újszülöttet a környezetében található kórokozóktól.

Az elszigeteltség pszichológiai hatásai az immunitásra

Van egy fontos tényező, amit az immunrendszer kiegyensúlyozott működése szempontjából nem hagyhatunk figyelmen kívül: ez a stressz. Noha a távolságtartás és a társas érintkezések minimalizálása segít lelassítani COVID-19 terjedését, az ezekkel járó társadalmi elszigeteltségből adódó stressz növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, és hátrányosan befolyásolhatja az immunrendszer működését - hívta fel rá a figyelmet két kutató: Fulvio D'Acquisto és Alice Hamilton. A Cardiovascular Research folyóiratban megjelent írásukban korábbi, egereken, főemlősökön és más fajokon végezett állatkísérletek eredményeit idézve rámutattak: a társadalmi elszigeteltség miatti érzelmi elszeparáltság hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet nehezebben/ nem megfelelően reagál a felmerülő nehézségekre. Kutatók szerint a járvánnyal járó krónikus stressz elnyomhatja a szervezet immunválaszát, vagy súlyosbíthatja a kóros immunválaszokat


Immunitás a gyerekeknél

A gyerekek és a kamaszok is számos fizikai és pszichés kihívással néznek szembe a járvány kitörése óta. Egy kanadai kutatás készítői azt vizsgálták, hogyan hatott a pandémia a 5-11 éves gyerekek és a 12-17 éves kamaszok mozgási és játszási szokásaira. Minkét vizsgált korosztály tagjainak fizikai aktivitása alacsonyabb volt, kevesebb időt töltöttek a szabadban, több időt a képernyő előtt és általában többet aludtak a járvány kitörése óta. A rendszeres testmozgás, a szabadban töltött idő elengedhetetlen a fiatalok testi és lelki egészségéhez - beleértve az immunrendszere erősödését is -, ezért ezek az eredmények a kutatók szerint aggodalomra adnak okot. A szerzők ugyanakkor hozzáteszik: a szülők ösztönzése és támogatása, és a kutyatartás például pozitívan befolyásolta a gyerekek testmozgását. 

Egy másik felmérés - amit az Egyesült Királyságban végeztek - arra mutatott rá, hogy az iskoláskorú gyermekeket stressz szempontjából hogyan érintette az iskolabezárás. A kutatók kétezer 8-17 éves iskolást vontak be 2020 márciusa és júniusa között. Azt tapasztalták, hogy ebben az időszakban a korábban is stresszel küzdő gyerekek aránya 47 százalékról 34 százalékra csökkent - amit a mindennapi gondok csökkenésével hoztak összefüggésbe - , a korábban ritkán vagy soha nem stresszelő gyermekek aránya viszont 23 százalékról 42 százalékra nőtt. A felmérésre adott válaszok alapján a kutatók azt feltételezik, hogy utóbbiért az iskolai aggodalmak felelősek: a gyerekek 40 százaléka mondta, hogy az iskolabezárás miatt rosszabbul éli meg az iskolai feladatok beadását, a vizsgákat. 

A fent említett kutatási eredmények rávilágítanak, hogy a csecsemők, a gyerekek és a felnőttek számára - a fizikai és a mentális aktivitás, valamint az immunrendszer kiegyensúlyozott működése szempontjából - egyaránt előnyös a szabadtéri testmozgás, a természetben zajló játék. A gyerekek és a felnőttek esetében a friss levegőn végzett fizikai aktivitás segít enyhíteni a stressz immunitásra gyakorolt hatását. Éppen ezért pandémia idején se feledkezzünk meg arról, hogy rendszeresen kimozduljunk - a természetbe -, és családtagjainkat is erre buzdítsuk. 

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+20, +27 °C
Minimum:
+6, +11 °C

Hazánkban hétfon délelőtt derült lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag